Megszületett az első második generációs bölényborjú a Fogarasi-havasokban

Világra jött június végén a Fogarasi-havasokban egy nőstény bölényborjú, ami a 28. vadon született bölény a rezervátumban, de az első, amelyik szintén ott született nőstény bölény utódjaként látott napvilágot, tájékoztat a Libertatea.

Ez történelmi pillanat a romániai vadvilág megőrzésében és jelentős sikert jelent a bölények visszatelepítésére és megőrzésére irányuló fogarasi erőfeszítésekben. A bölényeket egy németországi rezervátumból, illetve Lengyelországból hozták Romániába. 2019 óta a Conservation Carpathia Alapítvány összesen 81 bölényt engedett szabadon a Fogarasi-havasokban, Argeș megye három különböző területén: Rucăr – Bunea környéke (26 bölény), Lerești – Portăreasa környéke (25), illetve Nucșoara – Dobroneagu környéke (30).

„Ökológiai szempontból egyelőre nem jelent óriási hatású pillanatot, de pozitív jele az alkalmazkodásnak. Egy fontosabb szakasz felé tett lépés az első valóban vad bölénygenerációk megjelenése. Megerősíti, hogy jó irányba haladunk, és a bölények kezdenek megtelepedni ezen a természetes élőhelyen” – nyilatkozta Adrian Aldea biológus, a Conservation Carpathia Alapítvány fajvisszatelepítési programjának vezetője.

A Fogarasi-havasokba hozott minden egyes bölény útja az Argeș megyében lévő három karantén- és akklimatizációs karám egyikében kezdődött. A 30 napos karanténidőszak után minden bölényt átszállítottak az akklimatizációs karámba, ahol az elengedésük pillanatáig maradtak. Az évszaktól függően az állatok akár hat hónapig is az akklimatizációs zónában tartózkodtak, hogy legyen idejük alkalmazkodni az új környezeti feltételekhez. A karámokat úgy alakítják ki, hogy imitálják a szabadon élő állatok körülményeit, ugyanakkor etetési, takarmánytárolási és itatási lehetőségekkel rendelkeznek.

Az elmúlt években a Conservation Carpathia Alapítvány csapatai által a Fogarasi-havasok több száz hektárnyi területén végzett kutatások azt mutatták ki, hogy a bölények pozitív hatással vannak az erdők regenerálódására a korábban teljesen kivágott vagy lucfenyő-monokultúrákkal borított területeken. Az állatok úgy járultak hozzá az erdők gyorsabb helyreállításához, hogy elfogyasztották a vastag fűréteget, amely a fakitermelés után keletkezett, ezáltal elősegítve a Fogarasi-havasokra jellemző fafajok magjainak csírázását. Már 2020 óta gazdag csemetekertet alakítottak ki juhar, lucfenyő, jegenyefenyő és bükk facsemetékből.