A képviselőház máris elfogadta a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénytervezetet

Első házként, 198 támogató és 80 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el a képviselőház a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvénytervezetet, írja az Agerpres.

Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter a plénum előtt közölte, a tervezet minden szükséges pozitív véleményezést megkapott, ezek közül a legfontosabbat, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) jóváhagyását is.

A jogszabály törvényerőre emel több olyan, a bírák és ügyészek kinevezésére, előléptetésére vonatkozó előírást, amelyek eddig csak a CSM belső szabályzatában szerepeltek; kidolgozásakor ugyanakkor figyelembe vették a bírák és ügyészek karrierjére vonatkozó alkotmánybírósági döntéseket, valamint az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát.

A tervezetet a képviselőházi vita során mind a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), mind a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői bírálták.

Az igazságügyi tervezetekkel foglalkozó különbizottság egyik módosító javaslata értelmében a képesítési vizsgát letevő bírákat és ügyészeket az államfő nevezi ki a CSM megfelelő részlegének ajánlására, ahhoz a bírósághoz vagy ügyészséghez, ahol gyakornokként dolgoztak.

Elfogadták azt a módosító javaslatot, miszerint a bíróságok ítélőtanácsaiban konzultatív jelleggel részt vehetnek gyakornok bírók is.

Az országos korrupcióellenes ügyészségbe (DNA) és a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészségbe (DIICOT) egyetlen egyszer és csak maximum egy évre delegálható egy ügyész, a hosszabbítás lehetősége nélkül.

Egy másik módosítás leszögezi, hogy az európai irányelveknek megfelelően a bírák és ügyészek kifejthetik véleményüket, ugyanakkor feladatuk ellátásakor őrizkedniük kell a másik két államhatalom (a törvényhozói és a végrehajtói) hitelét bármilyen módon rontó megnyilvánulásoktól.

Megszavazták azt az indítványt is, miszerint a vezetői tisztséget betöltő személlyel szemben alkalmazott fegyelmi szankció – a figyelmeztetés kivételével – a tisztségből való felmentést vonja maga után.

A képviselőház első törvényhozói testületként szavazott a tervezetről, a döntő ház a szenátus.

Az ügyészek és bírák jogállásáról szóló tervezet a harmadik jogszabály az igazságügyi törvénycsomagból, amelyet megvitatott a parlamenti különbizottság. A testület korábban elfogadta a CSM működéséről és az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló tervezetet, amelyeket a képviselőház plénuma is megszavazott már.

Az igazságügyi reform törvénytervezeteit több bírói és civil szervezet is élesen bírálta, sokak szerint a Dragnea-korszakba vetik vissza az igazságügyet a törvények.

Korábban az Európai Tanács is felszólított a törvényhozókat, illetve Didier Reynders az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is arra kérte őket, hogy ne fogadják el a Velencei Bizottság véleményezése nélkül ne a három törvénytervezetet. A Velencei Bizottság pedig hétfőn jelentette be, hogy csak 2022 decemberére készül el a tervezett romániai igazságügyi törvények véleményezésével, ehhez képest a képviselőházon már átmentek a tervezetek.