Légszennyezés: az EU-s irányelvek 2035-ben találkozhatnak az egészségügyi szemponttal

Romániában csaknem minden lakos olyan levegőt szív, amely kétszer szennyezettebb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előírásánál, derült ki a The Guardian múlt héten közzétett interaktív térképéről. Ezen az is látszik, hogy az európaiak 98 százaléka egészségtelen környezetben él, de a kelet-európaiak rosszabb helyzetben vannak az átlagnál. Az Európai Parlament nemrég fogadta el azt az új direktívát, amely szerint az Európai Unió tagállamainak 2035-ig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelő szintre kellene csökkenteniük a légszennyezést.

Románia ellen 2020-ban kötelezettségszegési eljárás indult a levegő minőségére vonatkozó, 2008-ban elfogadott szabályok megszegéséért, pontosabban azért, mert Bukarestben, Brassóban, Iași-ban, Kolozsváron és Temesváron a nitrogén-dioxid szintje meghaladta a megengedett értéket, illetve azért, mert nem számolt fel minden illegális szemétlerakót.

A hatóságoknak kötelessége mérni a légszennyezettséget és az adatokat a lakosságnak is elérhetővé tenni. Ezt a feladatot a calitateaer.ro oldal látja el, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség és a Környezetvédelmi Minisztérium projektje. Itt elvileg élőben nyomon követhetőek a mérési eredmények, a regisztrált mérőállomások jó része viszont adathiányra hivatkozva nem mutat semmit, a működő állomások pedig nem egységesek, van, amelyik több, van, amelyik kevesebb paramétert mutat.

Kedden délután 5 óra után nem sokkal például a négy kolozsvári mérőállomás közül három mutatott adatokat, pár kattintás után pedig az is kiderült, hogy az egészségre legkárosabb PM 2,5-t ezek közül csak két állomás méri, a többi mért paraméter közül pedig nem mindenikről volt elérhető adat. Így nehéz eldönteni, hogy az interaktív térkép „jó” vagy „elfogadható” levegőminőségi besorolásai egy adott mérőállomás esetében mennyire fedik a valóságot. Fontos megjegyezni azt is, hogy ez a honlap az EU-ban jelenleg megengedett átlagértéket veszi „jó”-nak, ami egyelőre magasabb, mint ami a WHO szerint elfogadható egészségügyi szempontból.

Réti Kinga környezetvédelmi szakember, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki karának dékánhelyettese szerint a mérőállomások különböznek aszerint is, hogy városi (közlekedésből származó) vagy ipari szennyezők mérésére alakították ki ezeket. A leggyakrabban mért paraméterek a szén-monoxid (CO), a nitrogén-dioxid (NO2), a kén-dioxid (SO2), a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por (PM 10), a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por, illetve a talajmenti ózon. A rendelkezésre álló paraméterekből levegőminőség-mutatót (AQI) is szoktak számolni.

A városi mérőállomások közül nem mindenik méri a PM2,5-t, holott ezek a részecskék jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi szervezetre és az ökoszisztémára, hívta fel a figyelmet a szakember. Mint rámutatott, a környezetvédelmi ügynökség adatain kívül más források is elérhetőek az interneten, ilyen például az iqair.com, amelyen szintén több romániai nagyvárosból is vannak naprakész adatok. Ezeket a hivatalos mérőállomások, illetve önkéntes közreműködők mérései alapján közlik.

Az oldal szerint kedden délután öt óra után nem sokkal Kolozsvár levegője „mérsékelten” szennyezett volt, de Romániában a legszennyezettebb, megelőzve a fővárost, Bukarestet is.

Az átlagos PM 2,5 koncentráció a WHO irányértékének majdnem háromszorosa volt a városban a nyolc követett mérőállomás adatai alapján.

