Elhallgatják és meghamisítják a levegőszennyezés mértékére vonatkozó adatokat a kelet-európai nagyvárosokban

A levegőszennyezés, különösen a nitrogén-dioxid (NO₂) koncentrációja, súlyos egészségügyi problémákat okoz, évente több százezer halálesetet eredményezve az Európai Unióban. A Deutsche Welle riportja szerint azonban számos uniós városban, köztük Romániában is, a szennyezés mértékét szándékosan aluljelentik, meghamisítják a mérési adatokat, hogy úgy tűnjön, a szennyezettségi szintek megfelelnek az előírásoknak.

A legfrissebb adatok ismertetésekor megírtuk, hogy a légszennyezés évente legalább 1200 gyermek és serdülő korai haláláért felelős Európában, és bár a helyzet javul, a szennyezés szintje továbbra is magasabb a WHO által ajánlott értékeknél, különösen Közép- és Kelet-Európában. A szennyezés hatásai már a születés előtt kezdődnek, és növelik számos betegség, például az asztma és a légúti fertőzések kockázatát. A légköri szennyezés 2021-ben világszinten 8,1 millió halálesetet okozott, és a második legfontosabb tényező, ami növeli az elhalálozás kockázatát az öt évesnél fiatalabb gyermekek körében is, derült ki az UNICEF és az amerikai Health Effects Institute (HEI) friss jelentéséből. Romániában 68 romániai gyermek halt meg 2021-ben légszennyezettség miatt.

A levegőszennyezés általános elhallgatása

Bulgária fővárosának, Szófiának a levegőjét szinte állandóan vastag smog borítja, amit főként a régi dízelautók és a szénnel vagy hulladékkal működő fűtőberendezések kibocsátásai okoznak. Azonban a hivatalos mérések rendszeresen a 40 mikrogramm/m³-es uniós határérték alatt mutatják a nitrogén-dioxid koncentrációját, holott a valóságban a szennyezettség jelentősen meghaladja ezt a szintet.

A Za Zemiata nevű bolgár környezetvédelmi szervezet 2024 októberében közzétett jelentése szerint a hivatalos mérési állomásokat szándékosan olyan helyekre telepítik, ahol a levegő kevésbé szennyezett. Például az egyik mérőállomás egy parkban, 65 méterre egy forgalmas úttól található, ahol a szennyezés mértéke alacsonyabb. A Za Zemiata saját mérései azonban azt mutatják, hogy a valós szennyezettség kétszerese annak, amit a hivatalos adatok jeleznek.

Nem csak Szófia küzd ezzel a problémával. Magyarországon, Romániában, Csehországban, Szlovákiában és Koszovóban is szisztematikusan hamisítják a levegőminőségi adatokat. Egy 2022 és 2024 között végzett felmérés során hét környezetvédelmi szervezet 64 helyszínen végzett méréseket, amelyek eredményei alapján a nitrogén-dioxid koncentráció sokkal magasabb volt, mint amit a hivatalos jelentésekben szerepelt. Romániában például a valós szennyezettségi szint 24%-kal volt magasabb a jelentett értékeknél.

A calitateaer.ro oldalon – amint korábban részletesen írtunk róla – elvileg élőben nyomon követhetőek a mérési eredmények, a regisztrált mérőállomások jó része viszont adathiányra hivatkozva nem mutat semmit, a működő állomások pedig nem egységesek, van, amelyik több, van, amelyik kevesebb paramétert mutat. Utánanéztünk annak is, hogy mi a helyzet a kolozsvári mérőállomásoknak, és kiderült, a négy állomás közül három mutatott adatokat, az egészségre legkárosabb PM 2,5-t pedig ezek közül csak két állomás mérte, a többi mért paraméter közül pedig nem mindenikről volt elérhető adat.

A dízelbotrány és a közép-európai országok szenvedése

A dízelautók jelentős szerepet játszanak a légszennyezésben, különösen a közép- és délkelet-európai országokban, ahol nagy számban használnak régebbi dízeljárműveket. A 2015-ös dízelbotrány, amely először a Volkswagen kapcsán robbant ki, felfedte, hogy az autógyártók szándékosan csaltak a károsanyag-kibocsátási adatokkal, és még a 2020-ban újonnan értékesített dízelautók sem feleltek meg az uniós előírásoknak.

A régi dízelautók ötször annyi nitrogén-dioxidot bocsátanak ki, mint amit az EU előír, és ez különösen nagy problémát jelent Közép- és Délkelet-Európában, ahol a régi dízeljárművek aránya magasabb.

Egészségügyi következmények és politikai felelősség

A nitrogén-dioxid mérgező, súlyos károsodást okozhat a tüdőben, a szív- és érrendszerben, és számos más egészségügyi problémához, például cukorbetegséghez és tüdőfertőzésekhez vezethet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslései szerint évente több mint 130.000 ember hal meg a nitrogén-dioxid okozta légszennyezés következtében az EU-ban.

Az Európai Unió 2010 óta 40 mikrogramm/m³-es éves határértéket állapított meg a nitrogén-dioxidra, amelyet minden tagállamnak be kell tartania. Az Európai Parlament 2030-ra tervez egy szigorítást, amely a határértéket 20 mikrogramm/m³-re csökkentené. A tagállamoknak kötelességük intézkedéseket hozni a szennyezés csökkentésére és polgáraik védelmére.

A környezetvédelmi szervezetek nyomása

A Deutsche Welle riportjában szereplő Ivaylo Hlebarov, a Za Zemiata képviselője szerint a bolgár hatóságok nem reagáltak hivatalosan a szervezetük által végzett mérésekre. Az esetek többségében, amikor a hatóságokat szembesítették a valós adatokkal, azok azt válaszolták, hogy az ilyen mérések nem relevánsak. Hlebarov szerint a hatóságok gyakran úgy viselkednek, mintha mindig igazuk lenne, és nem hajlandók elismerni a hibáikat. A környezetvédelmi szervezetek célja, hogy növeljék a politikai nyomást, és nyilvánosságra hozzák a valódi adatokat.

A levegőszennyezés súlyos és elhanyagolt probléma számos uniós országban, ahol a hivatalos adatok gyakran nem tükrözik a valós helyzetet. A Deutsche Welle riportja felhívja a figyelmet a politikai és társadalmi felelősségvállalás hiányára, valamint arra, hogy a levegőminőséggel kapcsolatos manipulációk veszélyeztetik a lakosság egészségét, különösen Közép- és Délkelet-Európában.