Dübörög az igazságügyi reform: a képviselők már a második törvényt is elfogadták a hármas csomagból, ismét elvetve az ellenzék összes módosító javaslatát

2022. szeptember 29. – 10:32

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A közalkalmazottak béréről szóló vita miatt kevésbé figyelt fel a közvélemény arra, hogy a román parlament képviselőháza lelkiismeretesen megszavazta az igazságügyi törvénycsomag második darabját is. A Szabad Európa összefoglalója szerint a szavazás előtti vita nem volt mentes a veszekedésektől és sértegetésektől, egyszóval a parlamenti képviselők egy része hozta formáját. Azt már mondani sem kell, hogy a Velencei Bizottság ajánlásai nem érdeklik a román törvényhozókat, illetve csak az ellenzéket, amelynek módosító javaslatait egytől egyi elvetették a hármas koalíció honatyái.

Akárcsak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény esetében a hármas koalíció parlamenti képviselőinek az úgynevezett problémás részekkel sem volt gondjuk: megszavazták a főbírák hatáskörének növelését, a peres ügyek véletlenszerű kiosztását és a bírák belső szabályzat alapján történő kinevezését. Az ellenzéki módosító javaslatokat egytől egyig elutasították, megismételve a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény elfogadásakor is alkalmazott rendszert.

Stelian Ion volt igazságügyi miniszter, az USR képviselője azt kifogásolta, hogy a törvény oligarchizálja az igazságszolgáltatást, és támadta Klaus Iohannis elnököt, aki bár látszólag támogatja az igazságügyi reformot, ahogy ő maga kijelentette az Országos Korrupcióellenes Ügyészség fennállásának 20 éves évfordulóján, mégis beáll a koalíció mögé, és a látványosan antireformista törvénytervezetet támogatja. Amint a Transtelex is beszámolt róla a DNA 20. évfordulóján Iohannis kijelentette, hogy „a korrupció elleni küzdelem volt és marad elnöki megbízatásom egyik célja”, és hogy „az igazságügyi törvények reformját az európai szervek ajánlásainak megfelelően kell befejezni”.

„Önök az elnök kívánságának megfelelően megszavazták az igazságszolgáltatás oligarchizálódásáról szóló törvényt. Az államfő álszent módon kijelentette, hogy támogatja a korrupció elleni küzdelmet. Ennek ellenére tavaly megakadályozták a valódi igazságügyi reformot, idén pedig megfutamodnak a Velencei Bizottság véleménye elől. Iohannis elnök már régen elvesztette hitelét, egy olyan személlyé vált, akinek nincs szüksége a BMW-vásárlásokat és plágiumvádakat kivizsgáló igazságszolgáltatásra. Úgy tűnik, hogy önök nem akarják, hogy feloldják a romániára érvényes Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV-t), és az itt elhangzott szavak az önök képmutatásának a gyümölcsei” – jelentette ki Stelian Ion, a kormánykoalíció képviselőit és az államelnököt kritizálva.

Egyértelműen politikai szavazás történt, mutat rá az ellenzék

Nem kellett aggódniuk sem a koalíciós pártoknak, sem a kormánynak, és azon belül az igazságügyi miniszternek sem, a szavazás olajozottan működött, a koalíció képviselői minden módosítási javaslatot, amely az ellenzék részéről érkezett, visszautasítottak.

Stelian Ion rámutatott, hogy a politikailag kinevezett főügyészek felülbírálhatják majd beosztottjaik aktáit, hogy a bíróságok vezetőinek nagyobb hatalmuk lesz, mint a kollégiumoknak, hogy a DNA, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség és a DIICOT, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség továbbra is félig-meddig működésképtelenek maradnak, mert túl magas régiséget várnak el azoktól az ügyészektől, akik ezekben a struktúrákban akarnak dolgozni.

Az igazságügyi rendőrséggel kapcsolatban Ion rámutatott, hogy ki vannak szolgáltatva a belügyminiszternek, egy politikusnak, aki eldöntheti, hogy mikor és hány rendőrt bocsát az ügyészek rendelkezésére, hogy a különböző ügyek kapcsán a nyomozó munkát elvégezzék.

„Mindannyian tudjuk, hogy ez egy bohózat, mert önök minden módosítást el fognak utasítani, ahogy eddig is tették” – tette hozzá Ion.

Ez felbőszítette Radu Cristescu PSD-s képviselőt, aki a vitatott tervezethez nem kapcsolódóan kitámadta a Mentsétek meg Romániát Szövetséget és annak képviselőit. Cristescu az ellenzéki képviselőket egy szervezett bűnözői csoportnak nevezte, Dan Barnát „bűnözőnek”, Stelian Iont pedig „fogyatékosnak”.

„Mit taníthat nekünk egy bűnözőkből álló csoport? Tolvajok, akik vagytok. Nem szégyellitek, hogy erkölcsi leckéket ad nekünk?” – mondta Cristescu.