Romániának nem sikerült maradéktalanul betartania az eddig érvényes irányelveket sem

Az EU levegőminőségi szabványai szerint 2050-re kellene elérni a teljes szennyezésmentességet. Az Európai Orvosok Állandó Bizottsága korábban azt javasolta, hogy már 2025-ig hangolják össze az EU szabványait a WHO irányelveivel, de az új direktívában, amelynek alapján az Európai Bizottsággal közösen kidolgozzák a végleges törvénymódosítást, végül 2035 szerepel. A direktívát 363 EP-képviselő támogatta és 226 ellenezte, nem volt tehát osztatlan sikere. A legnagyobb parlamenti frakciót képező Európai Néppártban például többen voltak az ellenzők, mint a támogatók, a képviselőcsoport környezetvédelmi szóvivője, a német Peter Liese a forgalomkorlátozások veszélyére, illetve az építkezések és ipari létesítmények bezárásának lehetőségére hívta fel a figyelmet a The Guardian szerint.

Az RMDSZ két EP-képviselője közül egyébként Winkler Gyula az új direktíva mellett szavazott, Vincze Loránt pedig tartózkodott.

Az Európai Bizottság jelentése korábban arra mutatott rá, hogy a légszennyezés csökkentése – bár befektetést igényel – jobbat tenne a gazdaságnak, mint a lazább szabályozás, mert csökkenne a szennyezett levegő miatt megbetegedett polgárok kezelésére fordított összeg, és kevesebb betegszabadságot vennének ki a dolgozók.

A levegőt szennyező részecskék egyik legveszélyesebbike a szabad szemmel nem látható, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskékből álló szálló por (PM 2,5), amely a sztrók, a rák és a légzőszervi betegségek egyik fő okozója. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2021-ben az uniós tagállamok városi lakosságának 97%-a volt kitéve a WHO évi 5 µg (mikrogramm)/m3 éves irányadó értékét meghaladó PM2,5-koncentrációnak. A PM2,5 Románia-szinten évi 21 556 korai halálesetet okoz, míg uniós szinten ez a szám megközelíti az évi 240 ezret.

Az új direktíva szerint egyébként arra is lenne törvényes keret, hogy amennyiben az adott ország meghaladja a megengedett légszennyezettségi értékeket, az emiatt megbetegedett polgárok bírósági úton kérjenek kártérítést ezért.

Nem csak a hatóságok tehetnek a tisztább városi levegőért

Az egészségre káros szálló por – amellett, hogy időnként vulkánkitörésekből vagy erdőtüzekből is kerül a levegőbe – elsősorban az emberi tevékenység eredménye. „Leginkább a szilárd tüzelőanyagok, a fa, illetve a szén égetéséből, valamint a közlekedésből, a kétütemű- és a dízelmotorok üzemanyagának az elégéséből, illetve a fűtésszezonban a lakások fűtéséből kerül a légtérbe” – magyarázta Réti Kinga.

A szakértő szerint a hatóságok a tömegközlekedés és a biciklisávok biztosításával, a külvárosi parkolóházak, a városi zöldövezetek létesítésével, az elavult járművek lecserélésének ösztönzésével tehetnek a tisztább levegőért, valamint a szelektív hulladékgyűjtéssel is, mert az újrahasznosítás azt jelenti, hogy nem kell új nyersanyagokat termelni, csökkent a hulladék lebomlásából származó szennyező anyagok mennyisége, a komposztálás során keletkezett gázokat pedig akár hasznosítani is lehet.

Ami az ipari létesítmények okozta szennyezést illeti, a környezetvédelmi szakember úgy látja, Romániában az ipari szennyezés nagy mértékben csökkent az utóbbi évtizedekben, mivel egyre kevesebb lett az ipari létesítmény is, ezzel szemben az autós közlekedés nagyon elterjedt, ráadásul a 90-es, 2000-es években nagyon sok használt gépjármű került be az országba, amelyek közül még elég sok forgalomban van. „Míg a nyugati országok megszabadultak a régi gépjárművektől, addig mi örömmel behoztunk őket annak idején, nem gondolva arra, hogy ennek milyen következményei lehetnek a levegőminőségre” – mutatott rá.

„Ha megváltoztatnánk bizonyos szokásainkat, akkor hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy a szennyezések csökkenjenek, és jobb miliőt biztosítsunk magunknak” – véli Réti Kinga, aki szerint sokat számítana, ha télen 23-24 fok helyett csak 21-21,5 fokosra fűtenénk a lakást, ha éjszakára, illetve arra az időszakra, amíg nem vagyunk otthon, alacsonyabb hőmérsékletet állítanánk be, és az is, ha városon belül a személyautó helyett a tömegközlekedést választanánk.