MIÉRT kéne ennél jobb? Rövid eszmefuttatás a MIÉRT kongresszusa előtt

Egy szép vasárnapi délutánon egy szórvány vidéki városban rohanva kellett felállnom a vasárnapi ebéd mellől, mert Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke (Magyar Ifjúsági Értekezlet) jött a városba, és feltétlenül fogadnunk kellett, hogy meghallgassuk kampányszövegét, mert újrázni akar a szervezet élén.

A MIÉRT a legnagyobb erdélyi magyar ifjúsági ernyőszervezetnek vallja magát, és a célja az „aktív és hiteles érdekképviseletet biztosítása a fiatal generáció számára”. Mindemellett, az RMDSZ hivatalos ifjúsági szervezete, biztosítva van nekik bizonyos számú hely mindenféle választási és tagsági listákon a szervezeten belül.

Bár még csak 32 éves vagyok, és kezdek kiöregedni belőle, már több mint 15 éve tevékenykedem különböző ifjúsági szervezetekben. Megjártam a MAKOSZ-t (Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége), a KMDSZ-t (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) és egyéb kisebb-nagyobb ifjúsági szervezetet az RMDSZ perifériáján és azon teljesen kívül is. Jelenleg is egy helyi ifjúsági szervezetben vagyok tag, ami közvetetten a MIÉRT ernyője alá tartozik, ezért kellett jelen lennem.

Szilágyi Dórával nem először találkoztam, két éve – amikor ugyancsak az elnökségre melegített – már egyszer meglátogatott minket, és nagyon hasonló kampányszöveggel és MIÉRT-lelkesítővel mutatkozott be. Ezúttal is hozott egy szórólapot, ami az elmúlt év programjait sorolta.

A szórólapot nézegetvén azt vettem észre, hogy a 11 vagy 12 programból szinte semmi nem szól a széles közönségnek: három program kifejezetten a középiskolásoknak szól és a MAKOSZ közreműködésével valósult meg; van egy podcast; pár nagyon célzott, kis létszámú réteget érintő program (Start Up Nation pályázatelőkészítő képzés, és fesztivál jelenlétek), és körülbelül a felét a felsorolásnak csak belső programok, képzések, csapatépítők stb. teszik ki.

Tehát az ország legnagyobb magyar ifjúsági szervezete úgy szól a fiatalokhoz, hogy mindössze egyetlen programja van, ami direkt a fiataloknak szól, és a tevékenységének a legnagyobb része az önfenntartását szorgalmazza.

Persze lehet azt mondani, hogy a 380 alszervezetének a programjai is az övéi, de szerintem az kissé a más tollával való ékeskedés kategóriájába tartozik.

Ezt csak azért mondom el, mert a kampányszövegben volt egy kis közvélemény-kutatás is arról, hogy ki hány MIÉRT-es rendezvényen vett részt, és az derült ki, hogy a megyei szervezet elnökén kívül senki semmilyen rendezvényen nem volt ott, és/vagy nem is hallott róla. Ami, azt hiszem, elmond valamit arról, hogy ezek a programok mennyire belterjesek.

Továbbmenve, a beszélgetés végén, Szilágyi Dóra feltette a kérdést, hogy kinek van kérdése a MIÉRT-tel kapcsolatban? Bevallom, hogy kicsit provokálni akartam, amikor a következő kérdést feltettem, de arra számítottam, hogy mint gyakorló politikus, lesz erre kész válasza. A kérdés valahogy így szólt:

„Az egyik legnagyobb ifjúsági problémánk a lemorzsolódás. Amikor én végeztem a licit, mintegy hetvenen voltunk az évfolyamunkon (a város egyetlen magyar líceumában), és ebből most hét-nyolc ember lakik a városban, ez egy majdnem 90%-os lemorzsolódás. Az én generációm gyerekei kéne, hogy megtöltsék az óvodákat, iskolákat. Persze ez nem csak egy helyi probléma, mindenhol Erdély-szerte az elvándorlással küszködnek. Mi a MIÉRT politikája/ stratégiája, hogy ez ellen tegyen valamit?” Ami erre válaszként érkezett, attól egyszerűen szótlan maradtam.

Oldjuk meg helyben. Ők ezzel nem foglalkoznak országos szinten. Ez volt a válasz. Egy olyan problémát, ami mindenkit érint, mindenhol, mi magunkban oldjuk meg helyben. Még hozzátette, hogy Sepsiszentgyörgyön például az önkormányzat ingyen telkeket adott azoknak a fiataloknak, akik házat építenének. (Itt attól tekintsünk el, hogy milyen felső társadalmi osztálynak kedvez ez, hisz kinek van fiatalon pénze házat építeni, és ha van, még kap is ingyen egy telket; kettő, hogy Sepsiszentgyörgyön 100%-ban RMDSZ-es a teljes városi tanács, én meg egy szórvány városban lakom.)

