Kozmetizálás vagy reform? Az új közoktatási törvény tervezetéről kérdeztük a pedagógusszövetség szakmai alelnökét

Az új előírások nem csak kozmetikázzák, hanem alapjaiban megreformálják az oktatási rendszert – ígérte Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter a néhány napja közvitára bocsátott közoktatási, illetve felsőoktatási törvény tervezetének bemutatásakor. A két jogszabályhoz augusztus 24-ig lehet módosító javaslatokat benyújtani. Ezeket a miniszter szerint a kormány is figyelembe veszi majd szeptember elseje után, amikor a tervezeteket – véglegesített formájukban – a parlamentbe küldi.

Az új törvények a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított 30 nap után lépnek hatályba. Azt nem tudni még, hogy pontosan mikortól, mert a parlamenti vitájuk elhúzódhat. De Sorin Cîmpeanu reményei szerint lesz még idő a kapcsolódó kormányhatározatok és miniszteri rendeletek kidolgozására jövő év szeptemberig, hogy az új törvények előírásainak többsége már a 2023-24-es tanévben alkalmazható legyen. A közoktatási törvény tervezetének újdonságai közül a tanügyminiszter többek között a következőket emelte ki:

• 2027-től az érettségi egy mindenki számára közös írásbeli vizsga lesz, amelyen román nyelv és irodalomból, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból, valamint társadalom- és humántudományokból mérik fel a végzősök tudását; a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvből is írásbeliznek, ahogy eddig; az érettségi része lesz emellett két nyelvvizsga, illetve a digitális kompetenciákat felmérő vizsga;
• a művészeti tárgyakból és testnevelésből – valamint más tantárgyakból, amelyeket miniszteri rendelettel szabályoznak majd – nem osztályzatokat kapnak a diákok, hanem „átmenő” vagy „elégtelen” minősítést;
• az óvodai középcsoporttól minden gyereknek úgynevezett személyes tanulói portfóliója lesz, amelynek segítségével nyomon követhető a fejlődésük, nyolcadik osztály végétől pedig az iskolák kötelesek lesznek pályaorientációval segíteni a diákokat;
• egy 2024-től érvénybe lépő előírás szerint a főgimnáziumok a helyek 90 százalékára hirdethetnek felvételi vizsgát, a fennmaradó 10 százalékot a jelenleg is alkalmazott számítógépes elosztással töltik be;
• az 5-8. osztály tanulmányi átlagát nem fogják figyelembe venni a középiskolai felvételinél;
• az iskolák nagyobb önállóságot kapnak a tanrendnek a diákok egyéni érdeklődéséhez igazításában;
• egy év alatt befejezhetnek két tanévet a kivételes tehetségű diákok;
• a jelenleg hároméves szakiskolai képzést a szakközépiskolai képzésbe integrálják
• bevezetik a kezdő tanárok számára az egyéves gyakornokoskodást, mentor irányításával;
• a teljes katedránál alacsonyabb óraszámra is hirdetnek rendes tanári állásokat;
• 43 százalékkal nő a pedagógusok fizetése.

„Első olvasatra előretekintő a jogszabály tervezete”

A két tervezetnek egyelőre – vélhetően a nyári szabadságolások miatt is – meglehetősen mérsékelt visszhangja volt, érdemi vitájuk majd a parlamentben lesz. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) sem hozta még nyilvánosságra az álláspontját, de mint azt szervezet szakmai alelnökétől, Ferencz-Salamon Alpártól megtudtuk, már dolgoznak egy javaslatcsomagon, amit az augusztus 24-i határidőig eljuttatnak a minisztériumba. Hargita megye korábbi főtanfelügyelője a közoktatási tervezetről elmondta: tekintettel arra, hogy a 2011-től hatályban lévő jogszabályt nagyon sokat „toldozták-foltozták” az elmúlt évtizedben, valóban szükség volt egy olyan új törvényre, amelyik egy 21. századi szemléletű közoktatási rendszert vezet be Romániában.

