Nagyon sok alagutat fúrnak a következő 10-20 évben, milyen környezeti hatása lehet a sztrádaépítéseknek?

Igen jelentős autópálya-fejlesztések elé néz Románia, az épülő szakaszok pedig sok helyen nehéz terepen, hegyvidéken vezetnek át. Számos sztráda építését kezdték már meg, azonban ezek többsége félkész állapotban van, mivel először a könnyebben kivitelezhető, síkvidéki szakaszoknak kezdtek neki. Ráadásul a szerződésekkel is több alkalommal volt baj. Az elsők között megkezdett észak-erdélyi autópálya építése húsz éve tart, és még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy mikor fogják befejezni.

A Hotnews számba vette, hogy a soron következő építési munkálatok során hol és milyen hosszan építenek alagutakat. Csakis azok száma, melyek építkezési engedéllyel vagy elfogadott megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkeznek, eléri a 73-at. A számuk viszont minden bizonnyal nőni fog, hiszen további terveken dolgoznak a vállalatok.

A még engedéllyel nem rendelkezők közül a portál megemlíti a Ploiești – Comarnic – Brassó szakaszt, mely a Déli-Kárpátokat szeli át. Ennek a tervei még nincsenek készen, egy verzió szerint a 105 kilométeres útvonalnak akár a fele vezethetne alagutakon keresztül, még síkvidéken is, azonban kérdéses, hogy ez marad-e a végleges verzió.

Tulajdonképpen jelen pillanatig egyetlen hegyi alagút építése kezdődött meg,

a Nagyszeben-Pitești autópálya Tigveni és Curtea de Argeș közötti szakaszán. A hegyi átkelő két különálló, egyenként két-két forgalmi sávval és leállósávval rendelkező alagútból áll majd, és összesen 1,35 kilométer hosszú lesz. A Momaia-hegy alatt fúrt átjárók között gyalogos és autós összeköttetést is kialakítanak.

A tervek szerint a dél-romániai Argeș megye székhelye, Curtea de Argeș és Tigveni község közötti 10 kilométeres autópályaszakaszon 2027-ben kellene elindulnia a forgalomnak, a teljes, 122 kilométeres Nagyszeben-Pitești sztráda, mely a Bukaresttől a román-magyar határig haladó dél-erdélyi autópálya része lesz, a tervek szerint egy évvel később lesz kész.

A Hotnews megemlíti azt a 340 méter hosszú átjárót, melyet Szelistye (Săliște) közelében alakítottak ki a Nagyszeben-Szászváros útvonalon. Ez viszont nem fúrt alagút, a kivitelező lényegében elhordta az egész dombot, majd felállított egy betonszerkezetet, és ezt újra befedte földdel.

Több „igazi” fúrt alagutat, pontosan kilencet terveztek már meg és engedélyeztek a Nagyszeben-Pitești autópályán,

a szakaszosan már járható, 122 kilométeres sztráda leghosszabb átkelője 1,7 kilométeres lesz, a Poiana alagút Tigveni és Cornetu települések között készül majd. Ezen a szakaszon épül a már említett, megkezdett átjáró is Tigveni és Curtea de Argeș között. A sztrádának az Olt völgyén átvezető szakaszán, Cornetu és Boița települések között hét további alagutat terveznek, ezek hossza összesen kb. 5 kilométer lesz.

A legtöbb alagutat az Egyesülés névre keresztelt autópályán tervezik – a Marosvásárhelyet Jászvásárral, illetve a román-moldovai határon fekvő Ungheni településsel összekötő 320 kilométeres szakaszon nem kevesebb, mint 61 átjáró fúrását tervezik.

A Keleti-Kárpátokat átszelő sztráda hegyvidéki szakaszain a tervek szerint 47 alagút készül majd, összesen 11,64 kilométeren, ezek hossza egyenként 70 és 940 méter közötti lesz. A moldvai részen tervezett 93 kilométeres szakaszon, Németvásártól az országhatárig terjedő szakaszon pedig további 14 alagutat fúrnak.

Szintén engedélyes tervekkel rendelkezik a Nyugati-Kárpátokon átvezető dél-erdélyi autópályán kialakítandó két létesítmény, melyet

a medvék alagútjának neveznek, mivel kimondottan a vadállomány szabad mozgása érdekében írták elő a kivitelezőnek a megépítésüket.

A Nagyszebent Dévával és Lugossal, illetve a román-magyar határátkelővel összekötő szakasz ugyanis, átjáró hiányában, teljesen elszigetelné a Nyugati-Kárpátok vadállományát a hegység többi, délebbre fekvő régióitól. A sztráda még hiányzó, 9 kilométeres szakaszán Marzsina (Margina) és Holgya (Holdea) települések közelében két, összesen 2,13 kilométer hosszú alagútnak kell megépülnie, melyekkel az optimista becslések szerint 2027 végére készülhetnek el a kivitelezők.

A Romániában tervezett leghosszabb alagút minden valószínűség szerint Zilah közelében készül majd el, és közel 3 kilométer hosszan vezet majd az Erdélyi-szigethegységben fekvő Meszes-hegység alatt.

