Nem nőtt a vízszint, leáll Románia utolsó működő atomreaktora is

Miután fokozatosan csökkentették a teljesítményét, helyi idő szerint 11 óráig teljesen lekapcsolják a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, így Románia energetikai rendszeréből 680-700 MW állandó termelési kapacitás esik ki. Az újraindítás időpontja a Duna hozamától függ, de valószínűleg nem történik meg két hétnél korábban.

Az atomerőművet működtető Nuclearelectrica csütörtök reggel elkezdte a reaktor leállítását a Bukaresti Értéktőzsdén közzétett közlemény szerint. A leállítás ellenőrzött körülmények között történik, és azért indították el, mert szerda reggel 182 centiméter volt a Duna vízszintje Csernavodánál, ami három cm-rel elmarad a 185 centiméteres küszöbértéktől. Bár a sziklarobbantás és a kővel megrakott uszályok elsüllyesztése nem hozott tartós eredményt, Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerdán sikernek nevezte, hogy majdnem egy héttel sikerült meghosszabbítani a 2-es reaktor működési idejét. Elmondta: amikor a kormány elfogadta a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) szakértőinek javaslatát a sürgősségi intézkedésekről, a Nuclearelectrica képviselői arról biztosították, hogy a költségek akkor is megtérülnek, ha csak egy nappal meghosszabbítják a nukleáris energia termelését.

Az 1-es reaktort már július végén leállították. A két működő reaktorból álló csernavodai atomerőmű Románia teljes villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 20 százalékát biztosítja, kiesésével pedig egy olyan energiaforrást veszít el az ország energiarendszere éppen a legmelegebb napokban, ami napszaktól független, sötétedés után is rendelkezésre áll.

Románia így az esti csúcsfogyasztás idején várhatóan még több energiaimportra szorul, miközben a szomszédos országok is az aszállyal küzdenek. Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár szerint az importszükséglet a következő napokban még nem biztos, hogy nőni fog, az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy az időjárás kedvezni fog a szélerőműveknek, ezek termelése az 1000 MW-ot is elérheti, így elképzelhető, hogy fedezni fogja a 2-es reaktor kiesését. A Digi24-nek nyilatkozó államtitkár ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a következő két hét forró és száraz lesz, így nem valószínű, hogy sikerül újraindítani az atomerőművet ebben az időszakban.

Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) csütörtök reggel közölte, hogy a Duna vízhozama az országba való belépésnél az elmúlt 25 órában változatlanul 1 350 m³/s maradt, miközben az augusztusi többéves átlag 3900 m³/s. A következő időszakra a vízhozam enyhe emelkedését jósolják.

Bușoi azt mondta, Románia igyekszik bővíteni az importlehetőségeit, a napokban bővült az összekapcsolási kapacitás Bulgáriával, és Bulgárián keresztül Görögországból is vásárolhat áramot az ország. Románia egyszerre legfeljebb 4000 MW áramot tud importálni az államtitkár szerint.

Az import mellett Romániának vannak saját tartalékai is, a rovinari szénerőmű 4-es egységének beindítását már korábban bejelentették, ez napi kb. 300 MW villamos energiát tud termelni Bușoi szerint. Rendelkezésre állnak a Hidroelectrica gyűjtőtavakból táplált vízerőművei is, ezeket azonban óvatosan kell kezelni, mert hagyományosan a téli időszakra tartogatják őket, magyarázta az államtitkár.

A csernavodai atomerőmű nem először áll le a Duna alacsony vízállása miatt, ez már 2003-ban is megtörtént, de azóta sokkal kiszolgáltatottabb lett Románia energiarendszere. Ennek az az oka, hogy az EU-s előírások miatt elkezdődött a környezetszennyező széntüzelésű erőművek fokozatos bezárása, a helyettük tervezett termelési kapacitások fejlesztésével viszont Románia nem haladt a megfelelő ütemben. Annak ellenére, hogy kiépült a szél- és napenergia-termelés, megfelelő mennyiségű tárolókapacitás híján ez éppen az esti csúcsfogyasztás időszakában nem áll rendelkezésre. Ilyenkor Románia sokszoros áron vásárolja vissza a napközben olcsón exportált áramot Bulgáriából. Bár az aszály és a hőhullám nem csak Romániában jelent kihívást az energiaellátás szempontjából, Bulgária kevésbé kiszolgáltatott, műszaki okokból tovább bírja az atomerőműve is és jelentős mennyiségű tárolókapacitásának köszönhetően a napenergiát is jobban be tudja osztani.

A blackout veszélye nem áll fenn Romániában a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után sem, hangsúlyozta Cristian Bușoi. Az államtitkár azt sem tartja valószínűnek, hogy korlátozni fogják a nagy ipari fogyasztókat.

Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke szerint a nukleáris energia kiesése növelheti a villamosenergia árát, de a rendelkezésre álló importmennyiség, a fogyasztás mérséklése és a termelés mennyisége határozza meg az áremelkedés mértékét. Legrosszabb esetben, ha Romániának regionális energiadeficittel és korlátozott termelési kapacitással kell szembenéznie, akkor akár az 1800 lej/MWh-t is meghaladhatja az áram átlagára a másnapi piacon (PZU), idézte a szakértőt az Agerpres.

Chisăliță szerint az árrobbanás megelőzéséhez elkerülhetetlen a fogyasztás csökkentése, a kieső ipari termelés, a szabadságra küldött alkalmazottak, a rendelések teljesítésének elhalasztása azonban máshol eredményez majd költségeket. A bizonytalan helyzet miatt ugyanakkor nőhet a háztartási fogyasztóknak ajánlott energiaár is, a szakértő becslése szerint 2026 szeptembere és 2027 szeptembere között ez 1,40–1,62 lej/kWh-ra emelkedhet. Ha a 2-es reaktor hosszú ideig nem indul újra, ha különösen hideg lesz a tél vagy huzamosabb ideig nem lesz mit importálni a regionális piacról, akkor az árajánlatok az 1,65–1,75 lej/kWh-t is meghaladhatják. A román energiaszabályozó hatóság (ANRE) ár-összehasonlító portálján jelenleg Kolozs megyére 1,16 lej/kWh-tól lehet ajánlatokat találni.