Sokak szerint a Dragnea-korszakba veti vissza az igazságügyet a törvény, amelyet elfogadott a képviselőház

2022. szeptember 22. – 11:32

frissítve

Sokak szerint a Dragnea-korszakba veti vissza az igazságügyet a törvény, amelyet elfogadott a képviselőház
A Bukaresti Nemzeti Színház színészeinek tüntetése az igazságszolgáltatás függetlenségéért, 2019 március 3-án, a PSD-kormány idején – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Már el is fogadta a képviselőház az igazságügyi reformot ígérő törvények közül az elsőt: azt, amelyik a bírák és ügyészek legfelsőbb képviseleti fórumának működését érinti. A dolog sürgős, mert ettől függ az MVC, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetése, a schengeni csatlakozás és nem utolsósorban a PNRR-s pénzek. Azonban a szakértők szerint ez a törvény rosszabb lett az előzőnél, amelyet lecserélnek, és valóságos kiskirályok kezébe koncentrálja a hatalmat, akik nem tartoznak senkinek sem elszámolással. A szenátus lesz a döntő ház a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács törvényének kérdésében, de a jelek szerint, ott is csont nélkül megszavazzák a tervezetet. Aztán jöhet a következő kettő.

Az igazságügyi reform is úgy történik Romániában, mint sok más EU-konformként beharangozott, haladónak beállított módosítás: a kirakat szép, de a felszín mögött nem látszik a reális jobbító szándékú változás. Ebben a kérdésben pedig, hogy milyen legyen az ország egyik legfontosabb hatalmi ágazata, az igazságszolgáltatás, maguk az érintettek sem értenek egyet. A romániai bírók és ügyészek az elmúlt években két táborra szakadtak, melyek sokszor a legalapvetőbb kérdésekben is ellentétes álláspontokat képviselnek. Cristina Guseth, a Freedom House Romania igazgatója a Szabad Európa Rádiónak felvázolta, a szakadás az 1990-es években kezdődött, amikor rosszul képzett szakemberek azért kerültek az igazságszolgáltatási rendszeren belül fontos pozíciókba, hogy néhány erős befolyással rendelkező bíró szabadon rendelkezhessen velük. Szerinte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), amely az igazságszolgáltatás függetlenségét kellene garantálja, ráépült erre a rendszerre, és ma már egy olyan hálózattá vált, amely kontroll alatt tartja az igazságszolgáltatást.

A Transtelexnek névtelenül nyilatkozó szakember szerint, aki átlátja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tevékenységét, „új alapokra kellett volna helyezni a CSM-nek a működését is, mert ennek a testületnek túl sok a kompetenciája. Vannak országok, például Németország vagy Ausztria, ahol nincs ilyen tanács, az igazságügyi minisztérium csinál mindent, a bíróságok büdzséjének összeállításától kezdve a magisztrátusok karrierjével kapcsolatos feladatokig. Szerintem ez sem jó megoldás, de az sem, ha minden a tanács kezében van” – jelentette ki forrásunk.

Csúcsra járatott hatékonyság: a 80 oldalas törvényt és a 300 oldalas jelentést 3 nap alatt vitatták és szavazták meg a parlamentben

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (Curtea Supremă a Magistraturii – CSM) szóló törvénytervezet „szabályosan” végigment a demokratikus törvényhozási eljárás minden szakaszán, a tervezet kidolgozásától az elfogadásig – mondta Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter kedden a képviselőházban, hozzátéve, hogy semmi sem volt titkolózás, és hogy az európai partnerekkel folytatott konzultációkat strukturált, átlátható és őszinte módon folytatták le.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a bírák függetlenségét garantáló alkotmányos szerv, amely gondoskodik a jogszabályok, valamint az alkalmassági és szakmai etikai követelmények betartásáról a bírói és az ügyészi hivatás gyakorlása során. Az egyik legfontosabb romániai igazságügyi fórum megreformálása beletartozik abba a csomagba, amely a teljes igazságügyi rendszert érinti, amely nélkül Románia nem remélheti sem a schengeni csatlakozást. A kormány tagjai és a koalíciós pártok azonban elégedettek az új jogszabályokkal, ezért nem is tanakodtak sokat, a Ciucă-kabinet is gyorsan elfogadta, és a héten a képviselőházban is pikk-pakk megszavazták a CSM működését szabályozó rendeletet.

