The New York Times: A pelletgyártás miatt áldozzák fel a megmaradt őserdeiket a közép-kelet-európai országok, főleg Románia

Terjedelmes írásban számolt be szerdán a New York Times az európai fakitermelés helyzetéről, a lap úgy fogalmazott, hogy „Európa feláldozza ősi erdőit az energiaért”. A lap különböző forrásokra és saját kutatásaira hivatkozva azt állította: az Európai Uniós támogatási rendszer előnyeit kihasználva, óriási mértékben pusztítják a közép-kelet-európai, de az észak-európai országokban is az érintetlen, vagy őserdő (Romániában „szűzerdő”) besorolású erdőket.

Az unió megújuló, azaz zöldenergiának minősítette tíz évvel ezelőtt a fahulladékból gyártott pelletet, és támogatást is rendelt az ágazat megsegítésére. A New York Times viszont úgy tudja, hogy nemcsak forgácsot, fahulladékot használnak fel a pelletgyártás alapanyagául, hanem egész fákat, sok esetben őserdőkből származó, 200 évnél idősebb példányokat is.

Az EU-s támogatás miatt egy egész iparág épült az utóbbi néhány évben a tüzelőgyártásra, mely „alternatív energiaként” kínálja a pelletet, olyan fűtési lehetőségként, melynek nincs karbonlábnyoma. Azonban a New York Times által idézett szakértők szerint ez nem igaz.

És nemcsak azért tartják aggasztónak a jelenséget, mert hulladék helyett egész fák tűnnek el az aprítógépekben, hanem az is kiderült, hogy a fa égetésének nagyobb a karbonlábnyoma (több üvegházhatású szén-dioxid felszabadulásával jár), mint a gáz, a kőolaj vagy akár a szén égetéséé.

Mint írják, az Európai Unió tudományos kutatási ügynöksége tavaly azt állapította meg, hogy a fa égetése több szén-dioxid felszabadulását okozta, mint amennyi abban az esetben keletkezett volna, ha az energiát fosszilis tüzelőanyagokból nyerték volna.

A lap szerint Finnország és Észtország erdeiben például olyan méreteket öltött a pelletgyártás céljából végzett fakitermelés, hogy a kulcsfontosságú szén-dioxid megkötőkként számon tartott erdőségek mára nettó szén-dioxid-kibocsátókká váltak. Megemlítik a múlt hónapban Magyarországon bevezetett – és heves tiltakozást kiváltott – új jogszabályt is, amellyel természetvédelmi szabályokat töröltek el, hogy lehetővé tegyék a fakitermelést, illetve a kitermelés ütemének növelését akár a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben is.

„Az emberek azt hiszik, hogy a pellet fenntartható választás, de valójában Európa utolsó megmaradt ősi erdőit pusztítják” – idézték David Gehl-t, a washingtoni székhelyű Környezetvédelmi Vizsgálati Ügynökség munkatársát.

A fakitermelés és a fával való fűtés olyannyira elterjedtté vált, hogy a kutatók már nem tudják követni a jelenséget. Az EU hivatalos kutatása szerint az európai szakértők a kontinensen tavaly felhasznált mennyiségből 120 millió tonna fa eredetét nem tudták beazonosítani, ami többet tesz ki, mint Finnország teljes faiparának mérete. A kutatók szerint ennek többségét valószínűleg fűtés és villamosenergia-termelés céljából égették el.

A New York Times arról is beszámolt, hogy az Európai Parlament a jövő héten szavaz egy olyan törvényjavaslatról, amely megszüntetné az iparágnak nyújtott támogatások többségét, és megtiltaná a tagországoknak, hogy egész fákat égessenek el a tiszta energiával kapcsolatos céljaik elérése érdekében. Csak a fahulladékból, például fűrészporból előállított energia minősülne megújulónak, így csak ez lenne jogosult a támogatásra. Több európai kormány szerint azonban nem most van itt az ideje, hogy beavatkozzanak egy jelentős energiaágazatba, amikor az orosz olaj- és gázszállítások veszélyben vannak. Csehországban a növekvő energiaköltségek miatt tüntetők vonultak az utcára, míg a francia hatóságok áramkimaradásokra figyelmeztettek a téli időszakban.

