Hogyan csökkent a magyarok száma Erdély megyéiben, ha az „ismeretlen” nemzetiségűekkel is számolunk?

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) újra közzétett egy adag ideiglenes eredményt, immár területi bontásban: főleg megyei szintű, egy esetben a közigazgatási szintű (UAT) települések népességszáma ismerhető meg az új népszámlálás alapján.

A 2021. – 2022-ben lebonyolított – évi népszámlálás ideiglenes adatainak első közzététele után már közöltünk egy gyorselemzést, most főleg a megyei szintű nemzetiségi adatokat, valamint az erdélyi/romániai magyarok megyei adatainak a megoszlását, népességcsökkenését és iskolázottságát fogjuk érinteni. Meg kell jegyezni, hogy ezek még mindig csak ideiglenes adatok, amelyek kis mértékben még változhatnak, illetve egyes települések esetén a változás akár számottevő is lehet.

A közzétett megyei bontású adatsorokból kiválasztottuk az erdélyi megyéket, hozzáillesztve a végén Bukarestet és Bákó megyét, ahol még számottevő magyar népesség él. Itt a fontosabb nemzetiségek lélekszámát tekinthetik meg megyénként, az ismeretlen nemzetiségűek mellett. Megfigyelhető a következő táblázatban, hogy Erdélyben az országos átlag alatti mértékben vannak az ismeretlen nemzetiségűek, Bukarestben például az összes erdélyi számához viszonyítva annak több mint felét teszik ki azok, akiknek nem ismerjük a nemzetiségét. Az ismeretlen nemzetiségűek valószínű összetételére még visszatérünk.

1. A népesség száma és nemzetiségek szerint, megyénként Erdélyben, 2021.

*Informație nedisponibilă
Forrás: A 2021. évi népszámlálás, ideiglenes eredmények, Románia, insse.ro

A továbbiakban kiszámítottuk a megyék nemzetiségi összetételét százalékosan, de első körben csupán a nemzetiségükről nyilatkozókon belül. Jelenleg ez a számítási mód hivatalos Romániában, annak érdekében, hogy védje a nemzetiségek nyelvhasználati jogainak megállapítását az adathiányok ellenére.

A következő táblázat azt mutatja, hogy a románok, magyarok és a romák az egyes megyékben hány százalékot tesznek ki az ismert nemzetiségűek között. A korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan, két megyében a magyarság abszolút többségben él (Kovászna, Hargita) és alig változott az arányuk az elmúlt 10 évben.

Továbbra is jelentős, 20 és 50 százalék közötti a magyarság aránya további négy megyében: Maros megyében 35,6%, Biharban 22,3%, Szatmárban 31,4% és Szilágy megyében 20,8%. Kolozs megyében azonban mindössze 13,4 százalékot képez a magyar nemzetiségű népesség, más megyében pedig jóval 10 százalék alatti arányok jellemzők.

2. Nemzetiségi összetétel Erdélyben, megyénként (%)

Forrás: 2021. évi népszámlálás, ideiglenes eredmények, Románia, www.insse.ro (saját számítás, VV)

A korábbi népszámlálásokhoz viszonyítva azonban több megyében történt változás, Hargita megye kivételével mindenhol csökkent a magyarok aránya (lásd az alábbi táblázatot). A legnagyobb mértékben Bihar Maros, Szatmár és Szilágy megyékben, mintegy 2,5-3 százalékkal, máshol 1-2 százalékkal, így összességében Erdélyben a magyarok aránya 17-18 százalék körül alakul, a 2011. évi 19 százaléktól elmaradva.

3. A magyarok aránya Erdélyben, megyénként (%)

Forrás: 2021. évi népszámlálás, ideiglenes eredmények, Románia, www-insse.ro (saját számítás, VV)

Az „ismeretlen” nemzetiségűek problémája, eloszlásuk becslése, területi nézetben

Amint már korábban tárgyaltuk, „közel” egymillió személyt emeltek át az állami adatbázisokból, és összesen 2,48 millió személyről azt közölték, hogy vagy nem nyilatkozott a nemzetiségéről, vagy a statisztikai „átemelés” miatt erről nincs adat. Így csupán 16,56 millió polgárnak ismerjük a nemzetiségét, de most már közzétették az „ismeretlen” nemzetiségűek összetételét megyénként, és az iskolázottsági szint szerint is. Ezt a hatalmas számot jelentős adatfelvételi végrehajtási és szervezési hibának tekinthetjük, amely megnehezíti a következő tíz évben a nemzetiségi adatok adminisztratív és tudományos felhasználását, elemzését.

