Románia kétszer annyi megújuló energiaforrást használ áramtermelésre, mint Magyarország

Az uniós tagállamokban a 2024-ben felhasznált villamos energia közel fele már megújuló forrásokból származott, az Eurostat legfrissebb adatai szerint ez az arány 47,5 százalék volt. Ez jelentős mérföldkő az EU energiamixében, hiszen húsz év alatt megduplázódott a zöldenergia szerepe. Azonban egyes országok között óriási eltérések vannak.

Románia az uniós középmezőnybe tartozik: a 2024-es adatok alapján a bruttó villamosenergia-fogyasztás 47,6 százalékát fedezték megújuló források, ezzel az ország 14. helyre került. A romániai energiamixben a vízenergia játszik meghatározó szerepet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint, amelyet az elmúlt években fokozatosan egészített ki a szél- és napenergia.

Ezzel szemben Magyarország az utolsók között van, a megújuló forrásból származó villamos energia 24 százalék körül alakult, ami nagyjából a fele a romániai aránynak. Bár ez az érték meghaladja például Málta (10,7) vagy Csehország (17,9) mutatóit, jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A magyar energiamixben a napenergia adja a legfontosabb megújuló szerepet, különösen az elmúlt évtized gyors kapacitásbővülésének köszönhetően, míg a víz- és szélenergia hozzájárulása korlátozottabb.

Az uniós rangsor élén Ausztria áll, ahol a villamos energia közel 90 százaléka származik megújuló forrásból, mindez pedig a kiterjedt vízerőmű-hálózatnak köszönhető. Svédország 88 százalékkal áll a második helyen, a Skandináv országban a szél- és vízenergia is meghatározó. Harmadikként Dánia következik 80 százalékkal, ahol az onshore és offshore szélerőműveknek van jelentős szerepe. Ezek mellett több tagállamban, például Portugáliában, Spanyolországban, Horvátországban, Finnországban, Németországban, Görögországban és Hollandiában is a megújuló energia aránya már meghaladta az 50 százalékot.

A másik végletet azok az országok képviselik, ahol a megújuló források részesedése 25 százalék alatt maradt: ide tartozik az előbb említett Magyarország, Málta és Csehország, de ide tartozik még Luxemburg, Ciprus és Szlovákia is. A különbségek hátterében részben földrajzi adottságok, részben pedig eltérő energiapolitikai prioritások és beruházási irányok állnak – írja az Euronews.

Hosszabb távon egyértelmű növekedési trend figyelhető meg az Európai Unióban: míg 2004-ben a villamosenergia-fogyasztás csupán 16 százalékát fedezték megújuló források, tíz évvel később ez az arány 29 százalékra emelkedett, 2024-re pedig 47,5 százalékra nőtt. Az energiaforrások sorrendje is változott: ma a szélenergia adja a megújuló villamos energia legnagyobb részét (38 százalék), ezt követi a vízenergia 26 százalékkal.

A napenergia pedig egyre dinamikusabban bővül: 2008-ban csupán egy százalékát tette ki a tagállamok energiamixjének, 2024-re azonban már meghaladta a 23 százalékot, több mint 300 terawattóra termeléssel.

Ben McWilliams, a Bruegel energiapiaci szakértője szerint a jelenlegi trendek alapján valószínű, hogy a napenergia néhány éven belül megelőzi a vízenergiát a megújuló források rangsorában. A gyors növekedés fő oka a naperőművek telepítésének üteme, miközben a vízenergia kapacitásai csak korlátozottan bővíthetők.

A szakértők szerint a megújuló források növekvő aránya nemcsak környezetvédelmi, hanem ellátásbiztonsági szempontból is egyre nagyobb jelentőségű. Az uniós energiapolitika egyik központi célja a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése.

Hogy néz ki a megújuló energiaforrások rangsora az országban?

Romániában a megújuló energia használatának magas aránya elsősorban a vízenergia dominanciájának tudható: jelenleg ez biztosítja az ország villamosenergia-fogyasztásának körülbelül egyharmadát – írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A szélenergia is kiveszi a részét: 2023-ban több mint 3 ezer megawattnyi szélerőmű-kapacitás állt rendelkezésre, viszont az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a tényleges termelés ennél alacsonyabb volt.

