Sokak szerint a Dragnea-korszakba veti vissza az igazságügyet a törvény, amelyet elfogadott a képviselőház

2022. szeptember 22. – 10:32

frissítve

Sokak szerint a Dragnea-korszakba veti vissza az igazságügyet a törvény, amelyet elfogadott a képviselőház
A Bukaresti Nemzeti Színház színészeinek tüntetése az igazságszolgáltatás függetlenségéért, 2019 március 3-án, a PSD-kormány idején – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Már el is fogadta a képviselőház az igazságügyi reformot ígérő törvények közül az elsőt: azt, amelyik a bírák és ügyészek legfelsőbb képviseleti fórumának működését érinti. A dolog sürgős, mert ettől függ az MVC, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetése, a schengeni csatlakozás és nem utolsósorban a PNRR-s pénzek. Azonban a szakértők szerint ez a törvény rosszabb lett az előzőnél, amelyet lecserélnek, és valóságos kiskirályok kezébe koncentrálja a hatalmat, akik nem tartoznak senkinek sem elszámolással. A szenátus lesz a döntő ház a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács törvényének kérdésében, de a jelek szerint, ott is csont nélkül megszavazzák a tervezetet. Aztán jöhet a következő kettő.

Az igazságügyi reform is úgy történik Romániában, mint sok más EU-konformként beharangozott, haladónak beállított módosítás: a kirakat szép, de a felszín mögött nem látszik a reális jobbító szándékú változás. Ebben a kérdésben pedig, hogy milyen legyen az ország egyik legfontosabb hatalmi ágazata, az igazságszolgáltatás, maguk az érintettek sem értenek egyet. A romániai bírók és ügyészek az elmúlt években két táborra szakadtak, melyek sokszor a legalapvetőbb kérdésekben is ellentétes álláspontokat képviselnek. Cristina Guseth, a Freedom House Romania igazgatója a Szabad Európa Rádiónak felvázolta, a szakadás az 1990-es években kezdődött, amikor rosszul képzett szakemberek azért kerültek az igazságszolgáltatási rendszeren belül fontos pozíciókba, hogy néhány erős befolyással rendelkező bíró szabadon rendelkezhessen velük. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amely az igazságszolgáltatás függetlenségét kellene garantálja, ráépült erre a rendszerre, és ma már egy olyan hálózattá vált, amely kontroll alatt tartja az igazságszolgáltatást.

A Transtelexnek névtelenül nyilatkozó szakember szerint, aki átlátja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tevékenységét, „új alapokra kellett volna helyezni a CSM-nek a működését is, mert ennek a testületnek túl sok a kompetenciája. Vannak országok, például Németország vagy Ausztria, ahol nincs ilyen tanács, az igazságügyi minisztérium csinál mindent, a bíróságok büdzséjének összeállításától kezdve a magisztrátusok karrierjével kapcsolatos feladatokig. Szerintem ez sem jó megoldás, de az sem, ha minden a tanács kezében van” – jelentette ki forrásunk.

Csúcsra járatott hatékonyság: a 80 oldalas törvényt és a 300 oldalas jelentést 3 nap alatt vitatták és szavazták meg a parlamentben

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (Curtea Supremă a Magistraturii – CSM) szóló törvénytervezet „szabályosan” végigment a demokratikus törvényhozási eljárás minden szakaszán, a tervezet kidolgozásától az elfogadásig – mondta Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter kedden a képviselőházban, hozzátéve, hogy semmi sem volt titkolózás, és hogy az európai partnerekkel folytatott konzultációkat strukturált, átlátható és őszinte módon folytatták le.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a bírák függetlenségét garantáló alkotmányos szerv, amely gondoskodik a jogszabályok, valamint az alkalmassági és szakmai etikai követelmények betartásáról a bírói és az ügyészi hivatás gyakorlása során. Az egyik legfontosabb romániai igazságügyi fórum megreformálása beletartozik abba a csomagba, amely a teljes igazságügyi rendszert érinti, amely nélkül Románia nem remélheti sem a schengeni csatlakozást. A kormány tagjai és a koalíciós pártok azonban elégedettek az új jogszabályokkal, ezért nem is tanakodtak sokat, a Ciucă-kabinet is gyorsan elfogadta, és a héten a képviselőházban is pikk-pakk megszavazták a CSM működését szabályozó rendeletet.

