20 éves munkáját összegezte a DNA: 43 ezer büntetőügy, 15 ezer vádlott, sok milliárd euró

2022. szeptember 27. – 15:28

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az államelnök, Klaus Iohannis és más politikusok is köszöntötték a 20 éves korrupcióellenes intézményét Romániának, a híres DNA-t, amelynek ügyészei miniszterelnököket, polgármestereket küldtek rács mögé az elmúlt években, és akinek egykori vezetőjétől, Laura Codruța Kövesitől, az Európai Ügyészség jelenlegi főügyészétől félt az ország politikusainak egy része.

Az ország pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott önálló szervet 2002-ben hozták létre. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) két évtizedes történetét egy rövid videóban foglalta össze, amelyet a Facebook-oldalára posztolt ki. A számok, amelyeket közzétettek: ez idő alatt több mint 15 ezer vádlottat állított bíróság elé 43 ezer büntetőügyben, amelyek olyan bűncselekményekkel kapcsolatosak, mint a megvesztegetés, befolyással való üzérkedés, hivatali visszaélés és befolyás kihasználása jogtalan előny megszerzésére, pénzmosás, európai alapokkal való visszaélés. A DNA szerint az ezekben az ügyekben megállapított károk több mint 5,4 milliárd eurót tesznek ki. Az intézmény megállapította, hogy csak az elmúlt tíz évben lefülelt kenőpénzek összege meghaladja az egymilliárd eurót.

Azt is részletezik, hogy a 15 ezer vádlott között volt tisztségviselő, hatósági személy vagy más intézményvezető is.

Többek között vádat emeltek 400 polgármester, 800 intézmény- vagy államivállalat-vezető, 160 ügyész vagy bíró, 60 kormánytag, közöttük két miniszterelnök, Adrian Năstase és Victor Ponta ellen, valamint 40 megyeitanács-elnök és 1000 rendőr ellen.

A DNA-ügyészek összesen több mint négymilliárd euró értékben rendelték el pénzösszegek és egyéb javak lefoglalását.

Európai alapok sikkasztása és más visszaélések miatt, amelyek ezekhez a pénzösszegekhez fűződnek, 2 300 személy ellen indított vizsgálatot a korrupcióellenes ügyészség, az okozott kár összértéke 300 millió euró.

A jelenleg folyamatban levő ügyekben is jelentős összegekről van szó, a DNA szerint a károk becsült összege négymilliárd euróra rúg.

A legnagyobb összegű csúszópénz, amire a DNA fényt derített, 30 millió euró volt, és a híres bukaresti 5. kerületi ex-polgármester, Marian Vanghelie volt az érintett.

A legnagyobb összegű megítélt kártérítés egy DNA-ügyben 60 millió euró volt: ez Dan Voiculescu volt pártelnök, egykori Securitate-besúgó (fedőneve Felix) és tévémogul privatizációs ügye volt.

A korrupcióellenes ügyészség által elkobzott legnagyobb összeg 22 millió eurós volt.

A legnagyobb letöltendő börtönbüntetés, amit egy DNA-ügyben jogerősen kiszabtak: 15 év és 8 hónap.

A korrupcióellenes ügyészség létrehozásakor Románia „a közpénzeket elcsaló hálózatok fogságában élt”, jelenleg azonban a DNA erős intézmény, és nem fog meghátrálni a korrupció elleni küzdelemben – jelentette ki az intézményt jelenleg vezető Crin Nicu Bologa.

A DNA fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott sajtóeseményen a főügyész elmondta, hogy a korrupcióellenes vádhatóság 2002-es létrehozása „szükségszerűség” volt. „Románia polgárai csalódottak voltak, mert az országot foglyul ejtették a közpénzeket elcsaló és az uniós csatlakozást veszélyeztető hálózatok. A korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele volt a csatlakozási folyamat lezárulásának, ugyanakkor meghatározó tényezője az európai úton való tovább haladásnak és a román társadalom fejlődésének” – fogalmazott Bologa.

Az államfő is részt vett a DNA által szervezett, 20 év korrupció elleni küzdelem elnevezésű eseményen. A kezdeti nehézségek ellenére a korrupcióellenes ügyészségnek sikerült jelentős előrelépéseket tennie, és mára európai szinten is modellértékűvé vált az intézmény – jelentette ki Iohannis, akinek beszédét az Agerpres foglalta össze.

Beszédében az államfő rámutatott, a DNA eddigi „útja” nem volt mentes sem az akadályoktól, sem a kudarcoktól, utóbbiakat azonban mindig „őszintén és objektíven” kell megvizsgálni, tanulni kell a múlt leckéiből.

Hangsúlyozta, csak az a társadalom lehet erős és stabil, amelyben szigorúan küzdenek a korrupció ellen, amelyben működik a fékek és ellensúlyok rendszere, amelyben a döntéshozók felelősséggel viseltetnek a polgárok iránt, amelyben az a jellemző, hogy senki nem érzi magát a törvény felett állónak.

„A korrupció elleni küzdelem egyet jelent a mindenki által kívánt jobb társadalomért folytatott küzdelemmel. Ez nem lehet egyetlen intézmény kizárólagos feladata, ez valamennyi döntéshozó közös kötelezettségvállalása. Ebben a közös erőfeszítésben az önök intézményének munkája meghatározó fontosságú az állam korszerűsítése, a fejlődését lassító vagy akár gátló magatartásformák megelőzése és felszámolása szempontjából” – nyomatékosította.

Kiemelte, a román igazságügy reformját nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében készített jelentések minden alkalommal kitértek a korrupció elleni küzdelem terén elért fokozatos fejlődésre, de ugyanúgy rávilágítottak a hiányosságokra vagy azokra a célkitűzésekre is, amelyek megvalósítása stagnált.

„Meggyőződésem, hogy a DNA-nak a nagy- és a rendszerszintű korrupció elleni küzdelemhez való hozzájárulása nélkül a román társadalom ma egészen másként nézne ki” – hangoztatta. A korrupcióellenes ügyészség létrehozása volt az első jele annak, hogy Románia felvállalta a legmagasabb szintű korrupció elleni hosszú távú küzdelmet, és az azóta eltelt években jelentős átalakulásokon ment át az ország mind az intézményi kapacitás fejlesztése, mind a közszféra átláthatósága és integritása tekintetében. „Az emberek mentalitása is megváltozott, a román társadalom már nem tolerálja a méltánytalanságokat a közéletben” – tette hozzá Klaus Iohannis.