Declic: „Tánczos hazudik, egy évvel ezelőtt ígérte meg a nemzeti parkok 75%-os védettségét, és alig egy hónappal ezelőtt hozták létre az első bizottságot”

Helyszín: Csíkszentkirály, Hargita megye egyik legnagyobb községe. Időpont: október elseje, délután. Az út szélén a Declic mozgalom autója parkol, az aktivisták szórólapokat osztogatnak az érdeklődőknek, akik átveszik, elolvassák, továbbmennek. A faluban elég nagy a nyüzsgés, szüreti bál lesz Szentkirályon, nemsokára felvonulnak a népviseletbe öltözött helybéliek, és kezdetét veheti majd a mulatság. A zeneszó előtt azonban hangos szóváltásra, kiabálásra gyűlnek össze az emberek és a rendőröknek kell közbelépniük, hogy a nemzeti parkok védelmében kampányoló aktivisták és a felhorgadt kedélyű székelyek közé álljanak. A kör közepén pedig telefonját szorongatva Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter áll, aki azt ismétli folyton-folyvást, hogy csak magyarul hajlandó szóba állni a nemzeti parkokban zajló fakitermelés ellen kampányoló civilekkel.

„Mutassuk meg nekik, milyen a székelyföldi vendégszeretet”

Antoniu Bumb, a Declic csoport tagja, a székelyföldi karaván egyik szervezője, aki a helyszínen volt, a Transtelex számára részletezte az esetet. Október első napjaira tervezték a székelyföldi körutat, és terveik szerint 22 településen álltak volna meg a helybéliekkel beszélgetni. A székelyföldi választópolgárok figyelmét szerették volna felhívni arra, hogy a szavazataikkal parlamentbe, majd onnan a kormányba kerülő Tánczos Barna nem tartotta be azokat az ígéreteit, amelyek a nemzeti parkok erdeinek védelmére vonatkoztak. Az akció vizuális részéhez két óriásmolinó is tartozott, amelyet autójuk utánfutójára szereltek fel, és amelyeken az volt olvasható, hogy „Tánczos Barna halálos csókot ad az erdőinknek” és „Tánczos Barna erdeink végzetének férfija”.

Az akciót minden felületükön bejelentették: a honlapjukon, Facebook-oldalukon és hírlevélben is kiküldték, éppúgy, ahogy minden ehhez hasonló kampányukkor megteszik. Mi több, mivel a többségében magyarok által lakott településeket készültek útba ejteni, magyar szöveggel is készültek, ez is felkerült oldalukra, és a molinókat eleve magyar nyelvűre tervezték. Nem rejtették véka alá szándékukat, és azt sem, hogy miért éppen a Székelyföldet célozták meg ezzel az akcióval. „Több száz kilométert fogunk utazni a képen látható utánfutóval. Megállunk a köztereken és más zsúfolt helyeken, hogy szórólapokat osszunk és beszélgessünk az emberekkel. Elmondjuk nekik, hogy a környezetvédelmi miniszter hogyan vált jó barátjává azoknak, akik a nemzeti parkok erdőit pusztítják. Szeretnénk, ha több százezer ember, az RMDSZ választói bázisa tudná, hogy a környezetvédelmi miniszter nem tartotta be a szavát. Megígérte, hogy szigorú védelem alá helyezi a nemzeti parkokat. Aztán meggondolta magát, és úgy döntött, hogy azokra bízza őket, akik Európa legszebb erdeinek kivágásából gazdagodnak meg” – olvasható a Declic ismertetőjében.

A magyar nyelven megfogalmazott szövegben pedig ezt írták: „Tavaly Tánczos Barna megígérte, hogy szigorú védelem alá fogja helyezni az ÖSSZES nemzeti parkunkat. Hogy te, a családod és a gyerekeid is örömüket lelhessék bennük. De Tánczos Barna hazudott. Hatalmasat csalódtunk benne. 13 nemzeti parkunk közül egyetlenegyben sem tiltotta be az ipari fakitermelést – mind a mai napig. Egyedül a Domogled nemzeti parkban kezdett hozzá – ímmel-ámmal, úgymond kísérleti jelleggel. Ez a kísérletezgetés pedig két évig fog tartani, azután meg majd esetleg be is tiltják a fakivágásokat. És csak ezután kerülne sor a többi 12 nemzeti parkra is. Elég az ígérgetésekből!”

A csíkszentkirályi incidensig mindenhol barátságosan fogadták őket, meghallgatták mondanivalójukat, és megértették: a nemzeti parkok védelme egy fontos téma.

