Markó Bálint: Bármi lehet még a felsőfokú oktatási törvénytervezetből – korszakalkotó jogszabály vagy gumiparagrafusok halmaza

2022. július 21. – 17:59

Másolás

Vágólapra másolva

Kellemesen csalódott a BBTE rektorhelyettese a felsőfokú oktatási törvénytervezetben. Úgy látja, igazi európai nyitás lehetőségét teremtette meg a jogi keretet megszövegező munkacsoport, bár számtalan buktatóval szembesülhetnek még, ugyanis távol állunk a törvény végleges változatától, és nincs garancia arra, hogy ezek az elképzelések meg is valósulnak. Azok a rendeletek, szabályzatok, amelyek majd kiegészítik a jogszabályt, jelentősen módosíthatnak rajta. Ha tehát a végrehajtás nem a törvény szellemében történik, akkor ez a törvényes keret egy üres váz marad. De ha sikerül elkerülni ezeket a csapdákat, a romániai felsőfokú oktatás beléphet a 21. századba.

Régóta ígérik, hogy paradigmaváltás lesz a romániai oktatásban, a Klaus Iohannis államfő által meghirdetett Művelt Románia oktatási reformprogramot a kormány is felvállalta 2021-ben, mondván, hogy az évtized végéig gyakorlatba ültetik a projektet. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter szerint a törvénytervezeten dolgozó munkacsoport célja az oktatási rendszernek a 21. század információs társadalmának, munkaerőpiacának követelményeihez való felzárkóztatása volt, mivel ettől függ az ország jövője és versenyképessége, mondta a tárcavezető.

Több halasztás után néhány napja közvitára bocsátották a közoktatási és felsőoktatási törvénytervezetet, amelyhez augusztus 24-ig lehet benyújtani a módosító javaslatokat, majd az őszi parlamenti ülésszakban a törvényhozó fórum szakbizottságaiban kerül sor a két jogszabály megvitatására. Bár mindkét tervezet egyelőre csak keretként fogható fel, nagyon sok nóvumot tartalmaz, számtalan új lehetőséget villant fel. A közoktatási törvénytervezetről itt írtunk bővebben, a felsőoktatást új alapokra helyező projektről Markó Bálintot, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesét kérdeztük, aki elismerte, hogy „kellemesen csalódott”, amikor elolvasta a tervezetet, és azt is elmondta, hogy bár a tervezet kidolgozásába az egyetemet nem vonták bele, most azon dolgoznak, hogy megfogalmazzák véleményüket.

„Egy nagyon szűk körben fogalmazták meg ezt a törvénytervezetet, elég nagy volt a hírzárlat körülötte. Kezdetben nagyon szkeptikus voltam, amikor bejelentették, hogy lesz új törvény, mert az elmúlt hat-nyolc évben minden tanügyminiszter bejelentette ezt, de tavasszal már nyilvánvalóvá vált, ezúttal nem csak egy belengetett ígéretről van szó, hanem valóban dolgoznak rajta” – mondta Markó Bálint.

A BBTE rektorhelyettese hozzátette, hogy: „a közvita időzítése nem túl szerencsés, augusztus holt szezonnak számít, de mobilizálódtunk, cikkelyenként szétszedjük, hasonlítjuk, összevetjük, és aztán a magunk véleményét meg fogjuk fogalmazni. Azt tudjuk már, hogy más egyetemek is mozgolódnak, azt is tudjuk, hogy különböző civil szervezetek és a vállalkozói szféráknak a szövetségei mozgolódnak, ők meg is fogalmaztak már egy véleményanyagot, hogy milyen irányba kellene elmenni a törvénnyel. Szóval mindentől függetlenül volt egy várakozás a társadalom részéről, és én úgy gondolom, hogy holt szezon ide vagy oda, lesznek reakciók”. Markót felkértük, hogy a tervezet legfontosabb újdonságait elemezze.