A The New York Times újságírói terepen is igyekeztek információkat gyűjteni, követtek például a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkból származó farönk-szállítmányokat. Mint állítják, a frissen kivágott fatörzseket a Gyergyószentmiklós mellett működő Ameco vállalat pelletgyárába vitték. A cég egyébként az ország egyik legnagyobb pelletgyártójának számít.

A Romániában és más országok erdeiből kivágott fákból előállított pelletet az EU több országába is exportálják, hogy ezek teljesíthessék a zöld energiára való áttéréshez szükséges megújuló energiaforrásokra vonatkozó kvótákat.

„A pelletgyártás lehetőséget kínál az erdészeti és mezőgazdasági hulladékok felhasználására” – olvasható az Ameco honlapján. Csakhogy a The New York Times újságírói felfigyeltek arra, hogy például Csalhó-hegység közelében kivágott több évszázados fák is az Ameco tulajdonában lévő aprítógépekbe kerültek.

A Közép-Európa fafelhasználást tanulmányozó Környezetvédelmi Vizsgálati Ügynökség jelentése szerint a Romániában előállított pellet nyersanyaga nagyrészt a védett erdőkből származik.

Az Ameco nem kívánt nyilatkozni újságíróknak, majd a vállalat egyik munkatársa kérdésükre azt állította, hogy legális módon dolgozták fel a beérkezett faanyagot.

„Ha kivágjuk az öreg fákat, olyan ökoszisztémákat károsítunk, amelyek évszázadok alatt, emberi beavatkozás nélkül alakultak ki” – nyilatkozta Dan-Cătălin Turigă erdészmérnök, a bukaresti székhelyű Agent Green természetvédelmi egyesület munkatársa. Aki szerint különösen aggasztó, meredek lejtőkön is folyik a kitermelés, ahol nem tud megújulni az erdő, ezért földcsuszamlásokkal és fokozott árvízveszéllyel kell számolni. „Facsemeték ültetésével nem lehet helyreállítani a korábbi biológiai sokféleséget” – tette hozzá.

A román környezetvédelmi minisztérium nem válaszolt az amerikai újságírók kérdéseire a szállítmányokkal, a javasolt törvénymódosítással és általában a pelletiparral kapcsolatban – jegyezte meg a New York Times. A Transtelex megkeresésére válaszolt Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, aki szerint „számos valótlanságot tartalmaz az amerikai lap cikke, főleg a romániai helyzettel kapcsolatban”. A tárcavezető szerint olyan fényképeket közöltek, amelyek nem védett erdőkben készültek. A gyergyói eset kapcsán kifejtette, széldöntéses területekről hordják le a fát, melyet óriási csapásként ért egy korábbi vihar: közel 1 millió köbméternyi fát döntött ki a szél néhány óra leforgása alatt.

„Az viszont igaz EU-s viszonylatban, hogy a növekvő gázárak és az ebből adódó energiakrízis miatt növekszik a természetre nehezedő nyomás. Igaz az is, hogy megújuló energiaforrásként többen fordulnak a fafűtés felé. Arra kell odafigyelni, hogy minél rövidebb idő alatt megoldódjon az energiakrízis, és ez ne hagyjon mély nyomot a természeten, ne okozzon visszafordíthatatlan károkat.

Vigyázni kell a kitermelhető famennyiség terén is, hogy törvénytelen módon ne ugorjon meg ennek a mértéke. De akik pelletet akarnak használni, a franciák, az olaszok, azok hadd használhassák, mert senki nem fog meleget varázsolni a lakásukba, se a New York Times, se az Agent Green” – mondta Tánczos Barna.

Arra vonatkozó felvetésünkre, hogy az európai szakértők tavaly 120 millió tonna fa eredetét nem tudták beazonosítani, a miniszter kifejtette: nem ismeri ezeknek az információknak a forrását. „Nem tudom, hogy honnan vannak ezek az információk, nem hiszem, hogy EU-szerte valaki meg tudja állapítani, hogy hány millió köbméternyi fának nincsen eredete” – tette hozzá.