Hogyan lett egy baráti Orbán-beszélgetésből ribancarcúzásba torkolló nemzetközi vihar?

Hogyan lett egy baráti Orbán-beszélgetésből ribancarcúzásba torkolló nemzetközi vihar?
Orbán Viktor kötetlen beszélgetésen fogadja a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit a Karmelitában 2023. január 26-án – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor vele szimpatizáló külföldi újságírókkal beszélgetett múlt csütörtökön, mégis olyan beszámoló jelent meg az eseményről, amiből botrány lett. Az EU-s kilépésről szóló mondatot ugyan módosította a szerzője, de aztán ugyanez feltűnt egy másik tudósításban. A kormány szűkszavúan kommentált, de azóta sem tudni pontosan, mi hangzott el. Megkerestük a nemzetközi vihart kavart háttérbeszélgetés egyik résztvevőjét, az MCC médiaiskolájának vezetőjét, Boris Kalnokyt.

Orbán nem akar az EU-tagja lenni, vagy mégis, Ukrajna egy senki földje Afganisztán, vagy mégsem. A magyar nagykövetet bekéretik, Orbánt ribancarcúzva, barmozva, trianonozva, fröcsögve szidja egy ukrán polgármester, egy cikket pedig megjelenés után, magyarázkodások közepette módosítanak.

Kevesen sejthették a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiakonferenciás meghívóját böngészve, hogy micsoda izgalmakat hoz a közepesen ismeretlen konzervatív-antiliberális újságírókat (névsor itt) vendégül látó rendezvény, pontosabban az, hogy ezeket a külföldi újságírókat a konferencia előtt vagy után Orbán egy – ahogy az MTI fogalmaz – „kötetlen beszélgetésre” hívja.

Ahhoz, hogy továbbmenjünk a történetben, muszáj egy kis sajtószakmai kitérőt tenni:

  • A „kötetlen beszélgetések”, „háttérbeszélgetések”, „off record nyilatkozatok” mindig nehezen kezelhető ügyek az újságírásban, mert a beszélő általában a formális interjúnál oldottabban beszél, és miközben a mondanivalóját szeretné átpréselni az újságírón, nem mindig akarja a cikkben szóról szóra látni a mondatait, viccelődéseit, kiszólásait. Ilyenkor ha nincs visszakérdezés az újságírótól, hogy „ez így megírható?”, vagy nem egyeztetnek megjelenés előtt, akkor könnyen félrecsúszhatnak egyes megjegyzések. Hangfelvételeket pedig általában pont a kötetlenség miatt nem készítenek, vagy nem adnak ki utólag senkinek az érintettek.
  • A NER a magyar sajtót már régóta nagyon profin és szigorúan kezeli. Nem nagyon vannak kötetlen háttérbeszélgetések, vagy ha valami miatt mégis összehívnak egyet, akkor megválogatják a résztvevőket, ügyelnek arra, mi hangzik el, majd arra is, hogy ne jelenjen meg előzetes kontroll nélkül téves újságírói értelmezés.
  • A külföldi médiával, a nyugati típusú újságíráshoz szokott munkatársakkal azonban ezt kínos lenne, és a jelek szerint nem is akarja megtenni a NER.

A fenti három pont, plusz az, hogy a külföldiek nem mindig érzékenyek a magyar belpolitikai rezdülésekre, illetve hogy Orbántól nem állnak távol az ironizáló-csipkelődő kiszólások sem, most megalkotta a „tökéletes vihart”.

Leírta, majd rájött, hogy nyilván vicc volt

Az Orbán által tartott csütörtöki háttérbeszélgetésről Rod Dreher amerikai író-újságíró jelentkezett először cikkel az American Conservative-ben vezetett blogján, ahol azt írta: valaki megkérdezte Orbántól, akarja-e, hogy az ország az EU-ban maradjon, mire Orbán azt felelte, „határozottan nem”. A szerző azt is írta, hogy Orbán szerint „háborúban állunk Oroszországgal”, és címnek is ezt adta.

Az erős mondatokat felkapta a sajtó, mire Rod Dreher a címmel együtt átírta a cikk ezen részeit. (A módosított cikk itt érhető el, az első verzió itt.) A cikkhez fűzött kommentárja szerint senki nem szólt rá a kormányzatból, szerinte egyértelmű, hogy Orbán nem akar kilépni az EU-ból, csak a „személyes nehézségeiről beszélt Brüsszellel”, és nem kérdés, hogy Magyarország az EU tagja marad. Majd bizonyítékként becsatolta a jegyzeteit is, amelyben a „definitely not, but we have to” mondat van idézőjelben, és

hozzáfűzte, hogy Orbán mosolygott, amikor mondta, vagyis ez biztos valami önironikus vicc lehetett.