Ennek tervei azonban még nincsenek készen. A már említett, nyögvenyelősen épülő észak-erdélyi autópálya részeként tervezett alagutat is magába foglaló szakasz tervezésére vonatkozó közbeszerzési eljárás 2020 óta van folyamatban.

Az autópálya-építések nemcsak a közlekedésre és a gazdaságra lesznek majd jelentős hatással, de a természeti környezetünk szempontjából is fontosak. Ezért nem mindegy, hogy ezeket miként alakítják ki, illetve hogy már a tervezésnél figyelembe veszik-e, hogy biztosítsák a vadállatok számára az átjárás lehetőségét. Ellenkező esetben

a forgalmas sztrádákkal teljesen elszigetelik egymástól az élőhelyeket, ami katasztrofális hatással lehet sok faj fennmaradására.

A természetvédelmi szempontokon túl a pályaépítések biztonsági kockázatot is jelenthetnek, amennyiben nem sikerül védelmi létesítményekkel, elsősorban megfelelően kialakított kerítésekkel távol tartani a nagytestű állatokat az utaktól. Mindeddig ebben a romániai építők nem jeleskedtek, gyakran olvasni arról, hogy medvét, szarvast gázolnak, de arra is volt példa, hogy egy sofőr egy egész vaddisznókondába hajtott bele az autópályán.

Ezek a balesetek pedig nemcsak az állatok számára lehetnek végzetesek, hiszen egy 300 kilós medvével való ütközés az utazók életét is veszélyezteti.

Arról, hogy miként kellene megépíteni a kerítéseket, és milyen típusú és felépítésű vadátkelőket kellene kialakítani, itt írtunk bővebben. A vadak számára jó lehetőséget jelentenek a domborzat által megkövetelt hidak, szakadék fölött kialakított viaduktok is, melyekből szintén sok épül meg a következő két-három évtizedben. A legjobb vadátkelőknek pedig épp a fúrt alagutak számítanak, mivel ezeket elvileg a táj képének jelentős átalakítása nélkül építik meg. Már amennyiben figyelnek erre a szempontra a hatóságok.

Sugár Szilárd biológus, emlőskutató a Transtelexnek elmondta, elvileg jól mutat természetvédelmi szempontból a tervezett, viszonylag nagyszámú alagút. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy miként néz majd ki a terület az építkezés befejezése után. A Meszes alatt tervezett 3 kilométeres alagút biztosan nemcsak a sofőröknek okoz majd örömet, ha átadják, hiszen az ország egyik legkanyargósabb szerpentinjétől szabadulnak meg, de egyértelműen jó a vadak szempontjából is.

Viszont felhívta a figyelmet, hogy például a medvék alagútjainak építését bemutató videón máris látszik, hogy a környéket mennyire bejárják a teherautók. Lényegében újabb utakat alakítanak ki a meglévőkön kívül, melyek – ha nem számolják fel ezeket – azt eredményezhetik, hogy például nyaralók épülnek ezeken a területeken, többen közlekedhetnek járművekkel. A megnövekvő zavarás miatt pedig az alagutak már kevésbé működhetnek vadátjárókként.

„Rendezni kellene a viszonyokat ezeken a területeken, például felhívni a vadászok figyelmét arra, hogy ne vadásszanak ott, ahol átkelésre alkalmas a terület az állatok számára az autópálya fölött vagy alatt. És ne alakítsanak ki újabb utakat, mert ez megnövelheti a zavarás lehetőségét,

például nyaralók épülhetnek ezeket a jól megközelíthető részeken, többen közlekedhetnek, ami szintén nem kívánatos. Nehéz előrelátni, hogy miként hat egy térség fejlődésére egy autópálya megépítése, ezért lenne ajánlatos időben tervezni, hogy az okozott természeti kárt minimalizálni lehessen” – magyarázta a biológus.

Sugár Szilárd szerint a hegyvidéki utakra jelenleg óriási nyomás nehezedik a sűrű járműforgalom miatt, ami hatalmas mértékű zavarást jelent, és – bár erre nem készültek felmérések – biztosan rengeteg állatot gázolnak el. A megfelelően kialakított, kerítésekkel és átjárókkal ellátott autópályák levehetik a nyomást a kisebb utakról, és hosszabb távon akár kedvezőek is lehetnek vadvédelmi szempontból, de ehhez körültekintésre és szabályozásra lenne szükség.

Hozzátette, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület nevében, a vadak mozgását vizsgáló felméréseik alapján több konkrét javaslatot fogalmaztak meg vadátkelőkre vonatkozóan. Illetve egy nemzetközi projekt keretében részletes ajánlásokat dolgoztak ki a közép- és kelet-európai országok számára arra vonatkozóan, hogy mire érdemes odafigyelni az úthálózat bővítésre során. Elmondta, reméli, hogy a Transgreen nevű pályázatukban foglalt javaslatokat figyelembe veszik mind a tervezési, mind a kivitelezési munkálatok során.