The New York Times: A pelletgyártás miatt áldozzák fel a megmaradt őserdeiket a közép-kelet-európai országok, főleg Románia

2022. szeptember 9. – 12:27

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint a lap számos valótlanságot állít, különösen Romániával kapcsolatban. Elismerte viszont, hogy az energiaválság miatt fokozódik a természetre nehezedő nyomás.

Terjedelmes írásban számolt be szerdán a New York Times az európai fakitermelés helyzetéről, a lap úgy fogalmazott, hogy „Európa feláldozza ősi erdőit az energiaért”. A lap különböző forrásokra és saját kutatásaira hivatkozva azt állította: az Európai Uniós támogatási rendszer előnyeit kihasználva, óriási mértékben pusztítják a közép-kelet-európai, de az észak-európai országokban is az érintetlen, vagy őserdő (Romániában „szűzerdő”) besorolású erdőket.

Az unió megújuló, azaz zöldenergiának minősítette tíz évvel ezelőtt a fahulladékból gyártott pelletet, és támogatást is rendelt az ágazat megsegítésére. A New York Times viszont úgy tudja, hogy nemcsak forgácsot, fahulladékot használnak fel a pelletgyártás alapanyagául, hanem egész fákat, sok esetben őserdőkből származó, 200 évnél idősebb példányokat is.

Az EU-s támogatás miatt egy egész iparág épült az utóbbi néhány évben a tüzelőgyártásra, mely „alternatív energiaként” kínálja a pelletet, olyan fűtési lehetőségként, melynek nincs karbonlábnyoma. Azonban a New York Times által idézett szakértők szerint ez nem igaz.

És nemcsak azért tartják aggasztónak a jelenséget, mert hulladék helyett egész fák tűnnek el az aprítógépekben, hanem az is kiderült, hogy a fa égetésének nagyobb a karbonlábnyoma (több üvegházhatású szén-dioxid felszabadulásával jár), mint a gáz, a kőolaj vagy akár a szén égetéséé.

Mint írják, az Európai Unió tudományos kutatási ügynöksége tavaly azt állapította meg, hogy a fa égetése több szén-dioxid felszabadulását okozta, mint amennyi abban az esetben keletkezett volna, ha az energiát fosszilis tüzelőanyagokból nyerték volna.

A lap szerint Finnország és Észtország erdeiben például olyan méreteket öltött a pelletgyártás céljából végzett fakitermelés, hogy a kulcsfontosságú szén-dioxid megkötőkként számon tartott erdőségek mára nettó szén-dioxid-kibocsátókká váltak. Megemlítik a múlt hónapban Magyarországon bevezetett – és heves tiltakozást kiváltott – új jogszabályt is, amellyel természetvédelmi szabályokat töröltek el, hogy lehetővé tegyék a fakitermelést, illetve a kitermelés ütemének növelését akár a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben is.

„Az emberek azt hiszik, hogy a pellet fenntartható választás, de valójában Európa utolsó megmaradt ősi erdőit pusztítják” – idézték David Gehl-t, a washingtoni székhelyű Környezetvédelmi Vizsgálati Ügynökség munkatársát.

A fakitermelés és a fával való fűtés olyannyira elterjedtté vált, hogy a kutatók már nem tudják követni a jelenséget. Az EU hivatalos kutatása szerint az európai szakértők a kontinensen tavaly felhasznált mennyiségből 120 millió tonna fa eredetét nem tudták beazonosítani, ami többet tesz ki, mint Finnország teljes faiparának mérete. A kutatók szerint ennek többségét valószínűleg fűtés és villamosenergia-termelés céljából égették el.

A New York Times arról is beszámolt, hogy az Európai Parlament a jövő héten szavaz egy olyan törvényjavaslatról, amely megszüntetné az iparágnak nyújtott támogatások többségét, és megtiltaná a tagországoknak, hogy egész fákat égessenek el a tiszta energiával kapcsolatos céljaik elérése érdekében. Csak a fahulladékból, például fűrészporból előállított energia minősülne megújulónak, így csak ez lenne jogosult a támogatásra. Több európai kormány szerint azonban nem most van itt az ideje, hogy beavatkozzanak egy jelentős energiaágazatba, amikor az orosz olaj- és gázszállítások veszélyben vannak. Csehországban a növekvő energiaköltségek miatt tüntetők vonultak az utcára, míg a francia hatóságok áramkimaradásokra figyelmeztettek a téli időszakban.