A felsőoktatási törvénytervezet legfontosabb újdonságai

Az etikai problémák részletes taglalása, a tudományos integritásról szóló kurzusok bevezetése az egyetemi tanulmányi programokba, a doktori képzés időtartamának háromról négy évre való növelése, 10 ingyenes hely biztosítása a szociális védelmi rendszerből érkező fiataloknak és a fogyatékkal élőknek, valamint a duális képzés bevezetése is szerepelnek a nyilvános vitára bocsátott felsőoktatási törvénytervezet rendelkezései között. Markó Bálint szerint ezek olyan rendelkezések, amelyek az európai felsőoktatást szabályozó törvények szintjén nem jelentenek feltétlenül újdonságot, Románia tekintetében azonban mindenképpen új alapokra helyezik az egyetemi oktatást.

További rendelkezések:

  1. Az egyetemi autonómia alapvető szempontjait az egyetemi alapokmány fejezi ki, amelyet az egyetemi szenátus fogad el, és amelyet az oktatási minisztérium hagy jóvá a hatályos jogszabályoknak való megfelelés érdekében.
  2. A bolognai folyamat célkitűzéseivel összhangban a különböző országokban található felsőoktatási intézmények közös, kettős és többszörös diplomák kiadását javasolják.
  3. A tervezet előirányozza, hogy a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük legyen kutatóintézetek átvételére abszorpció útján, így biztosítva az egyetemek infrastrukturális fejlesztési potenciáljának növelését és a kutatási eredmények átadásának elősegítését.
  4. Javasolják továbbá, hogy akkreditációs eljárás nélkül hozzanak létre kettős diplomát adó programokat, és az egyetemek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő rövid távú oktatási ciklusokat is bevezessenek.
  5. A törvénytervezet a duális oktatás bevezetését is előirányozza, ahol a felsőoktatási intézmények szervezik a tanulási, oktatási és értékelési tevékenységeket, a gazdasági szereplők pedig a munkaalapú tanulási tevékenységeket, és ez utóbbiak részt vesznek az értékelésben is.
  6. Az egyetemeket kötelezni kell arra, hogy olyan szakmai gyakorlatokat biztosítsanak, amelyek olyan komplex elméleti ismereteket és gyakorlati készségeket generálnak, amelyek lehetővé teszik a friss diplomások számára, hogy azonnal beléphessenek a munkaerőpiacra.
  7. A doktori tanulmányok időtartama háromról négy évre emelkedik, és a doktorjelölt kérheti, hogy a doktori témavezető és az egyetem szenátusának jóváhagyásával kétéves közös programban folytathassa tanulmányait.
  8. Az új elképzelések szerint a tanársegédi állás betöltéséhez nem szükséges doktori fokozat.
  9. A nyilvános vitára bocsátott tervezet létrehozza az egyetemi lemorzsolódás csökkentésére irányuló nemzeti programot (PNRAU), a „Tanulj Romániában” elnevezésű programot, amellyel az egyetemeket a nemzetközi felsőoktatási kapcsolatrendszerbe integrálják, valamint az oktatási intézmények által kiállított oklevelek, nyilvántartások és a diákok által a középiskolai tanulmányok befejezése óta szerzett valamennyi tanulmányi diploma nyilvántartásának kezelésére szolgáló országos integrált oklevél- és tanulmányi platformot (RUNIDAS).
  10. A diákok jogait, lehetőségeit és kötelezettségeit a diákszövetségek által javasolt és az oktatási minisztérium által jóváhagyott kódex fogja tartalmazni.
  11. Javasolják továbbá, hogy az állami felsőoktatási intézmények a jóváhagyott felvételi létszámon belül legalább 10 ingyenes helyet biztosítsanak a szociális védelmi rendszerből érkező fiatalok, és további 10 helyet a fogyatékkal élők számára, akik érettségi diplomát szereztek, hogy olyan készségeket szerezzenek, amelyek növelik esélyeiket a társadalomba való beilleszkedésre.
  12. Egy személy nem tölthet be korlátlan számú cikluson keresztül rektori tisztséget ugyanazon felsőoktatási intézményben, a tervezet szerint a rektori megbízatás időtartama öt év. A mandátumok számának korlátozását azonban az egyes felsőoktatási intézmények határozzák meg. Ugyanakkor vezető pozícióként határozzák meg a felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatainak koordinálását ellátó igazgatói tisztségeket is.
  13. Az országos köz- és felsőoktatási rendszer szintjén az oktatásra fordított kiadások, a működés biztosításához szükséges valamennyi összetevővel együtt, évente az általános költségvetés konszolidált kiadásainak legalább 15%-át teszik ki. A diákok ösztöndíj- és szociális védelmi alapjához rendelt összeg 201 lej/hóról 300 lej/hóra emelkedik a nappali tagozatos és tandíjmentes diákok számára.
  14. További rendelkezések vonatkoznak az oktatói és kutatói személyzet 65. életévének betöltésekor történő nyugdíjazására. Kivételesen a munkavállaló kérésére a szolgálati jogviszonya 70 éves koráig fennmaradhat. Ha a felsőoktatási intézmények nem tudják a szabályokat a tantestületben dolgozó, tanulói jogviszonnyal rendelkező munkatársakkal betölteni, akkor az egyetemi szenátus által meghatározott módszertan szerinti éves tudományos teljesítményértékelés alapján dönthetnek úgy, hogy a tanítási és/vagy kutatási jogviszonyt kizárólag az oktatási, kutatási és értékelési tevékenység végzése céljából tartják fenn.