George Simion, az AUR vezetője, aki a Munkaügyi Bizottságban egy másik botrány főszereplője volt, a mikrofonhoz lépett, és nyugalomra szólított fel, kifejtve, hogy ez a szitkozódás nem vet jó fényt a képviselőházra (sic!).

A megoldást ismét az Alkotmánybíróságnál keresik

A szitkozódásnak Andrei Lupu független képviselő vetett véget, aki jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a három igazságügyi törvény kapcsán, és a képviselőtársak segítségét, támogatását kérte a panasz benyújtásához.

Végül 150 szavazattal 70 ellenében fogadták el a törvényt, és az ellenzék által benyújtott összes módosító indítványt elutasították.


Ezek voltak az elutasított javaslatok:

  • Hogy a legfelsőbb bíróság 5 ítélőtáblájának bíráinak kisorsolását ne egy belső szabályzat alapján végezzék, hanem törvény szabályozza;
  • az igazságügyi rendőrség hatáskörét is törvény szabályozza;
  • az ügyek véletlenszerű elosztását törvényben kell szabályozni, nem pedig belső szabályzatban;
  • a bírák kinevezése a különböző jogértelmező testületekbe sorsolással történjen, és ne a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetője által történő kinevezéssel;
  • a magisztrátusok közgyűléseinek összehívásának feltételeit törvényben kell szabályozni, nem pedig belső szabályzattal megoldani;
  • a testületek tagjainak cseréjére vonatkozó eljárást szigorúan az összeférhetetlenség és a távollét eseteire kell korlátozni, nem pedig belső szabályzattal eldönteni;
  • az ügyészi határozatok visszavonása csak az ügyész közvetlen fellettesének tartozzon a jogkörébe, nem pedig a legfőbb ügyésznek, valamint a DNA és a DIICOT főügyészeinek;
  • nyolc év szolgálati idő, hogy egy ügyész csatlakozhasson a DNA-hoz vagy a DIICOT-hoz;

Miközben a képviselők az igazságügyi szervezeti törvényről szavaztak, Cătălin Predoiu miniszter a DNA 20 éves évfordulóján biztosította a korrupcióellenes ügyészséget,, hogy tisztában van az intézményvnehézségeivel, de nem tudja felülbírálni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács akaratát.

„A DNA munkájának javítása érdekében még számos kihívással kell szembenézni – a logisztika javítása, az ügyészhiány megoldása, az igazságügyi rendőrségre vonatkozó szabályok finomítása stb. (...). ) Tisztában vagyok az önök elégedetlenségével is, amiért nem kapták vissza a a SIIJ megszüntetése után, a 2018-ban elvesztett hatásköröket, de emlékeztetem önöket, hogy a minisztérium és a törvényhozó által választott megoldás volt az egyetlen, amelyet a Legfelsőbb Bírói Tanácsba választott bírók többsége elfogadott, ez a körülmény pedig bizonyos következtetéseket sugall a múltra és becsléseket a jövőre vonatkozóan is” – érvelt Predoiu a korrupcióellenes ügyészek előtt.

Kettő megvolt, még egy törvényt kell megszavazni

A képviselőknek még egyetlen törvényt kell megszavazniuk a hármas csomagból, amely a teljes igazságügyi reformot feltételezi, a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt, amellyel kapcsolatban Gabriela Scutea legfőbb ügyész elmondta, hogy a törvénytervezet egészének alkotmányosságát megkérdőjelezi az a szerdán elfogadott módosítás, miszerint az államfő bírót is kinevezhet legfőbb ügyésznek.

A vádhatóság vezetője az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság döntésére reagált egy közleményben.

Emlékeztetett arra, hogy az igazságügyi minisztérium tervezete szerint legfőbb ügyésznek csak ügyészt nevezhet ki az államfő. Ezt az előírást a bizottság szerdán úgy módosította, hogy a tisztséget bírák is betölthessék.

A legfőbb ügyész felhívta a figyelmet, hogy az alkotmány szerint a legfőbb ügyészség a hatáskörét ügyészeken keresztül gyakorolja, és úgy értékelte, hogy a törvénytervezet módosítása a törvénytervezet egészének alkotmányosságát megkérdőjelezi.

Gabriela Scutea kifogásolta közleményében azt is, hogy a módosítás előterjesztője, a török kisebbség képviselője, Ibram Iusein nem indokolta meg a javaslatát.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a legfőbb ügyészi tisztség betöltéséhez nem elegendő az alapos szakmai felkészültség. 'A vádhatóság vezetőjének az ügyészség intézményi kultúrájának részévé kell válnia, képesnek kell lennie arra, hogy koherens iránymutatásokat adjon az ügyészség munkájával kapcsolatban, és rendelkeznie kell azzal a tapasztalattal, amely lehetővé teszi számára, hogy felismerje és korrigálja az ügyészség szerepével és küldetésével összeegyeztethetetlen eljárásokat' – olvasható a közleményében.

Gabriela Scutea végezetül felkérte az ügyészeket, hogy közgyűléseken alakítsák ki az álláspontjukat ebben a kérdésben.