Mircea Kivu nyílt kérdésére az INS válaszából kiderült ugyanis, hogy azt a több, mint másfél millió szabálytalanul lezárt, tehát nem érvényes kérdőívet végül elfogadottnak nyilvánítottak és felhasználtak, anélkül, hogy újrakérdezték volna a válaszadót a hiányzó kérdésekről. A népszámlálási call centerekben dolgozók elmondása szerint sokan a kérdések elektronikus megjelenítése miatt nem találták a képernyőn, és a rendszer továbbengedte őket. Csak a kitartóbbak érdeklődtek, miért nem jelent meg a nemzetiség, anyanyelv és vallás kérdése az ők esetükben, mások beletörődve továbbléptek. Amint említettük, a 2011. évi népszámláláskor csupán kevesebb, mint 60 ezer ember nem nyilatkozott a nemzetiségéről.

Az „ismeretlen” nemzetiségűek hatalmas, két és félmilliós száma miatt a 2021. évi népszámlálás nemzetiségi számait nem tudjuk korrekciós becslések nélkül érdemben használni. A megyénként eléggé eltérő számú, kulturális arculat (nemzetiség, anyanyelv és vallás) nélküli tömeg belső összetételét valahogy becsülni kell, ahhoz, hogy az egyes nemzetiségek számának időbeli alakulását is vizsgálhassuk.

Bár településtípus szerinti bontásban még nem ismerjük, de megyénként tudjuk már hány személyről nincs kulturális adat, így nemzetisége is ismeretlen. Ezért a korábbihoz képest pontosabb becslést készíthetünk úgy, hogy feltételezzük, az egyes megyékben az ismeretlen nemzetiségűek összetétele az ismert nemzetiségűek eloszlását követik. Valószínűleg, hogy ténylegesen nem egészen így van, ám az eltolódások inkább a roma-nemroma dimenzióban valószínűek, látva e népesség alacsony iskolázottságát, és azokat a terepinformációkat, miszerint egyes romatelepeket személyesen nem keresték fel, így az adatbázisokból való átemelés módszerrel „elvették” a nemzetiségüket ezeknek a személyeknek.

A 2011. évi népszámláláskor az akkori 1,2 milliós, „nemzetiség nélkül” népesség, nemzetiségi eloszlását városi és falusi bontásban is végeztük, ez viszonylag pontosabbnak tekinthető (lásd itt 36. old). A 2021. évi adatokra elvégezett megyei szinttű számításunk összesítése szerint, a romániai 2,5 milliós populációnak mindössze 4 százaléka erdélyi magyar, és az ország egészében az összes ismeretlenből a romániai magyarok aránya mintegy 4,5 százaléknyi lehet. Ó-Romániában és Bukarestben ugyanis nagyon magas, ez utóbbiban 25% körüli a kulturálisan ismeretlenek aránya, míg Erdélyben mindössze 11,5 százalékos.

Ennek alapján tehát az ismeretlen nemzetiségű népességen belül összesen országosan 4,5%-ról valószínűsíthetjük, hogy magyar nemzetiségűek, amint ezt korábban is tettük, és ezt továbbra is fenntartjuk. Valójában 4 és 4,5 százalék közöttinek tekinthető a releváns arány, és a végleges eredmények részletes közzétételekor még kis mértékben ez korrigálható. Így Románia teljes népességében a valószínűsíthető nemzetiségi megoszlása az alábbi ábrán látható.

Ennek értelmében országos szinten 111.822 fő magyar nemzetiségűnek tekinthető az ismeretlen nemzetiségűek közül. Ha ezt összeadjuk a magukat „hivatalosan” is magyar nemzetiségűnek nyilatkozók számával, akkor 2021. december elsején Romániában mintegy 1.113.973 magyar nemzetiségű személy élt, de már korábban is rámutattunk arra, hogy ezek között vannak olyanok is, akik, bár több mint egy éve külföldön élnek, magukról azt nyilatkozták (online kitöltés alkalmával), hogy kevesebb, mint egy éve élnek külföldön, és ezáltal beleszámítanak az ország állandó, rezidens népességébe.

Népességcsökkenés mértéke nemzetiségekre, megyénként, az ismeretlenekből becsült nemzetiséggel kiegészítve, a magyarok körében

Amennyiben a 2021. évi népszámlálás ismeretlen nemzetiségű népességét megyei eloszlás alapján arányosan visszaosztjuk, megbecsülhető a magyarság összlétszáma, megyénként felfelé korrigálva. Ezen korrigált számok alapján kiszámítottuk a magyar nemzetiségű népesség létszámának változását százalékos értékekben, megyénként, és összehasonlítottuk a csökkenés mértékét a korábbi népszámlálásokkal. Mivel 2011-ben volt ismeretlen nemzetiségű népesség, ezért kétféle népességcsökkenési adatot is számítottunk: az alábbi táblázat utolsó előtti oszlopában a 2011. évi adatok csak a nemzetiségükről nyilatkozókhoz viszonyítják a csökkenést, az utolsó oszlopban mind a 2011. mind pedig a 2021. évi népszámláláskor a nemzetiségükről nyilatkozó és a becsült számok összesítése közötti létszámcsökkenést láthatjuk.

4. A magyar népesség számának csökkenése megyénként Erdélyben, a nemzetiségükről nem nyilatkozók* becsült számával együtt, 2002, 2011, 2021

*Hivatalosan: informație indisponibilă
**2011. évi közölt és 2021. évi közölt plusz becsült adat
Forrás: 2021. évi népszámlálás, ideiglenes eredmények, Románia, www-insse.ro (saját számítás, VV)

A becsült adatokkal együtt számolva, a magyar többségű megyékben százalékban is mérséklődött a magyarság számának csökkenése, 3-4 százalék körüli értékekkel. A legtöbb megyében a népességcsökkenés hosszú távú trendjei állandósultak, a 2002 és 2011. közötti trendek folytatódnak: Krassó-Szörény megyében újabb 44 százalékkal zsugorodott a magyarság száma, ezt követi Szeben és Hunyad megye 34-35 százalékkal, Temes megye 27 százalékkal, Máramaros megyében pedig 20 százalékos mértékű a csökkenés. A többi megyékben 7,8 és 18 százalék közötti létszámcsökkenés jellemző.

Minél kisebb az aránya a magyarságnak az adott megyében, annál nagyobb mértékű ez a csökkenés, bár nem szabályos az összefüggés, mert például Fehér megyében „csak” 14 százalékkal csökkent a magyar nemzetiségűek száma, bár számarányuk mindössze 4 százalékos, akárcsak Temes megyében. A Kovászna és Hargita megyei, viszonylag előnyös népesedési tendenciákhoz az ott élő, magyarsághoz asszimilálódó roma származású népesség is hozzájárul, hiszen a roma nemzetiségűek a két megye népszámlálási adataiban igen kis mértékben jelennek meg külön, amíg más felmérések alapján tudjuk, hogy jelentős közösségek élnek a megyék számos településén (lásd Horvárh, szerk. Socioromap, 2017.p. 30)

A települések népességszáma, rezidens népesség, 2021

A 2023. január végén közzétett területi adatok tartalmazzák az egyes városok és községek állandó (rezidens) népességnek számát is, egyelőre a nemzetiségi összetétel nélkül. Meg lehet tekinteti a fontosabb, magyarlakta városok népességszámát. Rendszerint minden város népessége csökkent az elmúlt tíz évben. Itt a prosperáló nagyvárosok (Kolozsvár, Nagyvárad) csökkenő népességszámát kompenzálja a metropolisz övezetben lévő, ún. „alvó városok”, nagyközségek népességének növekedése, így például a Kolozsvárral összenőtt Szászfenes 30 ezer fővel gyarapodott 10 év alatt, így már elérte az 50 ezer főt (de Kisbács, Apahida, Gyalu, Felek is számottevően gyarapodott), amíg Kolozsvár népessége több mint 35 ezer fővel csökkent, de a kolozsvári metropolisz övezet népessége így is számottevően gyarapodott.