Fotó: The American Conservative
Fotó: The American Conservative

Dreher azt is írta, hogy Orbán szerint az oroszok célja kormányozhatatlan ronccsá tenni Ukrajnát, hogy a Nyugat ne örüljön a megszerzésének. És ezt már el is érték, az ország Orbán szerint „már Afganisztán, a senki földje”. A mondatokból botrány lett Ukrajnában, főleg, hogy Dreher a „land of nobody” idézethez magyarázatként hozzátette a no man's land kifejezést, aminek a jelentésében viszont benne van az is, hogy jogilag vitatott, nem egyértelmű jogállású terület.

Erre Dnyipro polgármestere egy heves hangvételű nyilatkozatban ribancarcúnak nevezte Orbánt (jelentsen ez akármit), és barmozva, trianonozva, beszélt arról, hogy „három nap alatt kisöprünk titeket, szemetek”. Az ukrajnai magyar nagykövetet pedig bekérette Kijev.

Orbán afganisztános szavairól a háttérbeszélgetésen szintén részt vevő Roland Tichy német újságíró-közgazdász, korábban több lap főszerkesztője is írt a szombati dátummal megjelent beszámolójában a saját weboldalán (a Telex összefoglalója erről itt olvasható), adva némi sajtószakmai hátteret is az elhangzottakhoz. Azt írta, hogy a német sajtóban a háttérbeszélgetéseken van 1-es, 2-es és 3-as kód, a hármas az, amikor sem a beszélő, sem a tartalom nem nevezhető meg, a kettesnél a tartalom idézhető, de a forrás nem. Orbán ezen a háttérbeszélgetésen az erre vonatkozó kérdésre az egyes kódot mondta, amelyben az alany és a tartalom is idézhető.

„Kiállok amellett, amit mondok, miért ne írhatnák le önök”

– mondta a magyar miniszterelnök Tichy szerint. Ezután jött a német újságíró beszámolója, ami kicsit enyhébb, mint Dreheré, és ami már a botrány közepette, lényegében az afganisztános mondatokra reflektálva jelent meg. Tichy a „senki földjét”, az „afganizálódást” abban a kontextusban említi, hogy Orbán szerint Ukrajna nem lesz az oroszoké, mert ha megszállnák, véget nem érő gerillaharcok kezdődnének, hiszen az ukránok soha nem fogadnának el egy orosz bábkormányt.

„És akkor Ukrajna a senki földje, jön az afganizáció”

– idézte ő az ominózus mondatot. Az EU-s mondatokat röviden elintézi Tichy azzal, hogy Orbán „elutasítja az EU iránti vak lelkesedést és a kilépést is”.

A harmadik beszámolót Ralf Schuler német újságíró, a Welt és a Bild korábbi munkatársa közölte a kötetlen beszélgetésről a Pleiteticker (kb. Csődfigyelő) című lapban. Ez hétfő reggel jutott el a magyar sajtóba, de ez is pénteken jelent meg. Ebben nincsenek különösebben erős állítások, legalábbis a fentiekhez képest, és nem tisztázza a vitás mondatokat sem. Arról viszont ír, hogy Orbán az EU és Magyarország közötti feszültségek fennmaradására, erősödésére számít, három ütközőpont miatt: ezek a migráció, az LMBTQ-ügy és az „Európai Egyesült Államok”-elképzelés.

És hétfőn jött egy újabb fordulat: az osztrák Exxpress magazin kétrészes tudósításában (1, 2) ismét feltűnt az „Akarja-e, hogy Magyarország az EU tagja maradjon? Egyértelműen nem. De muszáj” kérdés-válasz, majd a szerző tovább idézi Orbánt:

„A normális emberek normális szemlélettel nem akarnak ebben az EU-ban maradni. A mainstream Európa problémája a magyarokkal az, hogy sikeresek vagyunk.”

A cikket Richard Schmitt főszerkesztő írta, aki szintén ott volt a beszélgetésen.

Orbán szerint az EU politikai berendezkedése még ebben az évtizedben összeomlik, a konzervatívoknak pedig kell egy vezető, írja a cikk. Orbán e szerint a cikk szerint is viccelődött, de egy másik megjegyzésénél: szerinte Izrael el tudna érni tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között, de „sajnos minket, magyarokat már nem vesznek komolyan az EU-ban, mi nekik csak az őrült fickók vagyunk”.

