Európai Bizottság: Romániában a környezetvédelem papíron prímán működik, de a gyakorlat mást mutat

Romániában a levegő szennyezett, a hulladékkezelés gyenge, és alig halad az átállás a körforgásos gazdaságra – figyelmeztet az Európai Bizottság friss jelentése, amit a G4Media szemléz. A jelentés szerint ezek a problémák az országban már 2017 óta fennállnak, és ha nem történik gyors változás, annak súlyos egészségügyi és gazdasági következményei lehetnek.

Románia Európa egyik leggazdagabb országának számít, ha a természeti sokféleségről van szó. Az országban rengeteg élőlény talál otthonra akár a Kárpátok sűrű erdeiben, akár a vizes élőhelyeken vagy a Duna-deltában. Az elmúlt években voltak biztató lépések: például egy vadrezervátum jött létre a Déli-Kárpátokban, vagy közösségi összefogással kezelik a természetvédelmi területeket Dél-Erdélyben. A LIFE program keretében több projekt is segített, például a dunai tokhalak védelmében.

Ennek ellenére a Környezetvédelmi Politikák Végrehajtásának Felülvizsgálata (EIR) rámutatott: a természetvédelem a gyakorlatban sokszor nem működik jól. Ennek oka, hogy hiányzik a megfelelő tervezés, a megfelelő együttműködés az intézmények között, és nem áll rendelkezésre elég pénz sem. Bár a törvények rendben vannak, a megvalósítás gyakran nem éri el a kívánt szintet.

Tartós környezeti problémák súlyos kockázatokkal

Az Európai Bizottság friss jelentése szerint Romániában továbbra is komoly gondot okoz a levegő minősége. Sok településen rendszeresen túllépik a megengedett határértékeket, különösen a nitrogén-dioxid és a szálló por esetében. A légszennyezettség visszaszorítására tett lépések eddig nem voltak elég hatékonyak, és az ország nem teljesíti a 2020–2029 közötti uniós vállalásait sem. A helyzetet súlyosbítja, hogy kevés a mérőállomás, így nem áll rendelkezésre elegendő adat: ez nemcsak az emberek egészségét veszélyezteti, de akár uniós büntetést is eredményezhet.

Az éghajlatváltozás hatása is egyre jobban érezhető. Románia a legsebezhetőbb EU-tagországok közé tartozik, ahol a szélsőséges időjárási események – például árvizek, aszályok, hőhullámok – különösen a mezőgazdaságot sújtják.

Bár az ország már korábban elfogadott egy nemzeti alkalmazkodási stratégiát, nincsenek kidolgozva a szükséges részletes tervek sem régiós, sem ágazati szinten. A biztosítási védelem is gyenge: a klímakárok kevesebb mint 5 százalékát térítik meg biztosítók.

A szennyezés csökkentése is nehezen halad, főleg a közlekedésben, ahol a kibocsátás tovább nő. Bár 2020-ig sikerült javítani az energiahatékonyságon, a 2030-as célok eléréséhez még sok munka van hátra. A megújuló energiák aránya pedig szinte semmit sem változott 2014 óta. Románia már kidolgozott hat tervet azoknak a régióknak, amelyeket leginkább érint a szén felhasználásának leállítása, de ezek megvalósítása lassan halad, és az intézmények kapacitása kicsi.

Sok a lemaradás az EU-s átlagtól

Románia az unió sereghajtója a körforgásos gazdaság terén. 2023-ban az újrafelhasznált anyagok aránya mindössze 1,3 százalék volt, miközben az uniós átlag közel 12 százalék. A természeti erőforrásokat is kevésbé hatékonyan használják fel, ami azt mutatja, hogy a gazdaság továbbra is erősen függ a nyersanyagoktól. Létezik ugyan nemzeti stratégia a körforgásos gazdaságra, de a megvalósítás lassú. 2022-ben a háztartási hulladéknak csak 12 százaléka lett újrahasznosítva, miközben 74 százalékát lerakókba vitték.

A szennyvízkezelés szintén nagy kihívást jelent. Sok nagyváros még mindig nem felel meg az uniós előírásoknak, a fejlesztések lassan haladnak, a rendszerek elavultak. Emiatt az Európai Bizottság 2024 novemberében eljárást indított Románia ellen az Európai Bíróságon.

Az egyik legnagyobb gond, hogy nagyon kevés pénz jut környezetvédelmi beruházásokra. Évente körülbelül 5,4 milliárd euró hiányzik a szükséges fejlesztésekhez – ez Románia gazdasági teljesítményének majdnem 2%-át jelenti, ami több mint kétszerese az uniós átlagnak. Leginkább a természet megóvására, a vízgazdálkodásra és a szennyezés csökkentésére lenne szükség több befektetésre. Készültek ugyan országos útmutatók például vízerőművek környezeti hatásvizsgálatához, de a lakosság tájékoztatása és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés továbbra is hiányos.