Annak ellenére, hogy a brüsszeli visszajelzések nem voltak kedvezők az igazságügyi törvényeket illetően, és az európai szervek határozottan felkérték Romániát, hogy a Velencei Bizottság ajánlásával összhangban módosítsa ezeket a jogszabályokat, a törvényhozók nemhogy bevárták volna a javaslatok megérkezését, hanem határozottan felgyorsították a procedúrát. Az ellenzék figyelmeztetései és tiltakozásai mit sem értek.

A törvényt 191 igen szavazattal, 83 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el, és az USR határozottan vitatta. „A jelenlegi hatalom úgy élvezi magát, mint egy gyerek, aki gyufát kapott a kezébe, és játszani szeretne vele. Hölgyeim és uraim, önök nem tudják, mit alkottak. Korábban is mondtam, hogy egy szörnyeteget keltenek életre a Stănoiu-Năstase-korszak igazságszolgáltatási rendszerének DNS-éből, és ez ellenünk, mindannyiunk ellen fog fordulni” – mondta Stelian Ion volt igazságügyi miniszter, az USR európai parlamenti képviselője.

Az igazságügyi tárca jelenlegi vezetője szerint azonban „ezek a törvénytervezetek, a demokratikus eljárás minden szakaszán átmentek úgy, ahogy a törvény előírja, a tervezet kidolgozásától kezdve az elfogadásig”. A miniszter szerint sok munkával járt ennek a jogszabálynak a tető alá hozása, és nem spórolták ki sem a közvitákat, sem a szakbizottság általi megvitatását a törvénynek. „Biztosíthatom Önöket, hogy ezt az eljárást az Igazságügyi Minisztérium szakszerűen és törvényesen folytatta le” – mondta Cătălin Predoiu. Hozzátette, hogy a tervezet „válasz az igazságszolgáltatási rendszer igényeire”, és biztosítja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megfelelő működését a polgárok számára.

Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!

Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!

Az igazságügyi miniszter visszautasította a tervezetet ért vádakat, azt állítva, hogy a bírálóknak nincs bizonyítékuk arra a vádra, hogy a tervezet szabad utat nyitna a „Securitate vagy a politikai rendőrség” előtt. „Azt is mondták, hogy ezek a törvények a hatalom központosítását eredményezik, ezzel szemben ezek a törvények inkább az igazságszolgáltatásban teremtenek egyensúlyt” – jelentette ki a tárcavezető. Predoiu szerint az új törvény kiegyenlíti a hatáskörök megosztását a bírák pályafutásának szétválasztása tekintetében, egyértelműbbé teszi az Igazságügyi Felügyelet hatáskörét, és biztosítja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács koherenciáját.

A kedden elfogadott törvényben – hiába érkezett számos módosító indítvány és javaslat – nem köszönnek vissza azok a javító szándékú módosítások, amelyeket a szakemberek továbbítottak a törvényhozó fórumnak, panaszolja a Mozgalom az Ügyészek Jogállásának Védelméért Egyesület (AMASP), amely arra a veszélyre figyelmeztet, hogy a CSM az igazságszolgáltatás egy kevésbé demokratikus, kevésbé független, egyre kevésbé átlátható és egyre kevésbé meritokratikus struktúrájává alakul át.

Az egyesület rámutatott, hogy a törvénytervezetet a vegyes különbizottságban három nap alatt, mindössze 15 órában vitatták meg, noha számos módosító indítványt és a tervezet tartalmának megváltoztatására irányuló kérelmet nyújtottak be. A viták során ráadásul – bár hivatalosan engedélyezték a felszólalást –, csak azokról a módosításokról szavaztak, amelyekről – legalábbis látszólag – a törvénytervezet kezdeményezői előzetesen megállapodtak. A többi, az igazságszolgáltatási rendszer új elképzelésével ellentétes javaslatot a bizottság tagjai vagy nem támogatták, és így nem tárgyalták meg, vagy elutasító szavazással, illetve tömbösített tartózkodással utasították el.

Mit kifogásolnak a szakmai szervezetek az elfogadott törvényben?

Az ügyészek egyesülete hangsúlyozta, hogy a törvénycsomagot eleve más sorrendben kellett volna megvitatni, mivel a magisztrátusok jogállásáról szóló törvény és az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvény esetleges módosításai a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvénynek a módosítását is maguk után vonnák, a parlamenti bizottság mégis úgy döntött, hogy természetellenes sorrendben, a CSM-ről szóló tervezettel indítja a vitát, és elkészíti a CSM működését szabályozó törvényről szóló jelentését.