A minisztérium átad a jogosítványaiból az egyetemeknek: egy bizonyos fokú felelősségátruházás zajlik

A teljes tervezetet általánosan értékelve Markó Bálint elmondta, hogy meglátása szerint a jövőkép szempontjából egy jelentős paradigmaváltás figyelhető meg, amely lényegében a döntéshozatali hatalmat a terület szereplőire, vagyis az egyetemekre helyezi át, míg az állami hatóságokon keresztül megtartja az ellenőrzési, felügyeleti mechanizmusokat. Azonban, mint minden nyitás és decentralizálás, ez a tervezet is számtalan kockázatot rejt magában – hívta fel a figyelmet a BBTE prorektora.

„Bizonyos fokú autonómiaerősítésnek lehetünk tanúi, hiszen például a diplomákat most már mi bocsájthatjuk ki. Eddig Romániában az a sajátos helyzet volt, hogy ugyan az egyetem nevével jelentek meg a diplomák, de azokat központilag nyomtatták, osztották, aminek az volt az eredménye, hogy későn jutottak hozzá a végzősök a diplomákhoz. Ez a pozitív aspektus, de nyilván van egy másik olvasata is, hiszen egy olyan rendszerben, ahol nem lehetünk biztosak, hogy a helyi aktorok valóban képesek ugyanazt a minőséget biztosítani, szükséges volna egy bizonyos fokú centralizáció. Szóval lehet vitatkozni, hogy melyik lesz a jó” – mondta Markó Bálint, aki szerint jó volna továbbra is központilag egyfajta kontrollt gyakorolni, miközben el kell kezdeni végre lokálisan felvállalni a felelősségeket.

Markó Bálint – Fotó: Erdélyi Magyar Televízió Facebook-oldala
Markó Bálint – Fotó: Erdélyi Magyar Televízió Facebook-oldala

Az egyetemi oktató szerint épp ezek a minőségi hangsúlyeltolódások, amelyek be fognak következni, óhatatlanul az egyetemek közötti differenciálódáshoz fognak vezetni, hiszen „automatikusan lesznek jobb és rosszabb önkontrollal, minőségbiztosítással rendelkező intézmények. Ezeknek a csírái megvannak most is, sőt igazából nemcsak a csírái, hanem nagyon sok eleme együtt van” – részletezte a szakember, aki szerint a törvénytervezet nemcsak ebben az értelemben biztosít nagyobb autonómiát az egyetemeknek, hanem a kollaboráció tekintetében is egy jóval szélesebb merítést vetít előre.

Európai tendenciák a törvénytervezetben

Markó kitért arra is, hogy Európában az utóbbi néhány évben, Macronnak a híres Sorbonne-on tartott beszéde óta – amikor a szorosabb együttműködés igénye kapcsán felvetette az európai egyetemek ötletét –, megindult egyfajta kohéziós folyamat, különböző európai egyetemi szövetségeknek a létrejötte. Ezek az európai tendenciák, az európai felsőoktatást mozgató, azt előremozdító fogalmak, lehetőségek megjelennek a romániai törvénytervezetben is. A BBTE rektorhelyettese felhívta a figyelmet, hogy ez az architektúra még európai szinten sincs teljesen kidolgozva, és megvan az a veszély, hogy nem a kellő irányba alakul az évek folyamán, de megvan az a jó oldala is – ezt is el kell ismerni minden rizikófaktor mellett, hangsúlyozta –, hogy nem akkor kerül bevezetésre, amikor már egy merev struktúra épült ki, hanem tevőlegesen lehet részt venni ennek a hálózatnak a kialakításában.

