A háború elől akkor sem menekülhetsz, ha nem bombázzák szét az otthonodat
2022. március 19. – 22:10
frissítve
A háború olyan abszolút létélmény, amiről lehetetlen nem tudomást venni, még akkor sem, ha a harcok több százkilométernyire zajlanak tőlünk és a pusztítás látványa csak a hírekből ismerős. A háború ott is jelen van Ukrajnában, ahol nem bombáztak szét otthonokat, kórházakat; ahol nem éheznek ártatlan civilek; ahol nem tömegsírba temetik a halottakat. Az állandó fenyegetettség mindenhol nyomot hagy: az emberek lelkében, a tájon, az épített környezeten. A mindennapok részévé válik a folyamatos készenlét, a készülés a legrosszabbra. Annak találgatása, hogy mikor éri el otthonainkat a háborúnak hívott veszedelem, meddig tart még a látszólagos béke. Átalakul a város is, új funkciót nyernek az épületek és a terek. A pincéből óvóhely, a színházteremből menekültszálló válik. Rozsdás tankcsapdák és homokzsákok lepik az utcákat. Felhasítják a parlagon heverő földdarabot, hogy legyen hol eltemetni a frissen elesett katonákat. Szubjektív képriport Lvivből, a nyugat-ukrajnai városból, amelyeket a napokban ért el végérvényesen a háború.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!