Annak ellenére, hogy a brüsszeli visszajelzések nem voltak kedvezők az igazságügyi törvényeket illetően, és az európai szervek határozottan felkérték Romániát, hogy a Velencei Bizottság ajánlásával összhangban módosítsa ezeket a jogszabályokat, a törvényhozók nemhogy bevárták volna a javaslatok megérkezését, hanem határozottan felgyorsították a procedúrát. Az ellenzék figyelmeztetései és tiltakozásai mit sem értek.

A törvényt 191 igen szavazattal, 83 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el, és az USR határozottan vitatta. „A jelenlegi hatalom úgy élvezi magát, mint egy gyerek, aki gyufát kapott a kezébe, és játszani szeretne vele. Hölgyeim és uraim, önök nem tudják, mit alkottak. Korábban is mondtam, hogy egy szörnyeteget keltenek életre a Stănoiu-Năstase-korszak igazságszolgáltatási rendszerének DNS-éből, és ez ellenünk, mindannyiunk ellen fog fordulni” – mondta Stelian Ion volt igazságügyi miniszter, az USR európai parlamenti képviselője.

Az igazságügyi tárca jelenlegi vezetője szerint azonban „ezek a törvénytervezetek, a demokratikus eljárás minden szakaszán átmentek úgy, ahogy a törvény előírja, a tervezet kidolgozásától kezdve az elfogadásig”. A miniszter szerint sok munkával járt ennek a jogszabálynak a tető alá hozása, és nem spórolták ki sem a közvitákat, sem a szakbizottság általi megvitatását a törvénynek. „Biztosíthatom Önöket, hogy ezt az eljárást az Igazságügyi Minisztérium szakszerűen és törvényesen folytatta le” – mondta Cătălin Predoiu. Hozzátette, hogy a tervezet „válasz az igazságszolgáltatási rendszer igényeire”, és biztosítja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megfelelő működését a polgárok számára.

Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!

Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!

Az igazságügyi miniszter visszautasította a tervezetet ért vádakat, azt állítva, hogy a bírálóknak nincs bizonyítékuk arra a vádra, hogy a tervezet szabad utat nyitna a „Securitate vagy a politikai rendőrség” előtt. „Azt is mondták, hogy ezek a törvények a hatalom központosítását eredményezik, ezzel szemben ezek a törvények inkább az igazságszolgáltatásban teremtenek egyensúlyt” – jelentette ki a tárcavezető. Predoiu szerint az új törvény kiegyenlíti a hatáskörök megosztását a bírák pályafutásának szétválasztása tekintetében, egyértelműbbé teszi az Igazságügyi Felügyelet hatáskörét, és biztosítja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács koherenciáját.

A kedden elfogadott törvényben – hiába érkezett számos módosító indítvány és javaslat – nem köszönnek vissza azok a javító szándékú módosítások, amelyeket a szakemberek továbbítottak a törvényhozó fórumnak, panaszolja a Mozgalom az Ügyészek Jogállásának Védelméért Egyesület (AMASP), amely arra a veszélyre figyelmeztet, hogy a CSM az igazságszolgáltatás egy kevésbé demokratikus, kevésbé független, egyre kevésbé átlátható és egyre kevésbé meritokratikus struktúrájává alakul át.

Az egyesület rámutatott, hogy a törvénytervezetet a vegyes különbizottságban három nap alatt, mindössze 15 órában vitatták meg, noha számos módosító indítványt és a tervezet tartalmának megváltoztatására irányuló kérelmet nyújtottak be. A viták során ráadásul – bár hivatalosan engedélyezték a felszólalást –, csak azokról a módosításokról szavaztak, amelyekről – legalábbis látszólag – a törvénytervezet kezdeményezői előzetesen megállapodtak. A többi, az igazságszolgáltatási rendszer új elképzelésével ellentétes javaslatot a bizottság tagjai vagy nem támogatták, és így nem tárgyalták meg, vagy elutasító szavazással, illetve tömbösített tartózkodással utasították el.

Mit kifogásolnak a szakmai szervezetek az elfogadott törvényben?