Szombaton délután érkeztek meg „Tánczos Barna falujába”, és a helyszínen szembesültek azzal, hogy a falu szüreti bálra készül.

Az ünnepi hangulat ellenére az első percekben ott is ugyanolyan érdeklődéssel követték akciójukat, mint az előző helyszíneken. A lovas legények, akik már beöltözve járták az utcákat, átvették tőlük a szórólapokat, és megígérték, figyelmesen elolvassák az ünnepség után. Antoniu Bumb beszámolója szerint magyar aktivista is segítette őket, a kolozsvári Szakáts Istvánt vitték magukkal épp azért, hogy segítsen nekik a helybéliekkel való kommunikációban, amely addig a pillanatig, amíg meg nem jelent Tánczos Barna miniszter, zavartalan volt, senki nem lépett fel agresszívan és nem kérte számon rajtuk, hogy miért nem beszélnek magyarul.

Nem sokáig tartott azonban a zavartalan szórólapozás, ugyanis valaki értesíthette a környezetvédelmi tárca vezetőjét, hogy megérkezett a Declic, mert arra lettek figyelmesek, hogy Tánczos hirtelen ott termett mellettük, leparkolta a biciklijét, majd magyarul kezdett el beszélni. Bumb elmondása szerint nem lepődtek meg a miniszter jelenlétén, sőt, mint mondta, maga ment oda, hogy köszöntse Tánczost, akit személyesen ismer, a románul elhangzott köszöntés után meg is kérdezte tőle, hogy van-e valami megjegyzése a kampányukkal kapcsolatban, ám Tánczos magyarul szólt hozzá, amit ő nem értett meg.

Hirtelen több falubéli is közrefogta őket, mindenki magyarul beszélt, kiabált, amiből ők semmit nem értettek, lévén, hogy a magyarul beszélő társuk, Szakáts István épp nem tartózkodott a közelükben, nem volt, aki lefordítsa, miről is van szó. A testbeszéd azonban mindent elárult: már nem voltak szívesen látott vendégek. Egy kifejezés ütötte meg a fülét, amelyet be tudott azonosítani: a b*szdmegelése az egyik helybélinek, arról már csak az utólagos fordítás után értesült, hogy arra szólították fel őket, beszéljenek magyarul, mert Erdélyben vannak. Tettlegességig is fajulhatott volna a helyzet, idézte fel Bumb azokat a pillanatokat, ha 1. a csapat egyik tagja nem kapcsolja be az élő közvetítést a telefonján, és nem figyelmezteti a minisztert arra, hogy a Declic közösség tagjai (178 ezren követik őket a Facebookon) élőben nézik, ahogy a miniszter megtagadja a román válaszadást a román anyanyelvű állampolgároknak; 2. a rendőrök nem lépnek közbe, és nem terelik el a helyszínről a hangoskodó helybélieket.

Megijedtek, ismerte be Antoniu Bumb, mert az előző nap, illetve a szombat délelőtti tapasztalatuk az volt, hogy minden teljesen rendben működik, az emberek megértették, hogy ez egy érzékenyítő kampány, és ennek megfelelően reagáltak. A Declic csapat számára abszurdnak tűnt, hogy a környezetvédelmi miniszter etnikai síkra terelte a történetet. „Miért kellett ezúttal neki, mint RMDSZ-es politikusnak kijátszani a magyar kártyát?” – tette fel a kérdést Bumb.

Felidézte: miközben mindenhol pozitívan, mosolyogva fogadták őket, kürtőskaláccsal kínálták, sőt egy nő azt is mondta nekik, hogy imádkozni fog az akciójuk sikeréért, Csíkszentkirályon a miniszter megjelenése és hangos magyarkodása után teljesen etnikai színezetet öltött az incidens, a helybéliek valószínűleg tévesen dekódolták Tánczosnak a kijelentéseit, miszerint ő csak magyarul hajlandó megszólalni, és agresszíven léptek fel a környezetvédő aktivisták ellen. Bumb már akkor, az eseményt követően „abszolút elképesztőnek” és „szégyenteljesnek” nevezte az „erőszakos jelenetet”, ami Csíkszentkirályon lezajlott, és elmondta: megijedt a heves reakcióktól, és elgondolkodott azon, mekkora is lehet tulajdonképpen a tét?