Ez, valamint az a tény, hogy a törvényt közvetlenül a jelentés elkészítése után a képviselőház napirendjére tűzték, és kevesebb mint 24 órával a jelentés elkészítése után megszavazták, azt mutatja, hogy a magisztrátusok jogállásáról és az igazságügyi rendszer megszervezéséről szóló törvénytervezetek esetében nem lesznek számottevő módosítások, és nem lesz érdemi változás egy jobb irányba – véli az AMASP.

Az ügyészek egyesülete rámutatott, hogy bár a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény több mint 84 oldalas, a szakbizottság jelentése pedig összesen 332 oldalas, a szavazást különösebb vita nélkül, kevesebb mint két óra alatt, a Velencei Bizottság véleményének bevárása nélkül tartották meg a képviselőházban.

Az érdekvédő szervezet felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a CSM átalakulhat egy kevésbé demokratikus, kevésbé független és egyre kevésbé átlátható igazságszolgáltatási struktúrává, és felsorolja a törvény azon cikkelyeit, amelyek meglátásaik szerint túlkapásokra adnak alkalmat és túl sok hatalmat koncentrálnak úgy a CSM vezetőjének, mint az Igazságügyi Felügyelet vezetőjének kezében.

  1. Ahhoz, hogy egy jelöltet a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjává válasszanak, már nem a szavazatok többségét kell megszerezni a közgyűlésen, hanem csak a legtöbb szavazatot, aminek két negatív következménye van: ha csak egy jelölt van, nem lehet érvényteleníteni a jelentkezését azzal, hogy a közgyűlésen nem kapta meg a bírák vagy az ügyészek többségének szavazatát, ha pedig sok jelölt van, akkor az a jelölt is, aki például 100-ból csak 30 szavazatot kapott, győztesnek nyilvánítható.
  2. A CSM plenáris ülése már 10 tag jelenlétében is működhet, vitázhat és szavazhat, és ebben az esetben már 6 szavazattal elfogadhat határozatokat: a törvény 26. cikke ugyan kimondja, hogy a plenáris ülés első összehívásakor 15 tagnak kell jelen lennie a határozatképességhez, de a második összehíváskor úgy tekintik, hogy csak az egyszerű többség, azaz 10 tag jelenléte is elegendő.
  3. Azoknak a CSM-tagoknak, akik kinevezésük időpontjában vezetői pozíciót töltöttek be, az a kedvezmény jár, hogy gyakorlatilag 6 évig blokkolják számukra ezt a pozíciót, és mandátumuk lejártával visszatérhetnek a fenntartott helyre vezetőként. Ebben az időszakban a pozíció betöltésére nem versenyvizsga révén, hanem valószínűleg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács által eldöntendő delegálás útján kerül sor.
  4. A tervezet nem kívánta bevezetni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjai felmentésének lehetőségét a feladatuk elmulasztása vagy nem megfelelő ellátása miatt, bár a legtöbb magisztrátus pozitívan véleményezte ezt a lehetőséget, tekintettel arra, hogy a CSM tagjai a teljes romániai bírói és ügyészi réteg képviselőjeként lép fel. Alapvetően a jogalkotó jelenlegi elképzelése szerint a CSM-tagokat nem fenyegeti annak a veszélye, hogy az őket megválasztó elöljárók szankcionálnák vagy leváltanák amiatt, mert nem teljesítették a feladataikat.
  5. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék teljes vezetőségét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak a bírói szekciója nevezi ki és menti fel, beleértve a szekciók elnökeit is, azonban a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékhez tartozó Legfelsőbb Ügyészség főügyészét és annak helyetteseit, a DNA és a DIICOT főügyészeit és helyetteseiket az igazságügyi miniszter nevezi ki, a CSM ügyészi szekciója csak tanácsadói véleményt nyilvánít.
  6. Fegyelmi eljárást a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke és a Legfelsőbb Ügyészségének a főügyésze is gyakorolhat. Ha ők azok, akik lefolytatják az eljárást, bár kérik az Igazságügyi Felügyelet (Inspectorat Judiciar – IJ) előzetes ellenőrzését, az igazságügyi felügyelők által levont következtetések nem kötik őket. A 46. cikk például úgy rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke és a Legfelsőbb Ügyészségnek a főügyésze az igazságügyi felügyelőnek a panasz lezárására vonatkozó javaslata ellenére is dönthet a fegyelmi vizsgálat megindításáról, folytatásáról.
  7. Az Igazságügyi Felügyelet (IJ) vezető beosztásait objektív, független és érdemeken alapuló kiválasztási eljárás nélkül töltik be. A főfelügyelőt és a főfelügyelő-helyettest is a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács plenáris ülése nevezi ki egy menedzseri projekt alapján, ugyanis nem fogadták el azt a javaslatot, hogy legalább egy írott teszt segítségével ellenőrizzék a jelentkezők ismereteit. A szakbizottság által elfogadott módosítás szerint a két felügyeleti igazgatóság igazgatóit már nem versenyvizsgával, hanem a főfelügyelő javaslatára nevezik ki, szintén menedzseri projekt alapján.
  8. Az Igazságügyi Felügyelet vezetői kollégiumának működésére vonatkozó cikkeket törölték; a kollégium minden hatáskörét a főfelügyelő veszi át, így az Igazságügyi Felügyelet teljes irányítását egyetlen személy végzi.
  9. Az igazságügyi felügyelőket a főfelügyelő és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács megfelelő szekciója választja, az írásbeli vizsgára a versenybizottságokat a főfelügyelő nevezi ki. A versenyvizsgára vonatkozó eljárás is kikerült a törvényből, és azt a CSM által elfogadott rendelet fogja meghatározni. Ezenkívül a felügyelők értékelését a főfelügyelő és két, szintén a főfelügyelő által kiválasztott igazságügyi felügyelő végzi.