Arra a kérdésünkre, hogy a közvitán lévő tervezet valóban alapjaiban megreformálja-e a hazai tanügyet, ahogy a miniszter ígérte, Ferencz-Salamon Alpár óvatos választ adott. „Első olvasatra ez egy valóban gyermek- és pedagógus-központú, előretekintő jogszabály. De hát a jelenlegi törvénynek sem a szellemiségével volt baj, hanem az alkalmazásának a ritmusával, ami nagyon erőltetett menet volt. Különösképpen, hogy mentalitásbeli problémákat nem lehet egyik napról a másikra másodlagos törvények – kormányhatározatok, miniszteri rendeletek – érvénybe léptetésével megváltoztatni. De ha az új törvényt megfelelően alkalmazzák, és hozzárendelnek erőforrásokat is, akkor lehet belőle reform” – jelentette ki.

Nem ördögtől való az érettségi módosítása

Az érettségi módosításáról az RMPSZ szakmai alelnöke elmondta: a minisztériumi elképzelések nem ördögtől valók, a kérdés az, hogy a tananyagot az új típusú vizsgákhoz igazítják-e. Fontosnak nevezte, hogy fokozatosan megtörténjen 2027-ig a jelenlegi követelményrendszer „kivezetése” és ezzel párhuzamosan az újnak a bevezetése. Vagyis a 2027-ben érettségizők a négyéves középiskolai ciklusban már az új követelmények szerint tanuljanak.

Szerinte az sem rossz elképzelés, hogy az érettséginek része lesz két idegennyelvvizsga is, de ennek a feltételeit is meg kell teremteni már ötödik osztálytól. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségek oktatásában az ötödik-nyolcadik osztályosok kerettantervében a második idegen nyelv jelenleg kizárólag opcionális tantárgyként jelenik meg. Emiatt szerinte „a teljes vertikumában helyre kell tenni” a második idegen nyelv státuszát.

„Vagyis a második idegen nyelvnek kötelező óraszámként meg kell jelennie a kerettantervben legalább kilencediktől fölfelé. Ha ez megtörténik, akkor valóban a diákság érdekeit szolgálja a két idegennyelvvizsga bevezetése az érettségin, mert esélyt teremt számukra arra, hogy ne csak az angolt beszéljék, és ez növeli a versenyképességüket a munkapiacon. Kérdés, mennyire lesz megterhelő az új rendszer a kisebbségi diákoknak, akiknek voltaképp így a románnal együtt három idegen nyelvet kell tanulniuk. Ez azon is múlik, mennyire lesz merev az új kerettanterv. Megengedi-e majd például azt, hogy a második idegen nyelv oktatásának bevezetésével egy időben csökkenjenek más tantárgyak heti óraszámai” – magyarázta a pedagógus.

Ferencz-Salamon Alpár pozitívumnak tartja, hogy az új közoktatási törvény tervezete szerint az iskolák a jelenleginél önállóbb módon igazíthatják a diákok egyéni érdeklődéséhez a középiskolai tanrendet. Bár szerinte az elképzelés még meglehetősen homályos. „Én úgy értettem, hogy egy-egy osztály diákjai akár négy tantárgycsoportból is választhatnak majd egyet a tanév elején, ez esetben az osztály négy csoportra oszlik a tanrend szempontjából. Az mindenképpen támogatandó, ha a törvény megteremti a kompetencia alapú differenciálás lehetőségét a közoktatásban, mert gyermekközpontú oktatásnak egy nagyon fontos eleme teljesül. De a turpisságok majd a másodlagos törvénykezésből derülnek ki” – vélekedett az RMPSZ szakmai alelnöke. Hozzátette: jelenleg azért nem lehet az osztályokat csoportokra bontani, mert nő az óraszám, és több tanári posztot kell létrehozni.

Megmosolyogtató a béremelés ígérete

A kezdő tanárok egyéves gyakornokoskodásának bevezetéséről Ferencz-Salamon Alpár elmondta: ez az újítás megvalósítható. Emlékeztetett arra, hogy több európai oktatási rendszerben jelenleg is működik az úgynevezett coaching, amelynek lényege, hogy az idősebb, tapasztaltabb pedagógusok pályakezdő tanárokat mentorálnak. „Ez nagyon hasznos és nagyon szükséges. De csak akkor működik, ha megfelelő anyagi és humán erőforrásokat rendelnek mellé a közoktatásban” – fogalmazott a pedagógus.