Tánczos a csíkszentkirályi incidens után: az aktivistáknak nem az erdővédelem a céljuk

Bumb kifejtette, hogy 2021. március 8-án indították útjára azt a kampányukat, amely a romániai nemzeti parkok védelmét célozta meg, minden akciójuk, amely ehhez a témához fűződik, nyomon követhető a honlapjukon, a karavánjuknak – amely csak egyike az ebben az ügyben másfél év óta zajló akcióiknak – mindössze az volt a célja, hogy ráébresszék a Hargita megyei embereket, az RMDSZ szavazóit, hogy egy olyan embert küldtek Bukarestbe, aki „nem tartja be az ígéreteit”. Az aktivista emlékeztetett: Tánczos Barna egy évvel korábban, amikor Bukarestben, a környezetvédelmi minisztérium előtt tartottak figyelemfelkeltő akciót, azt ígérte, hogy gátat vet a nemzeti parkokban folyó, ipari célú fakitermelésnek, és a nemzeti parkok erdeinek védettségi szintjét 75 százalékosra fogja emelni, viszont azóta sem adta ki a beígért rendeletet. Hozzátette: nem azt kifogásolják, hogy az emberek számára tűzifának valót vágnak ki, viszont „az ipari fakitermelésnek nincs keresnivalója a nemzeti parkokban”.

A Declic aktivistájával egy kolozsvári kávézóban beszélgettünk, ugyanis az incidenst követően úgy döntöttek, hogy nem járják végig az összes betervezett 22 települést, hanem aláírásgyűjtést indítanak Tánczos Barna leváltása érdekében, mert a környezetvédelmi tárca vezetője nem válaszokkal és érvekkel állt ki, nem adatokat mutatott fel, hogy milyen intézkedéseket hozott meg az elmúlt időszakban a nemzeti parkok erdeinek védelmében, hanem személye elleni támadásként állította be a tiltakozó akciót.

Még ki sem gurult a fővárosból a Declic karavánja, az Erdély TV-ben a miniszter már elmondta, hogy támadja őt a Declic, azonban ettől függetlenül „szeretettel” várja őket Székelyföldre. Ugyanebben a műsorban a miniszter megpróbálta az aktivisták ellen hangolni a közvéleményt azzal, hogy a székelyföldi embernek ne magyarázza a Declic, mit jelent az erdőgazdálkodás. A Declic akciójával kapcsolatosan a miniszter az ETV 24Plusz műsorában többek között elmondta, hogy a Székelyföldön évszázadok óta fenntartható erdőgazdálkodás folyik, ami az ott élő embereknek köszönhető. „Hargita megye a szülőföldem, és én erre nagyon büszke vagyok. Szeretettel várom a Declicet Hargita megyébe, meg vagyok győződve, hogy a székely emberek, akik évszázadokon keresztül a Hargita megyei erdőket őrizték, védték, kitermelték, és mai napig fenntartható módon gazdálkodnak vele, sokkal jobban tudják, mit jelent a halálos csók az erdőnek, mint a Declic. Azok az emberek, velem együtt, életet adnak az erdőnek.

A Declicnek nem köszönhető egyetlen szálfa sem, amely ma Székelyföldön áll, és nem a Declicnek köszönhető a fenntartható erdőgazdálkodás, nem az ilyen karavánoknak köszönhető, hogy mi évszázadok után is tudjuk, mit kell az erdővel kezdeni.”

Azt is hozzátette, hogy a Székelyföldön is előfordulhatnak túlkapások, de példaértékű erdőgazdálkodás folyik a közbirtokossági erdők esetében, majd hozzátette: az aktivisták célja nem az erdővédelem, hanem saját kampányaik népszerűsítése, és ezekhez támogatók toborzása – jelentette ki Tánczos az Erdély TV műsorában.

A csíkszentkirályi incidenst követően az Agerpresnek elküldött közleményben is azt hangsúlyozta a tárcavezető, hogy személye elleni támadás zajlik, ugyanakkor azt is mondta, hogy hazudnak az aktivisták, mert ő, amit megígért a nemzeti parkok erdeinek védelmében, azt megtette:

„Azt ígértem, hogy 75%-ra növeljük a szigorúan védett természetvédelmi területeket, és ezt meg is tettem. Az elmúlt időszakban többször találkoztam a Domogléd-Cserna Nemzeti Parkot kezelőkkel, megalakult egy országos munkacsoport, elemeztük az erdészeti terveket, így az említett program kivitelezése folyamatban van” –

tájékoztatta a hírügynökséget a miniszter, majd hozzátette, szándékosan választották ki a kampány időpontját, hiszen a faluban szüreti ünnepség volt. A Declic által közzétett videóval összevetve a miniszter beszámolóját az incidensről ki kell emelnünk azt is, hogy Tánczos elmondása szerint az embereket felbosszantotta a kampány, de ő arra kérte őket, hogy őrizzék meg nyugalmukat, ne reagáljanak a magyar nyelven kézbesített szórólapokra, ellenkezőleg, mutassák meg, hogy a székelyföldiek vendégszeretőek.

