A Declic szerint illegális erdőirtás folyt a Gyilkos-tó környékén, a nemzeti park igazgatója szerint ez nem igaz

2023. január 19. – 17:36

Másolás

Vágólapra másolva

A Declic szerint illegális erdőkitermelés folyt az elmúlt két évben a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban. Egész pontosan azt állítják, hogy

a széldöntés miatt lehordott faanyag mellett nagy mennyiségben vágtak ki ép fákat is.

Állításaikat szatellitfelvételekkel támasztották alá, melyeken minden oldalról lekopaszított hegyek láthatók, melyeket kitermelési célú erdei utak hálóznak be. Az egyik, minden oldalról lekopaszított csúcsról megkérdezték a nemzeti park igazgatóját is. A declices Antoniu Bumb arról faggatta Hegyi Barnát, hogy miért tűntek el a fák arról a lejtőről is, amelyen – a képek tanúsága szerint – nem törte össze a fákat a szél.

Mi is megkérdeztük Hegyi Barnát, aki azt állította: a felvételek egy része a nemzeti park területén kívül készült. A parkban filmezett letarolt területeken pedig igenis volt széldöntés. Azt is állította, hogy a declicesek a hozzájárulása nélkül, ráadásul megvágva tették közzé a nyilatkozatát. Illetve felajánlotta nekik, hogy menjenek ki közösen terepszemlére – azonban nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Az egyik felvételen az látszik, hogy a hegy egyik oldalán kidöntötte a szél a fákat, a túloldali lejtőn viszont zöld a lombkorona. Hegyi Barna szerint egyrészt a 2020 februári nagy széldöntés után is tettek kárt a viharok, másrészt egy olyan terület látszik dőlésmentesnek, ahol fiatalabb, 30-40 éves fák is vannak, és csak részleges dőlés volt, ezért a felvétel megtévesztő lehet.

A Declic bemutat olyan rönköket is, amelyek gyökérzete a földben maradt, tehát nem a szél döntötte ki.

Az igazgató szerint a fák kb. 90 százaléka dőlt ki, viszont a fennmaradó 10 százalék is megsérült. Hozzátette: egy ilyen mértékű katasztrófa esetén egy nemzeti parkban is lehet engedélyezni a kitermelést.

„Országos szintű összeesküvés kellene ahhoz, amit állítanak, pár száz köbméter fáért. A tulajdonosok sem örülnek ennek, nem érdekük, hogy a kidőlt mellett megmaradó, gyenge minőségű fákat kivágják. Most ugyan befut hozzájuk egy nagyobb összeg, de ezentúl éveken át nem lesz semmi jövedelmük, csak költségeik. Ráadásul nem is tudják értékesíteni az összes faanyagot, egy részük elrothad az erdőben, mert nem sikerül mindet lehordani. Ekkora mennyiségű faanyagot a helyi vállalkozások nem tudnak felszívni, még Szucsáváról is hívtunk cégeket, hogy kapcsolódjanak be a munkába” – magyarázta Hegyi Barna. Hozzátette:

egy közbirtokosságot akár a csőd szélére is sodorhat egy-egy ilyen katasztrófa.

Tavaly a The New York Times közölt riportot arról, hogy Románia – más kelet- és észak-európai országokhoz hasonlóan – feláldozza a védett erdőit a pelletgyártás érdekében. Az iparág, mint állították, akkor indult virágzásnak, amikor az EU elkezdte támogatni a környezetbarát energiaforrásnak minősített préselt tüzelőanyag előállítását. Az amerikai lap szerint azonban nemcsak hulladékot hasznosítanak, a nagy mennyiségben gyártott pellet túlnyomó többségéhez védett erdőkből termelnek ki illegálisan egészséges fákat.

A The New York Times a cikkében többek között azt mutatta be, hogy a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban is hatalmas mennyiségben termeltek ki faanyagot, amely egy Gyergyószentmiklós mellett működő pelletgyárba került. Erről Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter korábban azt nyilatkozta a Transtelexnek, hogy szélvihar következtében kidöntött fákat hordanak le, ami nem tilos még egy nemzeti parkban sem. A Declic erre a területre ment ki most filmezni.

„Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter hazugnak nevezett minket, azt állította, hogy a nemzeti parkok védelme megoldott. Elmentünk a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkba. De nem azért, hogy szelfit készítsünk, ahogy a miniszter teszi, amikor kilátogat. A Gyilkos-tótól néhány kilométerre filmet készítettünk arról, hogy hektárszám tettek a földdel egyenlővé évszázados erdőket. Nézze meg a videónkon, hogyan sikerül a famaffiának a hatóságok támogatásával elpusztítania a nemzeti parkokat” – posztolta a Declic.

Mint írtuk, a civil szervezet tavaly ősszel egy székelyföldi „szégyenkaravánt” is indított – Hargita és Kovászna megyei településeken tájékoztatták arról Tánczos Barna szavazóit, hogy a miniszter nem gondoskodik a védett erdők megőrzéséről. A tárcavezető eléggé hevesen reagált, amikor a karaván a szülőfalujába, Csíkszentkirályra érkezett, ezért a Declic aktivistái megszakították karavánjukat. Antoniu Bumb aktivista ezt követően a Transtelexnek beszámolt a helyszínen átéltekről, és elmondta, érthetetlen számára, hogy Tánczos miért játszotta ki az etnikai kártyát.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!