Románia a legszennyezettebb levegőjű tagállam az Európai Unióban

Románia vezeti a légszennyezettségi listát az Európai Unióban – írja a G4Media az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb adataira hivatkozva. Az országban mért átlagos PM2,5-szint – vagyis a szabad szemmel nem látható, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskékből álló szálló por – 16 mikrogramm köbméterenként, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Romániát Bulgária, Ciprus és Lengyelország követi a listán, mindhárom országban 15-ös értéket mértek, míg Észtország a legkevésbé szennyezett levegőjű tagállam, ahol ez az érték mindössze 4 mikrogramm köbméterenként.

A PM2,5-ös mikroszkopikus szennyezőanyagok képesek a tüdőbe vagy akár a véráramba is bejutni, és hosszú távon súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, növelik a sztrók, a rák és a légzőszervi betegségek kialakulásának kockázatát. Az ügynökség korábbi adatai szerint 2021-ben az uniós tagállamok városi lakosságának 97 százaléka volt kitéve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott, évi 5 mikrogramm/köbmétert meghaladó PM2,5-koncentrációnak.

Az Európai Unió tavaly decemberben új, a levegőminőségről és a tisztább levegőről szóló irányelvet fogadott el, amely 2030-ig szigorúbb határértékek teljesítését írja elő a tagállamok számára. Az intézkedés célja, hogy jelentősen csökkenjen a levegőben található szennyező anyagok, köztük a PM2,5 mennyisége, és ezzel párhuzamosan mérséklődjenek az egészségkárosító hatások is.

A statisztikák azonban azt mutatják, hogy Romániának még mindig komoly kihívást jelent a légszennyezés visszaszorítása. Az Eurostat adatai szerint az ország a hatodik helyen áll az EU-ban a légzőszervi megbetegedések okozta halálesetek számát tekintve. 2021-ben az uniós halálesetek 6,1 százalékát okozták ilyen betegségek, míg Romániában ez az arány 8,2 százalék volt.

Az Európai Bizottság idén júliusban közzétett jelentése szintén rámutatott: a természetvédelem a gyakorlatban nem működik jól az országban. Bár a jogi háttér rendben van, a megvalósítást gyakran hátráltatja a megfelelő tervezés és az intézmények közötti együttműködés hiánya, illetve az elégtelen finanszírozás.

A jelentés szerint az ország számos településén rendszeresen túllépik a megengedett légszennyezettségi határértékeket, különösen a nitrogén-dioxid és a szálló por esetében. A levegőminőség javítására irányuló intézkedések eddig nem bizonyultak elég hatékonynak, és Románia a 2020–2029 közötti uniós vállalásait sem teljesíti. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy kevés a mérőállomás, így hiányosak az adatok, és ez nemcsak az emberek egészségét veszélyezteti, hanem akár uniós büntetéseket is eredményezhet.

Réti Kinga környezetvédelmi szakember korábban a Transtelexen arról is beszélt, hogy az egészségre káros szálló por elsősorban az emberi tevékenység eredménye. Ezek a részecskék – bár időnként természetes folyamatok, például vulkánkitörések vagy erdőtüzek során is a levegőbe kerülhetnek – leggyakrabban szilárd tüzelőanyagok, fa és szén égetése, a közlekedés, valamint a dízel- és kétütemű motorok működése során jutnak a légkörbe.