Szintén az európai tendenciák közé sorolható a rektorhelyettes szerint a duális képzés lehetőségének a megteremtése, a cégekkel való szorosabb együttműködés, a társadalommal való intenzív kapcsolattartás. Az előző, 2011-es oktatási törvényben az egyetemeknek két küldetését határozták meg, az oktatást és a kutatást, holott az egyetemeknek három küldetése van: a harmadik, a társadalomba való beágyazódottság, az intenzív tudástranszfer – hívta fel a figyelmet Markó.

„Egy állandó, intenzív oda-vissza kapcsolatról van szó, ami tulajdonképpen segít alakítani a másik két célkitűzést is, és az azokból származó eredményeket is felhasználhatja. Ezt a harmadik küldetést most nevesítik, és a duális képzés is nagyon hangsúlyosan megjelenik. Ami eddig csak az egyetem előtti oktatás szintjén volt ismeretes, most hangsúlyosan megjelenik a felsőoktatás szintjén is: tehát az olyan típusú cégekkel való együttműködés, ahol a cégek oktatási szerepet vállalnak fel, és ezáltal a diák egy olyan tudáscsomagot kap, amely által rögtön be tudja illeszteni az elméleti tanulással együtt megszerzett gyakorlati tapasztalatát is abba a kontextusba, amit azon a tevékenységi területen elvárnak tőle. Az is igaz, hogy ez a tudáscsomag, ez alávetett a céges alakításnak. Tehát ez egy interaktív jelleget kölcsönöz ennek a képzésnek, és ez megjelenik nemcsak alapképzésen, hanem például a doktori tanulmányok során is” – magyarázta Markó Bálint.

Emellett megjelenik az a típusú gondolkodás is, hogy az egyetemeket össze kell kapcsolni az egyetem előtti oktatással, nemcsak azáltal, hogy a felsőfokú oktatási intézmények által kibocsátott humánerőforrás tanárként kerül vissza a középiskolákba, hanem a törvénytervezet szerint lehetővé válik, hogy bármilyen egyetem előtti oktatási formát létrehozzanak egyetemi keretek között.

Hasonlóan fontos újításnak számít a konzorciális gondolkodás lehetővé tétele, amely nemcsak a felsőfokú, hanem a közoktatási törvény tervezetében is helyet kapott. „A konzorciális gondolkodás megjelenik az egyetem előtti oktatásnál is, tehát középiskolák közötti konzorciumok, vagy iskolák közötti konzorciumok jöhetnek létre, de ez a minta megjelenik transzverzálisan is, tehát az egyetem és különböző középiskolák között, vagyis egy sokkal mozaikosabb rendszert kell elképzelni, és nem egy homogén partnerségben gondolkodó rendszert” – magyarázta Markó, aki szerint ebben az irányban nagyon jó ötletek jelentek meg a jogszabálytervezetben. Az egyetemi oktató leszögezte, hogy ezek a lehetőségek az európai felsőoktatási szférában évek óta jelen vannak, önmagukban tehát semmiféle óriási innovációt nem tartalmaznak, a román oktatási rendszer szempontjából azonban kifejezetten új elemeknek számítanak. Kérdés, hogyan fogjuk ezeket megvalósítani – hangsúlyozta ismét a BBTE rektorhelyettese.