Az Igazságügyi Felügyelet egyébként korábban néhány, élénken vitatott döntésével került be a sajtóba. A testület feladata a bírói és az ügyészi karrier fegyelmi ügyeinek vitele, azonban többek szerint túl nagy hatalom került az elnök kezébe – erről is lesz majd szó később. Az IJ legnagyobb médiafigyelmet kapott döntése az volt, amikor 2021-ben eljárást kezdeményezett Cristi Dănileț kolozsvári reformista bíró ellen, aki a konzervatív tábor, illetve az igazságügyet érintő törvénykezés egyik hangos kritikusának számít. Az volt a kifogásuk, hogy a fiatal bíró ártott a szakma társadalmi megítélésének azzal, hogy felvételeket készített magáról, amint egy karaterúgást mutat be, medencét tisztít, illetve sövényt nyírt, majd ezeket a videókat feltöltötte a TikTok közösségi platformra. Az IJ eljárását követően a CSM bírói testülete kizárta Dănilețet a bírói karból. Többek szerint az eljárást (melyet meg lehet fellebbezni) egy megfélemlítési akciónak szánták a reformista vonal tagjai számára.

A Szabad Európa Rádió romániai oldala egyébként arra hívja fel a figyelmet, hogy forrásuk szerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról szóló törvény azért lett ilyen amilyen, mert épp az érintett szerv, a CSM kötött háttéralkut az igazságügyi minisztériummal. A név nélkül nyilatkozó bíró, aki részt vett a szakbizottsági vitán, a Szabad Európának elmondta, hogy „látszatviták voltak, a CSM szemérmetlenül alkut kötött Predoiu miniszterrel. Egymásnak adták át a labdát, és sok káros változtatás épp a CSM-től származott, amelyek a PSD által támogatott módosítások formájában kerültek be a végleges változatába a törvénynek.

Predoiu az egyezség rá eső részét nagyvonalúan betartotta: a törvény biztosítja a CSM-tagoknak, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba való kinevezésük 6 éves időszakára fenntartják számukra az eredeti állásukat, ahova gond nélkül visszatérhetnek, ha lejár a mandátumuk. Mindeközben a DIICOT, a DNA és a főügyészség vezetői hallgattak, nem volt semmi ellenvetésük. "Egyébként is, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és az Igazságügyi Felügyelet új törvénye rosszabb lett, mint a hatályos törvény. Teljhatalmú vezetőket, valóságos isteneket teremtettek általa” – állította a névtelenség védelme alatt a Szabad Európának nyilatkozó forrás.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!