Ki tudná visszaadni az RMDSZ hitelességét?

Kétezertizenegyben, politikai pályafutásának csúcsán, noha egy azelőtti interjúban azt nyilatkozta, érez magában erőt, hitet, hogy még egy mandátumnyi (négy év) időt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség élén maradjon, Markó Béla mégis a visszavonulás mellett döntött.

És ezzel megmentette a Szövetséget. Ellenkező esetben Orbán Viktor „meg a többiek” a szó szoros értelmében szétverték volna az RMDSZ‑t. „Hát nem érzékelitek, mekkora a nyomás Magyarország felől?” – válaszolta, amikor felmerült, hogy mit mondott a már jelzett interjúban és mégis visszavonul? A kérdés jogosan vetődött fel, hisz Markó azon kevés politikus közé tartozik, akinek van mondanivalója, aki őszintén és tisztességesen beszél a nyilvánosság előtt – ezért szavahihető. És – magánbeszélgetésben – ezért tették fel neki a kérdést.

Jelen pillanatban az RMDSZ meg van sértődve a magyarországi választókra és a legutóbbi (2026. április 12.) parlamenti választásokon földcsuszamlásos győzelmet aratóra egyaránt. És igazi, zsákutcát célzó bu(n)kórepülő üzemmódra váltott.

Ennél sokkal nagyobb probléma az, hogy az erdélyiek nagyon hatékonyan, sikerrel járatnak le mindnyájunkat, hozzájárulva a magyarországi többség velünk kapcsolatos, enyhén szólva, fenntartásainak erősödéséhez.

Ez az állapot mindenkinek kedvez, kivéve a romániai magyarokat, meg az RMDSZ‑t. Jó, na! Felejtsük el a rommagyarokat, mert Romániában a romániai román politikai elitet kivéve amúgy sem érdekelnek senkit.

Jó ez az állapot a bukaresti politikai elitnek, mert az RMDSZ itthon, de Brüsszelben is Budapest támogatása nélkül szerencsétlenkedik. Az Európai Parlamentben természetesen „politikai és erkölcsi” megfontolások alapján. Az RMDSZ teljes küldöttsége kettő darab képviselőből áll (gondolom, egyik az erkölcsi, a másik a politikai, vagy fordítva), ezzel szemben a TISZA mintha ennél több képviselőt juttatott volna be. A szintén Néppárt-tag román képviselők a rárésbogdánjukkal is röhögnek a mi bohóckáinkon. Bukarestben pedig melyik román párt nem keresi az AUR kegyeit?

De jó az RMDSZ sajátságos repülési manővere által létrehozott állapot Magyar Péternek is. Az RMDSZ jelenlegi elnöke és az ő haverjai a magyarországi választások előtt „nem tartották fontosnak”, hogy találkozzanak Magyar Péterrel. Ezzel Magyar Péter számára jó magasra emelték „hagyományos magyar ütőjáték”, a méta labdáját. Választások után pedig sikerült egy a TISZA által „mélyen barátságtalan gesztusként” értékelt húzással, a Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft., vagyis a romániai FIDESZ-sajtó közös hátára Turost feltaszajtani. Márpedig az a megfogalmazás, hogy „mélyen barátságtalan gesztus”, egy bizonyos szint felett, a Krúdy-féle Álmoskönyv – Tenyérjóslások könyve szerint, nagyon nagy haragot jelent. És ebben a helyzetben Magyar Péternek erkölcsileg is teljesen szabad keze van a méta ütőcsapatának kapitányként nagyot ütni. A pattogó labdán. Másrészt, ha Bukarestben az AUR nagyobb szerephez jut, akkor Magyar Péter és a TISZA a romániai magyarok érdekében léphet majd fel úgy, hogy negligálja a Kelemen Hunor nevével fémjelzett szervezetet.

A magyarországi közpénzekből Romániában fenntartott felsőoktatási intézmények, nagyon bölcsen, megszerezték a további támogatás ígéretét a jelenlegi magyar kormánytól is. Ez pedig egyben azt jelenti, hogy a legfontosabb területen (oktatás) az erkölcsi-anyagi támogatás változatlan. Ja? Hogy egy etnikai/nemzeti kisebbség számára nem az oktatás a legfontosabb terület? Kinek van té betűvel kezdődő bátorsága kimondani, hogy „égen és földön” vannak ám az oktatásnál fontosabb dolgok is?

A romániai magyaroknak az lenne jó, ha egy Bukarestben is és Budapesten is tekintélynek örvendő, intézményes képviseletük lenne. Ezek a játékszabályok a (nyugat-)európai liberális világban. Márpedig etnikai/nemzeti kisebbségként nekünk a megmaradásunk függ attól, hogy Romániában az Európai Unió szabályai érvényesüljenek, az orosz veszélytől pedig a NATO is védjen és létezzen egy mindenki számára (Budapest számára is) szalonképes képviseletünk.

A jelenlegi helyzetben az RMDSZ Budapesttől csak két dologra számíthat: kokira és sallerre. Nem mondom, mindkettő jó helyre kerül.

Csakhogy még egyszer nem lesz olyan méretű és merítésű társadalmi felhajtó erő, mint volt az RMDSZ megalakulásakor. Tehát új párt létrehozására se igény, se lehetőség, se esély nincs.

Egy régi kipcsak mondás szerint: „On fait avec ce qu'on a.” Vagyis az RMDSZ házatáján kell matatni valami változás érdekében. Szokás szerint, máris elkéstünk, máris körmünkre égett a gyertya, vagyis nincs idő hosszas piszmogásra, mert még a „cséféré navétás kurszája” is süvítve húz el mellettünk, mint a viccbeli csiga.

Romániában, jelenleg, tetszik vagy sem, egy, azaz egy olyan magyar személyiség létezik, akinek Bukarestben is és Budapesten is tekintélye van, akinek mindkét helyről kikérik véleményét, akit megbízható partnernek, mérvadó közéleti személyiségnek tartanak.

Markó Béla az, aki megmenthetné a helyzetet és megint megmenthetné a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget.

A közvetlen politizálásból való visszavonulását követően Markó jelentős alkotóként, gondolkodóként, esszéíróként és nem utolsó sorban költőként folytatta felfelé ívelő pályáját. De nem ez indokolja visszatérését.

Markó legnagyobb aduja: ő nem túlélésre játszik. Ő már régen túlélte önmagát, korát és azt a szervezetet, vagy mifélét, na tudod, azt, amit Romániában fontos politikai szereplővé tett, most nem jut eszembe… de mégis, az eremdészt – mit is jelent ez a betűszó? Mert Bukarestben és Budapesten is adnak a szavára, méltán kiérdemelt tekintélye van. Kiegyensúlyozott és van politikai érzéke is. Ilyesmivel viszont az RMDSZ-korifeusok nem vádolhatók.

Attól nem kell tartani, hogy a jányok meg fiúk kivonulnak, otthagyják a „bulit”, és káderek/apparatcsikok nélkül marad a szövetség. Nem fognak kivonulni, mert nincs hova. Ez a gárda egész életében a magyarságért küzdött, soha, egy percet sem dolgozott, nem munkából, hanem magyarságért való küzdésből éltek és élnek olyan jól. Romániának volt már egy „kiemelkedő hivatásos forradalmára”, tanulmány is készült a jelenségről.

Bármilyen visszás, a Romániában élő magyaroknak létérdeke, az, hogy az RMDSZ egyidőben legyen megbízható, mérvadó partner Bukarestben és Budapesten is.

Ez a feladvány vár megoldásra.