A nagyon rövidtávú képzések összekapcsolása az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerrel szintén újdonságnak számít

A nagyon rövid képzések lehetnek akár egy hétvégi kurzustól a hosszabb távon zajló különböző oktatási formákig, tisztázta Markó Bálint, és elmondta, hogy ilyen képzések eddig is működtek a különböző romániai egyetemeken. A nóvuma a tervezetnek az, hogy az európai elképzelés szerint, aki átmegy ezen a minőségileg ellenőrzött tudásátadáson, és a végén egyfajta ellenőrzésen, akkor hozzájuthat ún. mikrokreditekhez, és ezekből a mikrokreditekből össze lehet rakni különböző kompetenciacsomagokat. A szakember azonban felhívta a figyelmet az esetleges veszélyeire is ennek a rendszernek: „Ez nagyon jól hangzik, nagyon rugalmas, lehetővé teszi bárkinek a saját preferenciái szerinti bekapcsolódást az oktatásba, mint tudásátvevő, ugyanakkor nyilván megvannak a veszélyei, mert minden, ami túl flexibilis, az széteshet. Nagyon komoly minőségellenőrzésre volna szükség ebben az esetben is.”

A BBTE kolozsvári főépülete – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
A BBTE kolozsvári főépülete – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszerről Markó elmondta, hogy annak célja EU-szerte átláthatóbbá, összehasonlíthatóbbá tenni a felsőfokú tanulmányokat. Ez elősegíti a hallgatói mobilitást a térség országaiban, valamint a külföldi képesítések és tanulmányi időszakok elismerését. Így a felsőoktatási intézmények beszámíthatják egy másik felsőoktatási intézményben megszerzett krediteket. A rendszer növeli a hallgatók tanulmányi programjainak rugalmasságát és megkönnyíti a felsőoktatási programok tervezését, végrehajtását és értékelését.

Az EU-s kreditek a különböző típusú tanulási folyamatok – így az egyetemi tanulmányok és a munkaalapú tanulás – ötvözését is lehetővé teszi ugyanazon a tanulmányi programon belül, vagy hosszabb távon, az egész életen át tartó tanulás révén – ez a koncepció pedig szintén megjelenik az új felsőoktatási törvénytervezetben.

Az etikai vonzatoknak, a specialisták jelenlétének az oktatásban és az egyetemi struktúrák kiterjesztésének a hangsúlyos megjelenítése

A Transtelex kérdésére Markó Bálint tisztázta, hogy a tudományos integritás, a tanárok és diákok közötti kapcsolatnak a korrektsége a régi törvényben is szerepelt, de nem volt eléggé kidolgozva. „Most egy jóval szélesebb terítése, palettája van ennek, jóval több mindenre kitérnek a jogszabálytervezet szövegében. Vannak jó dolgok, örömteli szerintem, hogy kitérnek a diszkriminációtól elkezdve egy csomó mindenig, aminek bizonyos elemei már ott voltak, de most nagyobb hangsúlyt kaptak.”

Ebbe a kérdéskörbe sorolta Markó a doktori tanulmányokat is, mivel az elmúlt időszakban rengeteg plágiumbotrányról értesült a közvélemény. „Ez tényleg egy érzékeny pontjává válik a törvénynek” – jelentette ki a BBTE rektorhelyettese. „Magát a doktori tanulmányt négyévesre növelik, ami jó az én értelmezésemben, viszont sokkal jobb lenne, ha valamiféle köztes ellenőrzőpontot beiktatnának. Ha mondjuk harmadév után lenne egy ellenőrzőpont, és aztán jönne rá a plusz egy év. Egyébként ez a négy évre való növelés tendenciája megvan Európa-szerte Magyarországtól Nyugat-Európa különböző államaiig, tehát ismét nem egy nóvum ebben az értelemben, sőt, Romániában is volt korábban hasonló konstrukció.”

„Ami a plágiumellenőrzést illeti, a tervezet sokkal bővebben beszél a különböző dolgozatokhoz kapcsolódó vétségekről, vétségi formákról, tehát nagyon részletezi, adott esetben definiálja azokat. Vannak számomra nem túl szerencsés megfogalmazások, elég sok kérdőjel marad, hogy mit tekintünk plágiumnak és mit nem. Néha az az érzésem, hogy gumilabda lesz belőle, ha itt nyomom, akkor úgy lesz jó, ha amott nyomom, úgy lesz jó” – elemezte a BBTE rektorhelyettese a plágium vétségére vonatkozó passzusait a törvénytervezetnek.

