Szilágyi Dóra Emese újrázna a MIÉRT élén, kihívója, György Botond szerint viszont restartra van szükség

A MIÉRT a legnagyobb erdélyi magyar ifjúsági szervezet, amely ernyőszervezetként határozza meg magát – vagyis olyan hálózatként működik, amely összefogja és koordinálja a területi ifjúsági szervezeteket. Ezekkel szoros együttműködésben, velük konzultálva igyekszik érvényesíteni érdekképviseleti hatáskörét.

Több mint 380 ifjúsági szervezet tartozik a MIÉRT struktúrájába, amely 21 nagyobb tagszervezetbe tömörül, ezek pedig további, helyi csoportosulásokra tagolódnak. A szervezetet egy 12 fős elnökség és egy 26 tagú tanács irányítja, az elnök vezetésével – a jelenlegi elnök Szilágyi Dóra Emese.

Küldetését úgy fogalmazza meg, mint „változást hozó közösség”, amely közösségi élményt nyújt, szakmai fejlődést biztosít, és lehetőséget teremt „a kibontakozásra – saját közösségében és azon túl is”. Ez az „azon túl is” azonban – ha megnézzük a szervezet történetét – szinte mindig a politikai szféra irányába vezetett. A MIÉRT és az RMDSZ közötti partnerségi kapcsolat nem rejtett, hanem nyílt és vállalt viszony, amely a kezdetek, vagyis a 2002-es alapítás óta jelen van és nyomon követhető.

Bár a MIÉRT ifjúságpolitikai és érdekvédelmi szervezetként határozza meg magát, aligha tekinthető apolitikusnak. Vezetői rendre szoros kapcsolatot ápoltak – és ápolnak – az RMDSZ-szel, sőt: a legtöbben közülük idővel pártpolitikai szereplővé váltak. Ez a tendencia különösen látványos volt a 2020-as önkormányzati választások során, amikor a MIÉRT közel ezer fiatalt indított jelöltként – valamennyien az RMDSZ listáin.

Ha pedig sorra vesszük, kik vezették korábban a szervezetet, és hol vannak most, világossá válik: a MIÉRT elnöki tisztsége nem csupán egy ifjúsági pozíció, hanem egyfajta előszoba, belépő a nagypolitikába. Aki itt bizalmat kap, az gyakran nemcsak két évre, hanem hosszabb távra kötelezi el magát, és mások is őmellette.

A MIÉRT korábbi elnökei és azok jelenlegi tisztsége ugyanis a következőképpen néz ki:

• 2002 – Kovács Péter, a szervezet alapítója és legelső elnöke, később az RMDSZ főtitkára, majd ügyvezető elnöke. Jelenleg a közszolgálati Kolozsvári Rádió főszerkesztője.
• 2003–2008 – Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei tanácsosaként kezdte, majd a megyei tanács alelnöke, később pedig elnöke is volt. Jelenleg ismét alelnöki pozícióban van.
• 2008–2012 – Bodor László, korábban a Szövetség ügyvezető alelnöke, később főtitkárhelyettese. Jelenleg a háromszéki szervezet ügyvezető elnöke.
• 2012–2014 – Szabó József, nagyváradi önkormányzati képviselő volt, majd a megyei tanács megyemenedzseri teendőit látta el. Jelenleg Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter kabinetigazgatója és nagyváradi helyi tanácsos.
• 2014–2017 – Antal Lóránt, elnöksége után az RMDSZ szenátora lett, a szenátus gazdasági bizottságának tagja, majd a szenátus energetikai és altalajkincsek kitermelésével foglalkozó bizottságának elnöke, amely pozíciót ma is betölti. Emellett pedig az udvarhelyi tanács alelnöke is.
• 2017–2023 – Oltean Csongor, a MIÉRT elnökséggel párhuzamosan az RMDSZ nevesítette ifjúságügyi államtitkári tisztségbe, azonban erről alig pár hónap után lemondott, miután tetten érték ittas vezetés közben. Azóta kivonult a közéletből, és jelenleg a Startup Hub vállalkozásfejlesztési központ társalapítójaként tevékenykedik.
• 2023–2025 – Szilágyi Dóra Emese, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalának külügyi tanácsosa, az ifjúságért felelős ügyvezető alelnök és az állandó tanács tagja jelenleg is.

Ennek értelmében tehát a MIÉRT nemcsak érdekképviseleti szervezet, hanem ezen túlmenően lehetőség is – az előszoba, ahonnan az ajtó az RMDSZ vezetőségébe vezethet, ha jól van kiszámolva a lépés.