„Ha ég a ház, mi a teendő? Létrehozunk egy bizottságot?”

Antoniu Bumbtól megtudtuk, hogy a nemzeti parkok ügyét 2021 márciusában egy bukaresti figyelemfelkeltő akcióval indították. Ekkor történt, hogy Tánczos Barna megígérte, kiterjeszti a nemzeti parkok védelmét, azonban az elmúlt egy évben semmi sem történt ebben a tekintetben. Tánczos alig egy hónappal ezelőtt, 2022 augusztusában jelentette be egy Herkulesfürdőn tartott sajtótájékoztatón, hogy a Domogléd – Cserna-völgyi nemzeti park esetében létrehoznak egy munkacsoportot, amely megvizsgálja a következő másfél évben, hogy hogyan lehet a jelenlegi 56%-os védettségi szintről 75%-ra kiterjeszteni a védettséget.

„Ekkor kaptunk észbe, mondta el Antoniu Bumb, hogy gyakorlatilag az elmúlt egy évben nem történt semmi, alig egy nemzeti park esetében kezdték meg az egyeztetéseket, de ezeknek a határidejét is másfél évben állapította meg a minisztérium. Vagyis másfél évig nem történik semmi. Miközben mi egy évvel ezelőtt arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a 24. órában vagyunk, sürgősen tenni kell valamit.

Ez olyan, mintha égne egy ház valahol, és a tűzoltók nem azt mondanák, hogy azonnal oltjuk, hanem azt, hogy létrehozunk egy bizottságot, megvizsgáljuk a helyzetet, és aztán dönteni fogunk az ügyben. Mindeközben még 12 ház teljesen leég, azaz a fennmaradó 12 nemzeti park esetében még csak bizottság sem vizsgálja, hogy mi történik”

– hívta fel a figyelmet Antoniu Bumb.

A valóság az, hogy Románia csúfos kudarcot vallott a védett területek kezelése terén, mind a természeti örökség megőrzése, mind a természeti erőforrások kiaknázása tekintetében – hívják fel a figyelmet nemcsak a Tánczos által korábban „sötétzöldeknek” nevezett aktivisták, hanem a környezetvédelmi szakemberek is.

„A felelős tárca jogi rendelkezésekbe, bizottságokba, távlati tervekbe temetkezik, figyelmen kívül hagyva a valóságot, és azzal áltatja a polgárokat, hogy megfelelően végzi a munkát, holott valójában legfeljebb legálisan végzi azt, olyan törvények alapján, amelyeket úgy lehet csűrni-csavarni, ahogy éppen megfelel” – mondta el Bumb, hozzátéve, hogy az aktivistáknak éppen az a szerepük, hogy felhívják a társadalom figyelmét, hiába a nyilatkozatok, az erdők fogynak, valóban ég a ház, és nem történt semmi. Épp ezért az említett molinóra Tánczos Barna mögé háttérként a Szemenik-hegység egyik letarolt részét helyezték el, utalva ezzel arra, hogy a 13 nemzeti park közül az egyik leginkább kitermelt park éppen ez, ahonnan az elmúlt három évben 135 ezer köbméter fát vágtak ki. Ezzel a mennyiséggel egy akkora vonatszerelvényt lehetne megtölteni, amely elfoglalná a Bukarest – Ploiești vasútvonal teljes hosszát. A kitermelés mértékét a Rise Proiect újságírói térképezték fel, ezen a térképen rá lehet kattintani a különböző nemzeti parkokra, és láthatóvá válnak a részletes adatok is.

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy ha még a nemzeti parkokban sem sikerült egyensúlyt teremtenünk a megőrzés és a hasznosítás között, ami az ország területének mindössze 1,3%-át teszi ki, akkor mi lehet a helyzet azokban az erdőkben, amelyek nem esnek egyáltalán semmiféle védettség alá. „A felelősség elsősorban a Környezetvédelmi Minisztériumot terheli, aztán a Romsilvát, az erdőtulajdonosokat, az erdészeti hivatalokat, a fakitermelő cégeket, a védett területek kezelőit és gondnokait, és végül a civil társadalmat, amely közömbös és érdektelen” – mutatott rá Antoniu Bumb.

Természetesen kell egy stratégia ahhoz, hogy a nemzeti parkok védettségét fejlesszék 75 százalékra, ismerte el az aktivista, azonban szerinte az egyeztetések időszakára a legjobb megoldás a fakitermelés betiltása lett volna, legalábbis addig, amíg megszületnek azok az új kezelési tervek, amelyek leszögezik a védett területek és az általuk biztosított erőforrások új védelmi szintjét.