Pozitívumként értékelte viszont azt, hogy olyan specialistákat is be lehet emelni a felsőfokú oktatásba, akik nem rendelkeznek doktorival. „Kár lenne kiaknázatlanul hagyni azt a tudást, amely bizonyos szakemberekben felhalmozódik az évek során. Ahol például ez nagyon intenzíven felmerül, és teljesen jogosan, a színészoktatás terén, de azért akár a reáliákban is felmerülhet, hogyha van egy nagyon jó szakember klinikumban, viszont nincs doktorija, nem biztos, hogy ez a tudásátadás szempontjából releváns. Egy bizonyos mértékig nem csak megengedett, hanem kimondottan hasznos beemelni ezeket a szakembereket: ilyen jellegű oktatásra van szükség a sajtó területén is, és még számos példát tudnék felhozni” – részletezte Markó Bálint. Az is kiderült, hogy ez egy eddig is létező lehetőség volt, csak valahogy nem volt annyira evidens, hogy ez a típusú visszakapcsolás lehetséges.

A specialisták kapcsán említette meg a BBTE rektorhelyettese a kutatást, amely az egyetemi normának eddig is szerves részét képezte, és a 2011-es törvényben is benne volt. Markó szerint azonban a jelenlegi tervezetben pozitív hangsúlyeltolódást jelent az, hogy ezután kifejezetten kutatásra is kapnak finanszírozást az egyetemek.

„Én kutattam, mint oktató, mint egyetem, de ezért nekem külön finanszírozás nem járt. A finanszírozás eddig a diákstallumért, az oktatási infrastruktúráért járt, holott amint már említettük, a felsőfokú oktatási intézményeknek sokkal komplexebb társadalmi szerepük van. Volt egy kiegészítő finanszírozás, aminek hangsúlyos részét képezte egyébként a kutatási mutató is, de most már benne van a törvényben, hogy a kutatásra külön költségvetési támogatást fognak kapni a felsőoktatási intézmények. És ezzel kéz a kézben valóban megjelenik az, hogy kutatóintézetek is beépülhetnek az egyetemi keretek közé. Ez egyébként szintén a nyitás irányába mutat” – véleményezte a tervezet erről szóló passzusát az egyetemi oktató.

Markó azt is hozzátette, hogy nemcsak a kutatóintézeteket lehet beemelni az egyetemi struktúrákba, hanem különböző egyéb létesítményeket is, amelyek eddig nem működhettek az egyetemi falak között. A rektorhelyettes néhány példát is említett a gyógyszertáraktól kezdődően a különböző kulturális létesítményekig.

A BBTE számára ez sem kimondott újdonság, hiszen például a zsibói botanikus kert, amely valójában egy biológiai kutatóközpont, eddig is a BBTE keretében működött, és amikor módosították a törvényt, hogy lehetővé tegyék ezt, akkor született meg az a döntés, hogy az egyetemek struktúráiban megjelenhessenek a kutatóintézetek.

Végső következtetésként Markó Bálint ismételten kijelentette, hogy nagyon sok újdonságot tartalmaz a tervezet, nem európai felsőoktatási térhez képest, hanem a jelenlegi romániai felsőoktatási helyzethez képest. „Ezek a lehetőségek jók, de nagyon el lehet szúrni. És ha kritikát akarok megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a tervezet túl sok teret hagy a különböző rendeleteknek. Úgy gondolom, hogy amit lehet, és ami nem nagyon technikális, annak az alapelveit le kéne most szögezni, hogy látható és belátható legyen, ne hagyjuk plasztikusnak, mert ez a plaszticitás azt is jelentheti – amit egyébként láttunk más törvények esetében is – , hogy gyakorlatilag egy üres ötlet marad, mert a kidolgozás elmarad. Addig a pillanatig, ameddig a végrehajtási rendelet nincs a kezünkben, nincs törvény. Amíg nincsenek eszközeink a végrehajtáshoz, megvalósításhoz, addig ez egy üres kijelentés lesz. Tehát jobb lenne ezeket a dolgokat helyben, a törvény korpuszában leszögezni, mert csak akkor mondhatjuk igazából, hogy mindaz, amiről beszéltünk, nem fantázia, hanem megvalósítható, reális keret a romániai felsőoktatás európaivá formálásához” – jelentette ki Markó Bálint.