Meddig tart az RMDSZ politikai kényelme? Választási esélylatolgatás a ciklus félidejéhez közeledve
Az RMDSZ választási eredményeit gyakran természetesnek vesszük, mintha a romániai magyar politikai képviselet támogatottsága magától értetődően újratermelődne választásról választásra. Erre azonban sem a társadalmi folyamatok, sem a politikai környezet változásai nem adnak garanciát. A gazdasági megszorítások hatása, a közösségi intézményektől eltávolodó csoportok növekvő száma, a magyarországi politikai fejlemények, az esetleges versenytársak megjelenése és a részvételi arányok alakulása egyaránt olyan tényezők, amelyek érdemben befolyásolhatják a következő parlamenti választások eredményét.
Ha minden szokásosan menne, akkor most, félidőben, két választás között éppen helye és ideje lenne megnézni, milyen folyamatok befolyásolhatják a 2028-as romániai parlamenti választások kimenetét. A cinikusabbak (vagy a gyakorlatot nézők) azt mondanák, még ideje van meghozni néhány kemény intézkedést, amelyek gyümölcseit le lehet aratni majd a választások előtti évben. Közben kommunikálni kell, mert a permanens választási kampány szabályai ezt kérik.
Igaz, most éppen politikai válság közepette vagyunk, amelyben az előrehozott választások lehetősége is ott van, de érdemes szemügyre vennünk, hogy a választások időpontján kívül milyen folyamatok, kérdések alakíthatják az RMDSZ esélyeit egy következő parlamenti választáson.
Az egyik kérdés, hogyan reagálják le az erdélyi magyar választók a romániai gazdasági helyzet változásait. Mit gondolnak az emberek, a KKV-tulajdonosok, az azokban dolgozók arról, hogy a megszorítások főleg őket érintették, miközben az RMDSZ kormányon volt, kampányban mást ígért, és időben nem magyarázott. Hogyan látják az emberek azoknak az önkormányzatoknak a működését, amelyeket az RMDSZ vezet, vagy ahol az RMDSZ-nek befolyása van. Hogyan fog lecsapódni a közalkalmazottak bérezésének változása, amely törvény elfogadására egy politikai egyezséget is aláírt az RMDSZ.
Kérdés az is, hogy a romániai magyar társadalom azon tagjainak egy része, akik leváltak a közösségi struktúrákról (lásd itt), vagy akik úgy gondolják, az etnikai képviselet nem megfelelő forma az ő nézeteik képviseletére, vagy az RMDSZ egyéni életükre nézve nem hoz pozitív változást, szavaznak-e román pártokra. Sok közvélemény-kutatás mutatja azt, hogy van valamennyi hajlandóság magyarként román pártokra szavazni. Befolyásoló tényezőként jelenik meg az a kérdés is, hogy egyértelmű ideológiai profillal rendelkező román pártok fognak-e stratégia alapján a magyarok felé kommunikálni, vagy csak eseti kommunikáció lesz.
Egy másik folyamat, ami számítani fog, hogy tudja-e és hogyan menedzseli az RMDSZ azt, hogy szavazói egy részének a Fidesz bukása érthetetlen, negatív meglepetés volt. De ugyancsak szavazói, igaz, kisebb részének, viszont pozitív fejlemény. Nem gondolom azt, hogy most olyan egyszerű lenne a helyzet, mint amikor azt szokás mondani: elfelejtik választásokig. Általában véve az, hogy mi és hogyan történik Magyarországon, és abból mi és hogyan látható, olvasható, nézhető Erdélyben, befolyásolni fogja a romániai magyarság hangulatát és választási mozgósíthatóságát is.
Az RMDSZ régi vetélytársainak aktivizálódása (ezek hitelességének kérdése), valamint az újak megjelenése is olyan folyamat, amely befolyásolhatja a parlamenti választások eredményeit. Leginkább abban az esetben, ha egyáltalán indulnak parlamenti választásokon. Amennyiben a régi és új vetélytársak csak nyomásgyakorlásra használják szervezeteiket, amelyekkel majd egy-egy helyet akarnak megszerezni a „magyar összefogás listáján”, a hatás kiszámíthatatlanabb. Kérdés ezeknek a pártoknak, szervezeteknek a pénzügyi támogatása, de a különböző versenytársak magyarországi támogatása is (akár politikai kommunikáció, akár támogatás szintjén). Elképzelhető az is, hogy legyenek olyan vállalkozók, akik különböző okok miatt más magyar szervezeteket vagy pártokat támogatnak majd, mint az RMDSZ.
Mindezekhez jön az RMDSZ alkalmazkodóképességének kérdése. A mozgástere változott, s a változó környezetben nem biztos, hogy a szokásos korrekciók végrehajtása (mint a fiatalítás szlogenje) és egy jól felépített kampány megoldja a választók lemorzsolódásának kérdését.
Mindemellett ott van a magyarság számbeli fogyásának ténye, valamint a passzivitás erősödésének lehetősége is. A 2024-es rendkívüli eredmények nem jelentenek semmilyen garanciát arra, hogy más kontextusban meg lehet akár közelíteni ezeket.
Utolsó tényezőként megemlíteném azt az alapvető kérdést is, hogy mennyi lesz az általános „román” részvétel a választásokon. Ettől függ, hogy az 5% mennyi szavazatot jelent, de ettől függ az is, hogy az egyes megyékben az alternatív küszöbhöz szükséges szavazatok száma mekkora kell legyen. Minél magasabb Románia szintjén ez a részvétel, minél jobban elmarad a magyar részvétel ettől, annál nagyobb jelentősége lehet az előbbi folyamatok mentén elvesztett akár pár ezer szavazatnak is.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom