A schengeni csatlakozásra várva Klaus Iohannis kihirdette a vitatott igazságügyi törvényeket

2022. november 15. – 15:37

Másolás

Vágólapra másolva

A román államfő, Klaus Iohannis kedden aláírta a három igazságügyi törvény kihirdetéséről szóló rendeleteket, amelyeket a parlament sürgősségi eljárással fogadott el, és az ellenzéki tiltakozások ellenére, az Alkotmánybíróság is rendben találta őket.

A három jogszabály, amely a teljes román igazságügy reformját hivatott keretezni a következő:

  • A bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény (440/01.09.2022).
  • Az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvény (441/01.09.2022);
  • A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács működését szabályozó törvény (442/01.09.2022).

Az államfő nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét , mivel az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben, a biztosok kollégiumában tárgyalja a schengeni bővítésről szóló közleményt.

Európai források a SpotMedianak elmondták, hogy Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásra való felkészülésének állapotát elemezni fogják a közelmúltban végzett önkéntes értékelő missziók jelentése alapján.

Az EU Tanácsának cseh elnöksége azt szeretné, hogy a három ország együtt csatlakozzon Schengenhez, és a kérdést napirendjére tűzte. Az EU Tanácsa várhatóan december 9-én szavaz a kérdésről. Eddig egyetlen schengeni tag sem tett nyilvános bejelentést Horvátország csatlakozásának megvétózásáról, de Hollandia továbbra is megkérdőjelezi Bulgária és Románia felkészültségét.

Mi a baj az igazságügyi törvényekkel?

A hármas jogszabály-csomagot illetően már korábban megírtuk, hogy szakértők szerint a Dragnea-korszakba vetik vissza az igazságügyet a három törvény, amely gyanúsan gyorsan ment át minden fórumon. Azt persze tudni lehetett, hogy a dolog sürgős, mert ettől függ az MVC, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetése, a schengeni csatlakozás és nem utolsósorban a PNRR-s pénzek.

Azonban a szakértők szerint ezeknek a törvényeknek bizonyos kitételei rosszabbak lettek az előzőknél, amelyeket lecserélnek, és valóságos kiskirályok kezébe koncentrálják a hatalmat, akik nem tartoznak senkinek sem elszámolással. Ez a helyzet például a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény esetében, de a bírák és ügyészek jogállását részletező jogszabály sem jobb.

A kérdésben, hogy milyen legyen az ország egyik legfontosabb hatalmi ágazata, az igazságszolgáltatás, maguk az érintettek sem értenek egyet. A romániai bírók és ügyészek az elmúlt években két táborra szakadtak, melyek sokszor a legalapvetőbb kérdésekben is ellentétes álláspontokat képviselnek.

Cristina Guseth, a Freedom House Romania igazgatója a Szabad Európa Rádiónak felvázolta, a szakadás az 1990-es években kezdődött, amikor rosszul képzett szakemberek azért kerültek az igazságszolgáltatási rendszeren belül fontos pozíciókba, hogy néhány erős befolyással rendelkező bíró szabadon rendelkezhessen velük. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amely az igazságszolgáltatás függetlenségét kellene garantálja, ráépült erre a rendszerre, és ma már egy olyan hálózattá vált, amely kontroll alatt tartja az igazságszolgáltatást.

Stelian Ion volt igazságügyi miniszter, az USR képviselője szerint a törvények oligarchizálják az igazságszolgáltatást. Az ellenzéki politikus támadta Klaus Iohannis elnököt, aki bár látszólag támogatja az igazságügyi reformot, ahogy ő maga kijelentette az Országos Korrupcióellenes Ügyészség fennállásának 20 éves évfordulóján, mégis beáll a koalíció mögé, és a látványosan antireformista törvénytervezetet támogatja.

Amint a Transtelex is beszámolt róla a DNA 20. évfordulóján Iohannis kijelentette, hogy „a korrupció elleni küzdelem volt és marad elnöki megbízatásom egyik célja”, és hogy „az igazságügyi törvények reformját az európai szervek ajánlásainak megfelelően kell befejezni”.

Cătălin Drulă: Iohannis lábbal tiporja a romániai igazságszolgáltatást

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Cătălin Drulă szerint az igazságügyi törvények kihirdetésével Klaus Iohannis államfő bebizonyította, hogy nem tiszteli a polgárokat, a jogállamiságot és a nemzetközi partnerséget.

'Iohannis lábbal tiporja a romániai igazságszolgáltatást. Nem tiszteli a polgárokat, a jogállamiságot, a nemzetközi partnerségeket. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa arra kérte, hogy várja meg a Velencei Bizottság véleményezését, mielőtt kihirdeti (vagy nem) az igazságügyi törvényeket. De (...) Iohannisnak semmi sem számít. Az igazságszolgáltatás ellenőrzés alá vonásának tervét végre kell hajtani. Ha Románia menet közben elveszíti európai partnereinek a tiszteletét, az nem sokat számít. A maffiának békére van szüksége' – írta a Facebook-oldalán az ellenzéki politikus.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!