Kalnoky: Nem kilépni, változtatni akar Orbán

Megkerestük az MCC konferenciájának szervezőjét, a médiaiskolájuk vezetőjét, Boris Kalnokyt. Kalnoky maga is ott volt a beszélgetésen a Karmelitában, és azt mondta: hangfelvétel nem készült, mindenki jegyzetelt. A beszélgetés bizonyos része off the record volt, ezekből nem fog idézni, és nem kommentálja – például az állítólagos viccelődő „definitely not” részét sem a beszélgetésnek –, más része viszont on the record, ezekben tud segíteni az értelmezésben. Szerinte érdemes összefüggésében vizsgálni az elhangzottakat. Ezek alapján Orbán azt mondta, amit mindig szokott: az EU-tagság az ország érdeke, de nem mindig tetszik neki, amit az EU-ban lát. „El tudják képzelni, nehéz néha nekünk végigülni és azokat a dolgokat hallgatni”, amik az EU-ban mennek, mondta Kalnoky szerint Orbán. A kormányfő aztán erről a pontról továbbvitte a gondolatot arrafelé, hogy mindebből nem az következik, hogy el kellene hagyni az EU-t, hanem hogy meg kellene változtatni.

Ezek után Orbán konkrét terveket is mondott erre, de ezek is off the record hangoztak el

– mondta Kalnoky, aki nem akart részletekbe bocsátkozni Orbán terveiről. Ami az afganisztános-senkiföldjés mondatokat illeti, Kalnoky azt mondta, „egy ilyen beszélgetésen mindenki a saját tudásán szűri át a mondatokat, és előfordulhat, hogy másképp érkezik egy üzenet, mint azt a beszélő akarta”. Kalnoky szerint ennél a résznél annak is jelentősége lehet, hogy

Orbán angolul beszélt, és így nem biztos, hogy mindig a legpontosabb kifejezést használta.

„Szerintem itt a wasteland megfelelőbb lett volna arra, amit mondani akart”, vélte Kalnoky. (A wasteland kb. pusztaságot, sivárságot, ebben a kontextusban lerombolt, használhatatlan, elhagyatott területet jelent.)

Az Afganisztán-hasonlattal kapcsolatban Kalnoky emlékeztetett arra, hogy a háború előtt több amerikai tiszt is azt mondta: ha az oroszok megtámadnák Ukrajnát, akkor Amerika tenni fog róla, hogy az ország az oroszok Afganisztánjává váljon. (Itt olvashat például egy ilyen véleménycikket.) Kérdésünkre azt is hozzátette: hozzá semmiféle megkeresés, pontosítási igény nem érkezett a kormány felől a megjelent cikkek miatt.

A kormány nem érti, mi itt a félreértés

A kormány a diplomáciai botrányok ellenére nem sietett részletes magyarázatot adni a dolgokra, azóta sem közölte, hogy pontosan mi és hogyan hangzott el, csak általános értelmezést adtak az Orbán által elmondottakra.

Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke a Portfoliónak pénteken azt írta, „az uniós tagság ügyében tartalmilag semmilyen újdonság nem hangzott el a tegnapi beszélgetés során. A miniszterelnök már korábban is többször világossá tette: az EU-tagság nem kívánságműsor, hanem Magyarország nemzeti érdeke. Erről beszélt például a parlamenti programadó beszédében és tegnap az MCC-konferencia vendégei előtt is.”

A Telex is megkereste Havasit, hogy kérdéseket tegyen fel, de azt a választ kaptuk, hogy a háttérbeszélgetésről már kiadtak egy közleményt, és hogy

„az EU-tagság kapcsán pedig semmilyen félreértésről nem lehet szó, a miniszterelnök világossá tette, hogy az nem kívánságműsor, hanem Magyarország nemzeti érdeke”.

A magyar külügy pedig az ukrajnai magyar nagykövet behívatására reagált csupán, mégpedig azzal, hogy „a háború következménye, hogy emberek ezrei halnak meg és egész országrészek válnak pusztasággá. Magyarország ezért akar békét és fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetet. Ez Magyarország világos álláspontja a háború kezdete óta. Magyarország sem szavakban sem tettekben nem kíván belekeveredni a háborúba.”

Az ukrán Dnyipro város polgármesterének heves szavaira pedig végül, hétfőn az a Nagy János válaszolt egy videóban, akit sokáig valószínűleg csak a legszűkebb környezete ismert a politikában, holott 18 éve dolgozik Orbán mellett, ő kezeli a miniszterelnök levelezését és naptárját, az irodáját csak egy ajtó választja el a miniszterelnökétől – és épp a napokban írtunk róla egy nagyobb portrét, miután az év elején elindította saját Facebook-oldalát. Nagy János legfőbb érve, hogy az ukrán polgármester esetében a „szerénység és a történelem ismerete indokolt lenne”.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!