Az ügyészek egyesülete hangsúlyozta, hogy a törvénycsomagot eleve más sorrendben kellett volna megvitatni, mivel a magisztrátusok jogállásáról szóló törvény és az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvény esetleges módosításai a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvénynek a módosítását is maguk után vonnák, a parlamenti bizottság mégis úgy döntött, hogy természetellenes sorrendben, a CSM-ről szóló tervezettel indítja a vitát, és elkészíti a CSM működését szabályozó törvényről szóló jelentését.

Ez, valamint az a tény, hogy a törvényt közvetlenül a jelentés elkészítése után a képviselőház napirendjére tűzték, és kevesebb mint 24 órával a jelentés elkészítése után megszavazták, azt mutatja, hogy a magisztrátusok jogállásáról és az igazságügyi rendszer megszervezéséről szóló törvénytervezetek esetében nem lesznek számottevő módosítások, és nem lesz érdemi változás egy jobb irányba – véli az AMASP.

Az ügyészek egyesülete rámutatott, hogy bár a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény több mint 84 oldalas, a szakbizottság jelentése pedig összesen 332 oldalas, a szavazást különösebb vita nélkül, kevesebb mint két óra alatt, a Velencei Bizottság véleményének bevárása nélkül tartották meg a képviselőházban.

Az érdekvédő szervezet felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a CSM átalakulhat egy kevésbé demokratikus, kevésbé független és egyre kevésbé átlátható igazságszolgáltatási struktúrává, és felsorolja a törvény azon cikkelyeit, amelyek meglátásaik szerint túlkapásokra adnak alkalmat és túl sok hatalmat koncentrálnak úgy a CSM vezetőjének, mint az Igazságügyi Felügyelet vezetőjének kezében.

  1. Ahhoz, hogy egy jelöltet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjává válasszanak, már nem a szavazatok többségét kell megszerezni a közgyűlésen, hanem csak a legtöbb szavazatot, aminek két negatív következménye van: ha csak egy jelölt van, nem lehet érvényteleníteni a jelentkezését azzal, hogy a közgyűlésen nem kapta meg a bírák vagy az ügyészek többségének szavazatát, ha pedig sok jelölt van, akkor az a jelölt is, aki például 100-ból csak 30 szavazatot kapott, győztesnek nyilvánítható.
  2. A CSM plenáris ülése már 10 tag jelenlétében is működhet, vitázhat és szavazhat, és ebben az esetben már 6 szavazattal elfogadhat határozatokat: a törvény 26. cikke ugyan kimondja, hogy a plenáris ülés első összehívásakor 15 tagnak kell jelen lennie a határozatképességhez, de a második összehíváskor úgy tekintik, hogy csak az egyszerű többség, azaz 10 tag jelenléte is elegendő.
  3. Azoknak a CSM-tagoknak, akik kinevezésük időpontjában vezetői pozíciót töltöttek be, az a kedvezmény jár, hogy gyakorlatilag 6 évig blokkolják számukra ezt a pozíciót, és mandátumuk lejártával visszatérhetnek a fenntartott helyre vezetőként. Ebben az időszakban a pozíció betöltésére nem versenyvizsga révén, hanem valószínűleg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács által eldöntendő delegálás útján kerül sor.
  4. A tervezet nem kívánta bevezetni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjai felmentésének lehetőségét a feladatuk elmulasztása vagy nem megfelelő ellátása miatt, bár a legtöbb magisztrátus pozitívan véleményezte ezt a lehetőséget, tekintettel arra, hogy a CSM tagjai a teljes romániai bírói és ügyészi réteg képviselőjeként lép fel. Alapvetően a jogalkotó jelenlegi elképzelése szerint a CSM-tagokat nem fenyegeti annak a veszélye, hogy az őket megválasztó elöljárók szankcionálnák vagy leváltanák amiatt, mert nem teljesítették a feladataikat.
  5. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék teljes vezetőségét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírói szekciója nevezi ki és menti fel, beleértve a szekciók elnökeit is, azonban a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez tartozó Legfelsőbb Ügyészség főügyészét és annak helyetteseit, a DNA és a DIICOT főügyészeit és helyetteseiket az igazságügyi miniszter nevezi ki, a CSM ügyészi szekciója csak tanácsadói véleményt nyilvánít.
  6. Fegyelmi eljárást a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke és a Legfelsőbb Ügyészségének a főügyésze is gyakorolhat. Ha ők azok, akik lefolytatják az eljárást, bár kérik az Igazságügyi Felügyelet (Inspectorat Judiciar – IJ) előzetes ellenőrzését, az igazságügyi felügyelők által levont következtetések nem kötik őket. A 46. cikk például úgy rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke és a Legfelsőbb Ügyészségnek a főügyésze az igazságügyi felügyelőnek a panasz lezárására vonatkozó javaslata ellenére is dönthet a fegyelmi vizsgálat megindításáról, folytatásáról.
  7. Az Igazságügyi Felügyelet (IJ) vezető beosztásait objektív, független és érdemeken alapuló kiválasztási eljárás nélkül töltik be. A főfelügyelőt és a főfelügyelő-helyettest is a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács plenáris ülése nevezi ki egy menedzseri projekt alapján, ugyanis nem fogadták el azt a javaslatot, hogy legalább egy írott teszt segítségével ellenőrizzék a jelentkezők ismereteit. A szakbizottság által elfogadott módosítás szerint a két felügyeleti igazgatóság igazgatóit már nem versenyvizsgával, hanem a főfelügyelő javaslatára nevezik ki, szintén menedzseri projekt alapján.
  8. Az Igazságügyi Felügyelet vezetői kollégiumának működésére vonatkozó cikkeket törölték; a kollégium minden hatáskörét a főfelügyelő veszi át, így az Igazságügyi Felügyelet teljes irányítását egyetlen személy végzi.
  9. Az igazságügyi felügyelőket a főfelügyelő és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megfelelő szekciója választja, az írásbeli vizsgára a versenybizottságokat a főfelügyelő nevezi ki. A versenyvizsgára vonatkozó eljárás is kikerült a törvényből, és azt a CSM által elfogadott rendelet fogja meghatározni. Ezenkívül a felügyelők értékelését a főfelügyelő és két, szintén a főfelügyelő által kiválasztott igazságügyi felügyelő végzi.