A napenergia nem csak az unióban mutat látványos növekedést: a romániai fotovoltaikus ipar az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. 2024 elején a beépített napenergia-kapacitás 1 624 megawattot tett ki, szemben a 2023-as 1 185 megawattal. Ez a mennyiség nagyjából 540–550 ezer átlagos háztartás éves áramfogyasztásának megfelelő energiát tud előállítani. Jelenleg körülbelül kétezer megawattnyi kapacitás működik diszpécser által felügyelt rendszerben. Ehhez hasonló nagyságrendű termelés társul a prosumerek – vagyis a háztartások és kisebb vállalkozások, amelyek egyszerre fogyasztják és termelik az áramot – által telepített napelemekből.

A napelemek egyre népszerűbbek

Romániában a napenergia szerepe folyamatosan nő, különösen a helyi közösségek és önkormányzatok körében. Sebastian Burduja korábbi energiaügyi miniszter 2024 novemberében 113 támogatási szerződést írt alá fotovoltaikus rendszerek telepítésére, amelyek főként önkormányzatokat érintenek. A teljes, 41,7 megawattos kapacitásra szóló támogatás értéke 63,6 millió euró. A program célja, hogy az iskolák, óvodák, egészségügyi központok és közvilágítás energiafogyasztását részben megújuló forrásokból fedezzék, ezáltal csökkentve az önkormányzatok rezsiköltségeit.

A kormány szerint a projektek nemcsak az önkormányzatok kiadásait csökkentik, hanem a megtakarított pénz új helyi beruházásokba is visszakerül, így közvetve hozzájárulnak a közösségek fejlődéséhez és Románia energiafüggetlenségének erősítéséhez.

Pont a napokban írt ki a Pitești városi önkormányzat egy 16 millió lej értékű pályázatot egy 4,2 megawattos fotovoltaikus erőmű megtervezésére és kivitelezésére a CET Sud 2 telephelyén. A létesítmény elsősorban az önkormányzati épületek, iskolák és a közvilágítás energiaigényét fogja fedezni, ezzel csökkentve a város rezsiköltségeit. A projektet tavaly hagyták jóvá, a munkálatok során összesen 6 910 napelemet szerelnek fel, mindegyik 620 watt teljesítménnyel, ami jelentős mennyiségű tiszta energiát biztosít a városnak.

És persze ott van a háztartások számára elérhető Zöld Ház program is, ami az utóbbi időben nehézségekbe ütközött. A Zöld Ház-krízist az okozta, hogy számos cég a valós pénzügyi és logisztikai kapacitásánál több projektet vállalt, ami lehetetlenné tette az ígért munkák elvégzését. Egyes cégek azóta bezártak, mások arra kérték ügyfeleiket, hogy váltsanak céget. Emellett a piacra belépő új vállalatok nagy része nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal és anyagi stabilitással, hogy megfeleljenek a Zöld Ház programban előírt feltételeknek. Emiatt több ezer új prosumer hónapokig várhat a telepítés befejezésére és az áramtermelő rendszereinek üzembe helyezésére.

Mindez szép és jó, de az ország környezeti helyzete nem rózsás.

Az EEA szerint bár Románia teljesítette az uniós kibocsátáscsökkentési célokat, a levegőminőség továbbra is problémát jelent, különösen a nagyvárosokban. Az Európai Bizottság 2025 júliusában tette közzé azt a jelentését, amiben felhívta a figyelmet, hogy Románia környezetvédelme papíron jól működik, de a gyakorlatban több sebből vérzik, legyen szó a körforgásos gazdaságról, a szennyvízkezelésről vagy a vízgazdálkodásról. Emellett az ország kijelölt természetvédelmi területeinek jelentős részét nem kezelik megfelelően: a felmérések hiányosak, a kezelési tervek tele vannak általánosságokkal, a szakmai ajánlásokat pedig gyakran felülírják a politikai érdekek.