Ferencz-Salamon Alpár szerint több mint 25 ezer új tanári poszt létrehozását eredményezheti, ha az új törvénynek megfelelően a teljes katedránál alacsonyabb óraszámra is hirdetnek rendes állásokat. Ez azt jelentené, hogy egy pedagógus megpályázhat részkatedrákat, és ezt kiegészítheti az iskolakonzorciumok keretében. Az iskolakonzorciumok létrehozásának a lehetősége egyébként a jelenlegi törvényben is szerepel. Előnye, hogy a tanintézetek közösen könnyebben meghirdethetnek katedrákat. „Ha ennek megteremtik a működő keretét, és nemcsak papíron marad meg konzorciumos szerződés lehetősége, akkor ennek is pozitív hozadéka tud lenni, mert vannak vidéki iskolák, ahol nem jön ki egy teljes katedra. Így két vagy három egymáshoz közeli iskola könnyebben tud majd a közös erőforrással gazdálkodni” – részletezte az RMPSZ szakmai alelnöke.

Ferencz-Salamon Alpár megmosolyogtatónak tartja a tanügyminiszternek azt a bejelentését, hogy az új törvény szerint a tanárok fizetése 43 százalékkal nőne. „Láttunk már ilyen ígéreteket, mi, tapasztaltabb tanárok, tudjuk, hogy ezek mit jelentenek, és enyhén szólva szkeptikusok vagyunk. Máig nem valósult meg az az ígéret sem, hogy a GDP 6 százalékát az oktatásra fordítják” – jegyezte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a pedagógusi életpálya vonzóbbá tételének valóban feltétele a versenyképes bérezés is. „Ha a versenyképes fizetések mellé rendelnek másfajta motivációs eszközöket is, korszerű tanfelszereléseket, munkakörülményeket, szolgáltatásokat, akkor úgy gondolom, hogy vissza lehet csábítani a tanári pályára a fiatalokat” – vélekedett.

Megmarad a hátrányt csökkentő megkülönböztetés elve a kisebbségi oktatásban

Az RMPSZ szakmai alelnöke kérdésünkre örvendetesnek nevezte, hogy az új közoktatási törvény tervezetében is megjelenik a hátrányt csökkentő megkülönböztetés elve a kisebbségi oktatás esetében. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályban sikerült egyensúlyba hozni a kisebbségi elvárást azzal a többségi elvárással, hogy a hátrány csökkentésére vonatkozó előírásokat alkalmazzák azokban a közösségekben – például Székelyföldön –, ahol a többség van kisebbségben. Hozzátette, hogy a hátrány csökkentésére vonatkozó elv alkalmazása sok fejfájást okozott az elmúlt időszakban is.

„Hargita megye például ilyen szempontból az egyik legköltségigényesebb megye. A magyar diákok aránya 87 százalékos, tehát kisebbségi oktatás zajlik, ugyanakkor a román többség kisebbségben van, a román diákok oktatása is pozitív diszkriminációt igényel, ezért több pénzre van szükség a fenntartására, mint más megyékben. Hargita megyében mindig nehezen és akadozva lehetett a hátránycsökkentés elvének alkalmazásához szükséges többletámogatásokat beszerezni. Tehát ennek az elvnek az alkalmazásához kellő erőforrást kell rendelni a közoktatásban, így a kisebbségi oktatás is fenntarthatóvá válik” – mondta Ferencz-Salamon Alpár.

Megtudtuk azt is, hogy az RMPSZ is javaslatcsomagot készül benyújtani az új közoktatási törvény tervezetéhez, ennek kidolgozásába bevonták az RMDSZ szakpolitikusait. Észrevételeik lényege, hogy a kisebbségi oktatásra továbbra is hangsúlyosan oda kell figyelni, illetve a kisebbségi helyzeteket is méltányosan kell kezelni. Továbbá az oktatási rendszert az igényeket lefedő alapokra kell helyezni. Például azt szorgalmazzák, hogy a tanárok helyi továbbképzésére is szabjanak meg egy fejkvótát a tanintézeteknek. „Jelenleg is zajlik a javaslatcsomagunk kidolgozása, a konzultáció folyamatát éppen most készítjük elő, de az augusztus 24-i határidőre igyekszünk eljuttatni javaslatainkat a minisztériumba és a parlamenti képviselőinknek is” – nyilatkozta Ferencz-Salamon Alpár.