Ekkor vált világossá számomra, hogy a MIÉRT-nek nincs ifjúságpolitikája. Nem tudja mit akarnak a fiatalok, nem tudják, milyen problémákkal szembesülnek, mire van igazából szükségük, és ami ennél is felháborítóbb, hogy nem is érzi felelősnek magát, hogy ezzel foglalkozzon. Nem inge, nem veszi magára. Oldja meg mindenki helyben.

Bár az emberei ott vannak a parlamentben, az önkormányzatokban, az európarlamenti listákon, az élvonalbeli politikusok mögött, és a fülükbe súghatnák, hogy mi is lenne jó a fiataloknak.

És akkor elgondolkodtam, hogy elvégre tényleg, milyen érdekképviseletet is folytat a MIÉRT? Mikor láttam őket utoljára kiállni a fiatalokért? Voltak mostanában tüntetések / felszólalások, fiatal női jogokról, ösztöndíjakról, tanügyi reformokról? Nem emlékszem, hogy a MIÉRT bárhol is felszólalt volna, kiállt volna a fiatalokért egyik vagy másik adott ügyben.

Persze, nehéz úgy hangot adni bármiféle véleménynek, hogy közben az RMDSZ oldalán csendben kell lenni, mert nem lehet zavarni a kormányzati munkát és a koalíciós elköteleződéseket.

Csak épp ez a baj, hogy oda jutottunk, hogy nem a MIÉRT van a fiatalokért, hanem a fiatalok vannak a MIÉRT-ért, és a sokezres szervezet csak arra jó, hogy a legjobb táskahordó-előreléptető rendszer lehessen jövőbeli karrierpolitikusoknak az RMDSZ-en belül.

De mi értelme van az olyan karrierpolitikusoknak, akik abban nevelkednek, hogy a célközönséged érdekei másodlagosak a szervezet léte mellett?

Hadd legyek teljesen egyértelmű: Nem Szilágyi Dórával van bajom, és nem is György Botondot, a másik jelöltet szeretném támogatni (az utóbbival még soha nem is találkoztam). Egyáltalán nem szeretném a MIÉRT-választást befolyásolni egyik vagy másik jelölt javára.

Nekem a MIÉRT-tel mint szervezettel van bajom.

Ez a szöveg, az én kritikám a MIÉRT-tel szemben, ami szerintem egy szinte teljesen kiüresedett, románosan, „formă fără fond” lett (vagy volt mindig is?). A MIÉRT, véleményem szerint, eszköz lett, ami szentesíti a célt, hogy valaki politikus legyen. Jelenleg 14 elnöke és alelnöke van, minek?

Nem először fogalmazom meg azt a kritikát, hogy a MIÉRT fő funkciója igazából az, hogy egy politikai ugródeszka, ami karrierpolitikusokat képez. Csak, szerintem, ennél sokkal több lenne a feladata, amit nem lát el!

Nem lehet a legnagyobb ifjúsági szervezetként tündökölni úgy, hogy közben az ifjúságért nem vállalsz felelősséget, a programjaid nagy része csak öncélú, és nincsen víziód arról, hogy kell segíteni az ifjúságot.

Az ifjúság egy nagyszámú, összetett, színes csoportja az erdélyi magyar közösségnek, és szerintem nem is nagyon lehet egy kalap alá venni, mert beletartozik a középiskolásoktól az egyetemistákon és a pályakezdőkön keresztül a fiatal szülőkig mindenki. De valahonnan el kellene kezdeni! Ezeknek a csoportoknak érdekeik vannak, amiket meg kéne védeni, szükségleteik, amiket ki kell elégíteni, és vágyaik, amiket nem ártana teljesíteni, mert különben elmennek jobb helyekre. Mint fiatal házas, aki a fentebbi életszakaszokon már javarészt átment, és minden korosztálynak megfelelő szervezetet végigjárt, nem mondhatom, hogy a MIÉRT bármelyik szinten is túlzottan képviselte volna az érdekeimet.

A minimum az lenne, hogy legyen egy politikai stratégiája ennek a politikai szervezetnek. A normális pedig az, hogy tegyen is annak a stratégiának a megvalósításáért, ne csak a saját fennmaradásáért dolgozzon.