A 2021-es év mérlege a nemzeti parkok esetében: 700 ezer köbméter kitermelt fa

Romániában 14 nemzeti park található: Buila – Vânturarița, Kelemen-havasok, Csalhó, Békás-szoros – Nagyhagymás, Néra-szurdok – Beușnița, Cozia-hegység, Domogléd – Cserna, Zsil-völgy, Măcin-hegység, Radnai-havasok, Királykő, Retyezát, Szemenik – Krassói-szurdok. (A tizennegyedik nemzeti park a Duna-delta, amely ebben a történetben nem érintett.) Területüket tekintve összesen 315.245 hektárt tesznek ki, ami az ország területe 1,3%-ának felel meg. A Buila-Vânturarița park a legkisebb (4460 hektár), a Domogléd a legnagyobb (61. 211 hektár). A Csalhó-hegységi nemzeti park a Neamț Megyei Tanács fennhatósága alá tartozik, a fennmaradó 12 pedig a Romsilva kezelésében van. Az összesen 315. 245 hektár területből mintegy 280.000 hektár erdős terület, azaz a parkok csaknem 90%-át erdő borítja, a többi főleg legelő, de más hasznosítási kategóriák is vannak. Ez az ország teljes erdőterületének 4,3%-át teszi ki, ha az Országos Statisztikai Hivatal által leközölt 6,53 millió hektár összterületet vesszük alapul.

A nemzeti parkok erdei közül 143 000 hektár, vagyis 50,4% már a jelenlegi védett területekre vonatkozó jogszabályok szerint védett: a szigorú védelmi övezetbe mintegy 25 000 hektár és az integrált védelmi övezetbe 118 000 hektár van sorolva, ahol a fakitermelés csak kivételes esetekben engedélyezett. A fennmaradó szinte 50 százaléknak a védettségi besorolását kellene sürgősen megoldani. 2021-ben a nemzeti parkokból mintegy 700 000 köbméter fát termeltek ki.

Egy átlagos árverési ár mellett, amelyet az Országos Erdészeti Hivatal a 2021-es főárverésen rögzített (199,5 lej), a közel 700 ezer köbméter kitermelése 139 millió lejes (kb. 28 millió euró) minimális bevételt jelent. Ezek a számok mutatják, hogy a fakitermelés gyakorlata a civil társadalom nyomása ellenére miért nem fog egyhamar megszűnni ezeken a védett területeken – az elmúlt három évben a fakitermelésből származó bevételek háromszor magasabbak voltak, mint a Romsilva által a nemzeti parkok kezelésére elkülönített költségvetése.

Ugyanezek a pénzügyi adatok azt mutatják, hogy míg a gazdálkodási kiadások szinte állandóak maradtak, a fakitermelésből származó bevételek az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatnak. A 13 nemzeti parkban kitermelt fából származó bevételek messze meghaladják a Romsilva által mind a 22 nemzeti és természeti park számára elkülönített költségvetést. Például 2021-ben a fakitermelésből származó bevétel majdnem kétszerese volt az ország összes parkjára elkülönített költségvetésnek.

A szombati csíkszentkirályi események után a Declic a közösségi oldalán aláírásgyűjtésbe kezdett Tánczos Barna menesztéséért, cikkünk lezárásának pillanatáig 2200-an írták alá a petíciót. A Declic kampánya nem az egyetlen, amely Tánczos leváltását követeli. A medvetörvény ellen is többször hangot adó Agent Green szervezet kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy váltsák le Tánczos Barna minisztert. Felhívásukban a következő okokkal motiválják a miniszter menesztését megcélzó kampányukat:

„Ez a miniszter összeállt a trófeavadászokkal, a famaffiával, megakadályozza a természetvédelmi törvénykezdeményezéseket és az olyan fontos beruházásokat, amelyekkel csökkenthető volna a klímaváltozás hatása, és megoldhatók lennének az energiagondok.” Majd több pontba foglalva kifejtették, hogy

• még mindig nincs medvevédelmi országos akcióterv,
• megengedte egyes védett fajok vadászatát,
• nem reformálta meg a Romsilvát,
• nem állította meg a nemzeti parkokban és a természetvédelmi területeken a fakivágást, stb.

Ezt a kezdeményezést mostanig több mint 18.240 személy írta alá.

Október 4-én az RMDSZ kiállt Tánczos mellett. A szövetség által kiküldött közleményben ugyanazokat a paneleket sorolják fel, amelyeket a környezetvédelmi miniszter az Erdély TV műsorában és az Agerpresnek kiküldött közleményben már elmondott.