Az Igazságügyi Felügyelet egyébként korábban néhány, élénken vitatott döntésével került be a sajtóba. A testület feladata a bírói és az ügyészi karrier fegyelmi ügyeinek vitele, azonban többek szerint túl nagy hatalom került az elnök kezébe – erről is lesz majd szó később. Az IJ legnagyobb médiafigyelmet kapott döntése az volt, amikor 2021-ben eljárást kezdeményezett Cristi Dănileț kolozsvári reformista bíró ellen, aki a konzervatív tábor, illetve az igazságügyet érintő törvénykezés egyik hangos kritikusának számít. Az volt a kifogásuk, hogy a fiatal bíró ártott a szakma társadalmi megítélésének azzal, hogy felvételeket készített magáról, amint egy karaterúgást mutat be, medencét tisztít, illetve sövényt nyírt, majd ezeket a videókat feltöltötte a TikTok közösségi platformra. Az IJ eljárását követően a CSM bírói testülete kizárta Dănilețet a bírói karból. Többek szerint az eljárást (melyet meg lehet fellebbezni) egy megfélemlítési akciónak szánták a reformista vonal tagjai számára.

A Szabad Európa Rádió romániai oldala egyébként arra hívja fel a figyelmet, hogy forrásuk szerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény azért lett ilyen amilyen, mert épp az érintett szerv, a CSM kötött háttéralkut az igazságügyi minisztériummal. A név nélkül nyilatkozó bíró, aki részt vett a szakbizottsági vitán, a Szabad Európának elmondta, hogy „látszatviták voltak, a CSM szemérmetlenül alkut kötött Predoiu miniszterrel. Egymásnak adták át a labdát, és sok káros változtatás épp a CSM-től származott, amelyek a PSD által támogatott módosítások formájában kerültek be a végleges változatába a törvénynek.

Predoiu az egyezség rá eső részét nagyvonalúan betartotta: a törvény biztosítja a CSM-tagoknak, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba való kinevezésük 6 éves időszakára fenntartják számukra az eredeti állásukat, ahova gond nélkül visszatérhetnek, ha lejár a mandátumuk. Mindeközben a DIICOT, a DNA és a főügyészség vezetői hallgattak, nem volt semmi ellenvetésük. "Egyébként is, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és az Igazságügyi Felügyelet új törvénye rosszabb lett, mint a hatályos törvény. Teljhatalmú vezetőket, valóságos isteneket teremtettek általa” – állította a névtelenség védelme alatt a Szabad Európának nyilatkozó forrás.