5. A jelentősebb magyarlakta városok népességszáma, 2021 és 2011-ben Erdélyben

Forrás: 2021. évi népszámlálás, ideiglenes eredmények, Románia, www-insse.ro (saját számítás, VV)

A friss népszámlálási adatokat összevetettük a korábbival és kiszámítottuk, mennyivel csökkent az egyes városok népessége, százalékban. Átlagosan 10 százalékos csökkenés figyelhető meg, ennél kisebb, 7-8 százalék körüli Csíkszereda, Székelyudvarhely, Nagyvárad és Zilah esetében, Marosvásárhely és Gyergyószentmiklós népessége több, mint 13 százalékkal csökkent.

2. A jelentősebb magyarlakta városok népességszámának változása, 2021 és 2011 között Erdélyben, (%)

Forrás: 2021. évi népszámlálás, ideiglenes eredmények, Románia, www-insse.ro (saját számítás, VV)

Végül, megvizsgáltuk a népesség iskolázottságát megyénként, a fő nemzetiségekre vonatkozóan. Az országos értékek változtak egy keveset, a magyar nemzetiségűek körében 13 százaléknak van felsőfokú végzettsége az országos 16 százalékhoz képest, a korábbi INS közleményben a magyarokra vonatkozóan 13,2 százalékot közöltek. A román nemzetiségűek körében a 17,5 százalékos érték egy torzított adat, mivel az ismeretlen nemzetiségűek zöme is román, és azok körében viszont mindössze 11,6 százalék rendelkezik egyetemi végzettséggel. Ezért a román nemzetiségűek körében reálisan az egyetemet végzettek aránya csak kis mértékben haladhatja meg az országos átlagot, mintegy 16,5 százalék lehet.

Az alábbi táblázatban csak a nagyobb magyar népességű megyéket jelenítettük meg. A megyék nagyon eltérő helyzetben vannak, amíg Kolozs megyében minden negyedik ember egyetemet végzett (a magyarok körében minden ötödik), addig Kovászna és Hargita megyében mindössze 10-11 százaléknak van egyeteme. A magyarok körében is 11 százalék rendelkezik egyetemmel a székely megyékben. Az alacsony érték mögött egy technikai dolog is meghúzódik, különösen Hargita megyében, ahol alig több mint egy százaléka jelenik meg csupán romaként a népszámlálási adatokban, így a köztudottan rendkívül alacsony iskolázottságú romákkal együtt érthető, hogy a székelyföldiek iskolázottsági mutatói még a magyarok országos átlagát sem érik el.

A magyar nemzetiségűek körében az egyetemet végzettek aránya minden megyében legalább 3-4 százalékkal elmarad a román nemzetiségűektől. Bihar megyében ez a lemaradás nagyobb mértékű, 8 százalékos, ami mögött ugyancsak az a tény húzódik meg, hogy a nagyszámú, magyarsághoz asszimilálódott roma népesség iskolai integrációja továbbra sem megoldott, bár már vannak eredmények. A népszámlálási adatok pedig magukért beszélnek. A magyar nemzetiségű népesség iskolázottsági helyzete, mint már korábban is említettük, az elmúlt 10 évben egyetemi végzettség vonatkozásában is mérséklődött, ez a megyék szintjén abban mérhető, hogy a megyei átlag és a magyar nemzetiségűek egyetemi végzettsége közötti eltérés legtöbb esetben egy százaléknál kisebb, vagy az körüli, kivéve a más említett Bihar megyét és Kolozs megyét, ahol, mint országos és nemzetközi jelentőségű egyetemi központban számos diplomás telepedik le egyetem után, és külföldiek is (rezidens orvosok stb). A Kolozs megyei magyarság a maga 20,6 százalékos diplomás rétegével így is vezető helyen van országos szinten, de a diplomás bevándorlást nem tudja ellensúlyozni (egy korábbi felmérésből tudjuk, hogy a magyar diákok körében alacsonyabb a Kolozsváron való letelepedés szándéka, mint a románok esetében, lásd Veres – Papp Z. 2016).

5. A népesség iskolázottsága nemzetiségek szerint Erdélyben, a jelentősebb magyarlakta megyénkben (%)

Forrás: 2021. évi népszámlálás, ideiglenes eredmények, Románia, www-insse.ro (saját számítás, VV)

Megj. A központi statisztikai intézet által közzétett új közlemény, és annak táblázatos mellékletei a 2021. évi népszámlálás megyei szintű eredményeiről számos táblázatot tartalmaznak, ezeket itt lehet tanulmányozni.