Lényegtelen, hogy az EB visszavonta a rovarirtók használatának korlátozásáról szóló jogszabályt

Visszavonta az Európai Bizottság a rovarirtó szerek mennyiségének felére csökkentésére vonatkozó törvénytervezetét, ugyanakkor a szántóföldek parlagoltatására vonatkozó előírást is halasztották. Papp Tamást, a Milvus Csoport Egyesület elnökét kérdeztük arról, hogy ez mennyire számít visszalépésnek a tervezett európai zöld fordulatban.

A biológus szerint a rovaritók használatának korlátozása nagyon fontos lenne, hisz a túlzott vegyszerhasználhat a fő oka az európai rovarpopuláció összeomlásának. Ennek ellenére súlytalan döntésnek tartja Ursula von der Leyen bejelentését a tervezet visszavonásáról, melyet egyébként tavaly ősszel az Európai Parlament is leszavazott.
A peszticidhasználat visszaszorítása, mint kifejtette, része a Green Dealnak, de öt év alatt sem sikerült jelentős előrelépést elérni. Közelednek az EP-választások, kampány van, a mezőgazdasági szervezetek az utcán tüntetnek, így nem csoda, hogy engedményeket tesznek azért, hogy szavazatokat szerezzenek.

„Nincs igazán jelentősége annak, hogy mi történik most és a következő néhány hónapban. A júniusi választások után új Európai Parlement és új Európai Bizottság alakul, új programmal. Az a fontos, hogy az újonnan megválasztottak mit vállalnak fel a zöld a célkitűzésekből. Sajnos, kevés esélyt látok arra, hogy a jelenleginél zöldebb vagy legalább ennyire zöld EB alakuljon” – fejtette ki Papp Tamás.

A parlagoltatás ügyében is hasonlóan nyilatkozott. Az, hogy a termőföldek négy százalékát minden évben parlagon kell hagyni, szerepel a közös agrárpolitika (KAP) célkitűzései között, és fontos lenne a biodiverzitás csökkenésének mérséklésében. Azonban a mezőgazdászok nyomására ezt is halasztották. Papp Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, érez némi ellentmondást abban, amit a nagyipari mezőgazdasági lobbi állít.

Tiltakoznak a parlagoltatás ellen, azzal riogatva, hogy nem tudnak elég élelmiszert termelni, így éhínség lesz, ugyanakkor pedig azért is háborognak, mert túl sok gabona érkezik Európába.

A leköszönő vezetés által kidolgozott zöld célok teljesüléséről a biológus elmondta: úgy véli, természetvédelmi téren csak nagyon szerény eredményeket sikerült elérni. Például a Természethelyreállítási Törvényt (Nature Restoration Low – RNL), melyet szerinte megszavaznak majd, nagyon meggyengítették az utolsó száz méteren. Lényegében eltávolították belőle a káros mezőgazdasági tevékenységeket korlátozó részeket, ami probléma, hiszen a biodiverzitásra a legsúlyosabb csapást az intenzív mezőgazdasági módszerek elterjedése jelentette.

Ugyanakkor elmondta, véleménye szerint a klímavédelem terén viszont sikerült előrelépni. Sikerként értékelte, hogy elfogadták a belső égésű motorok gyártásának 2035-től történő betiltását. Az Európai Néppárt indítványát, mely eltörölte volna ezt a tiltást, „populista, balfék kezdeményezésnek” nevezte, hiszen az autógyártók már beletörődtek a szabályzatba, lényegében senki sem foglalkozik már belső égésű motorok fejlesztésével, mindenki az elektromos autókra koncentrál.

Megkérdeztem, mit szól ahhoz, hogy számos populista politikus, például a Transtelex által megkérdezett RMDSZ-es politikusok is, azért ellenzik a klímavédelmi intézkedéseket, mert ezek miatt Európa állítólag lemaradna a világszintű gazdasági versenyben. „A zöldek azt akarják, hogy visszamenjünk a barlangba” – hogy egy élő klasszikust idézzek a múltkori írásunkból. Papp Tamás szerint ez butaság, hiszen például az USA is ebbe az irányba tart, ott is van egy Green Deal, az Inflation Reduction Act. Az amerikai kormány igen jelentős összegekkel támogatja azokat, akik elektromos autók fejlesztésével foglalkoznak, de nem csak, lényegében mindenféle zöldenergiát támogat. Főként azért, hogy megszüntessék a Kínától való függőségüket.

A más nagy világpiaci szereplő, Kína pedig egyenesen élen jár az elektromos autók gyártásában és forgalamzásában, világszinten ott adják el arányosan a legtöbb árammal működő kocsit. És ott sem csak az autóiparban vannak jelentős zöld fejlesztések, tavaly például rengeteg napelemet is telepítettek.

„Ebbe az irányba megy lényegében az egész világ. Kénytelenek vagyunk lemondani a fosszilis energiahordozók használatáról, át kell állnunk elektromos áramra.

Románia áramtermelésének 60 százaléka megújuló forrásból származik, szél-, nap- vagy vízerőművekben termelődik meg, így nyilvánvaló, hogy sokkal zöldebb megoldás nálunk az elektromos autó, mint a fosszilis üzemanyaggal működő” – fejtegette Papp Tamás.

Hozzátette, nyilván nagy kihívás mindent átalakítani úgy, hogy árammal működjön, de ez elkerülhetetlen. Az áramot pedig úgy kell előállítanunk, hogy az a lehető legkörnyezetbarátabb legyen. Szükség van tehát jelentős fejlesztésekre a zöldenergia terén, a nap- és szélenergiának fontos szerepe van az elektromos átállásban. „Ez lényegében mindenre kiterjed, nemcsak az autókra, a lakásaink fűtésétől kezdve a cement- és az acélgyártásig. Ennek egy jelentős szelete a közlekedés, és ez az ami a leginkább érint minket, az autók, de közel sem csak az autókról van szó” – magyarázta.

A biológus a politikai játszmákról kifejtette, ismerve az emberi természetet, nem kell nagyon csodálkozni az ellenkezésen. Minden így működik, az újdonságokkal szembeszegülnek azok, akik korlátozva érzik magukat, ezért a kezdeményezők visszakoznak, majd lassan-lassan haladnak a dolgok a tervezett irányba. A zöldítés elleni akciókkal sem lenne ekkora baj, ha a természetvédelmi szabályokat akkor kezdték volna el bevezetni, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy baj van, azaz a 80-as években.

A helyzet viszont az, hogy az utolsó percekben vagyunk, és nincs már idő arra, hogy kényelmesen végigjárjuk azt a hosszú folyamatot, amíg mindenki megérti, hogy a természet védelme és a klímavédelem létszükséglet és elfogadják, hogy bizonyos mértékű önkorlátozásra van szükség, vélekedett Papp Tamás.