A The New York Times újságírói terepen is igyekeztek információkat gyűjteni, követtek például a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkból származó farönk-szállítmányokat. Mint állítják, a frissen kivágott fatörzseket a Gyergyószentmiklós mellett működő Ameco vállalat pelletgyárába vitték. A cég egyébként az ország egyik legnagyobb pelletgyártójának számít.

A Romániában és más országok erdeiből kivágott fákból előállított pelletet az EU több országába is exportálják, hogy ezek teljesíthessék a zöld energiára való áttéréshez szükséges megújuló energiaforrásokra vonatkozó kvótákat.

„A pelletgyártás lehetőséget kínál az erdészeti és mezőgazdasági hulladékok felhasználására” – olvasható az Ameco honlapján. Csakhogy a The New York Times újságírói felfigyeltek arra, hogy például Csalhó-hegység közelében kivágott több évszázados fák is az Ameco tulajdonában lévő aprítógépekbe kerültek.

Az Ameco által legyártott pellet – Fotó: Ameco Facebook-oldala
Az Ameco által legyártott pellet – Fotó: Ameco Facebook-oldala

A Közép-Európa fafelhasználást tanulmányozó Környezetvédelmi Vizsgálati Ügynökség jelentése szerint a Romániában előállított pellet nyersanyaga nagyrészt a védett erdőkből származik.

Az Ameco nem kívánt nyilatkozni újságíróknak, majd a vállalat egyik munkatársa kérdésükre azt állította, hogy legális módon dolgozták fel a beérkezett faanyagot.

„Ha kivágjuk az öreg fákat, olyan ökoszisztémákat károsítunk, amelyek évszázadok alatt, emberi beavatkozás nélkül alakultak ki” – nyilatkozta Dan-Cătălin Turigă erdészmérnök, a bukaresti székhelyű Agent Green természetvédelmi egyesület munkatársa. Aki szerint különösen aggasztó, meredek lejtőkön is folyik a kitermelés, ahol nem tud megújulni az erdő, ezért földcsuszamlásokkal és fokozott árvízveszéllyel kell számolni. „Facsemeték ültetésével nem lehet helyreállítani a korábbi biológiai sokféleséget” – tette hozzá.

A román környezetvédelmi minisztérium nem válaszolt az amerikai újságírók kérdéseire a szállítmányokkal, a javasolt törvénymódosítással és általában a pelletiparral kapcsolatban – jegyezte meg a New York Times. A Transtelex megkeresésére válaszolt Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, aki szerint „számos valótlanságot tartalmaz az amerikai lap cikke, főleg a romániai helyzettel kapcsolatban”. A tárcavezető szerint olyan fényképeket közöltek, amelyek nem védett erdőkben készültek. A gyergyói eset kapcsán kifejtette, széldöntéses területekről hordják le a fát, melyet óriási csapásként ért egy korábbi vihar: közel 1 millió köbméternyi fát döntött ki a szél néhány óra leforgása alatt.

„Az viszont igaz EU-s viszonylatban, hogy a növekvő gázárak és az ebből adódó energiakrízis miatt növekszik a természetre nehezedő nyomás. Igaz az is, hogy megújuló energiaforrásként többen fordulnak a fafűtés felé. Arra kell odafigyelni, hogy minél rövidebb idő alatt megoldódjon az energiakrízis, és ez ne hagyjon mély nyomot a természeten, ne okozzon visszafordíthatatlan károkat.

Vigyázni kell a kitermelhető famennyiség terén is, hogy törvénytelen módon ne ugorjon meg ennek a mértéke. De akik pelletet akarnak használni, a franciák, az olaszok, azok hadd használhassák, mert senki nem fog meleget varázsolni a lakásukba, se a New York Times, se az Agent Green” – mondta Tánczos Barna.

Arra vonatkozó felvetésünkre, hogy az európai szakértők tavaly 120 millió tonna fa eredetét nem tudták beazonosítani, a miniszter kifejtette: nem ismeri ezeknek az információknak a forrását. „Nem tudom, hogy honnan vannak ezek az információk, nem hiszem, hogy EU-szerte valaki meg tudja állapítani, hogy hány millió köbméternyi fának nincsen eredete” – tette hozzá.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!