A MIÉRT országos tisztújító küldöttgyűlését október 24–25-én szervezi meg Szatmárnémetiben, ahol az is eldől majd, hogy a következő időszakban György Botond vagy Szilágyi Dóra Emese tölti be az elnöki posztot. Egy mandátum 2 év, arról pedig, hogy ki áll a szervezet élén ez alatt a két év alatt, a küldöttgyűlés dönt, amely a tagszervezetek delegáltjaiból áll. Ez körülbelül 110 embert jelent, akiknek – a fentiek alapján – elég nagy felelősség van a kezükben. A kampányhajrá apropóján és a szavazás előtt mi is megragadtuk a lehetőséget, hogy a jelölteket miértjeikről kérdezzük.

György Botond: MIÉRT? Lehetne ez másképp is. Miért ne?

György Botond idén indul először a MIÉRT elnöki pozíciójáért, jelenleg az RMDSZ Hargita megyei tanácsosa. Az Alfalvi Fiatalokért Egyesület korábbi elnöke, a Humorfeszt Erdélyi Humorfesztivál főszervezője, és jelenleg is rendszeresen fellép humoristaként. 31 éves, szociológia szakon végzett, a székelyföldi Borzontról származik. Szlogenje a MIÉRT elnöki tisztségéért való kampányban: „Restart MIÉRT!”

A kolozsvári Planetáriumban tartott sajtótájékoztatót, ahol ismertette programját, céljait, amelyeket mandátuma alatt tervezne megvalósítani, és feltette a kérdést: „Miért? Lehetne ez másképp is. Miért ne?” A bemutatkozás és tervei prezentálása mellett stílszerűen slammelt is egyet az újságírókból és támogatóiból álló közönségnek. A rímelő kritika a szervezet jelenlegi működésére vonatkozott:

„Párhuzamosan, egymás mellett megy az ifjúság és a valóság.
Lássuk, mit csinálnak a legendák – Facebookon csak legyen lájk.
Engem támadnak, hogy csak a humor meg a nevetés,
Viszont lassan olyanok vagyunk, mint egy U20-as RMDSZ-es utánpótlás-nevelés.”

Többször is kiemelte, fontosnak tartja, hogy a szervezet „kinyissa az ajtókat”, nyisson a közösség felé, ismerje meg a fiatalok valódi problémáit, megemlítve, hogy szerinte hiányzik a MIÉRT-ből az élő kapcsolódás, hiszen az elmúlt két évben a vezető tanács egyetlen alkalommal találkozott személyesen. „A MIÉRT egy ilyen Mikulás-szerepet tölt be, jön és a babérokat learatja, mintha csak ő dolgozna. Ez látszik a Facebook-oldalon is, mintha csak a MIÉRT lenne meg az elnök, senki más. Viszont a munkának a jelentős részét a tagszervezetek végzik, és azt gondolom, hogy ezt láthatóvá kell tenni” – mondta György, akinek a sajtótájékoztató után feltettem saját kérdéseimet is.

Az RMDSZ és a Fidesz együttműködésére vonatkozóan azt mondta, a MIÉRT-nek nem feltétlenül van szüksége mintakövetésre – ahogy az RMDSZ-nek, úgy a Fidesznek sem kellene az útján járni. Szerinte a szervezet mostanában háttérbe szorult, pedig nem kellene senkinek az árnyékába megbújnia, ahogy ezt eddig tette. Ehelyett egy, a saját lábán megálló érdekképviseleti szervezetet képzel el, ahol a megosztottság helyett a közös cél és a közös érdekek kerülhetnek előtérbe. Szervezeti szinten is így gondolkodik: azokkal keresné az együttműködést, akik hasonló problémákkal találkoznak, és ezek megoldásán együtt dolgozhatnak. „Azt gondolom, hogy ha mi tényleg szolgálatra és munkára jelentkezünk, akkor kötelességünk az együttműködés” – mondta.

Szerinte a szervezet a jelenlegi vezetés alatt „egy picit relantiba, holtvágányra került”, és sok mindent újra kellene gondolni – többek között az online kommunikációt is: „15 ezren követik az oldalt, 5-6 lájk érkezik a tartalmakra, amelyek mellesleg egy személyről szólnak, meg néhány MCC-s programról.”
Hozzátette, a fiatalokat csak úgy lehet hatékonyan képviselni, ha olyan ember beszél velük, aki az ő nyelvüket beszéli.

Sajtótájékoztatóján többször hangsúlyozta az elfogadás és a szolidaritás fontosságát, így felmerült a kérdés, miszerint az erdélyi magyar fiatalság szexuális kisebbségeinek aktív képviseletét is zászlajára tűzné-e elnöksége alatt. György szerint ez egy nehéz kérdés, már csak azért is, mert – mint valaki, aki Székelyföldön nevelkedett – látja a kihívásokat az előítéletekkel való megküzdésben, és találkozott mindenféle véglettel, már az RMDSZ-en belül is.

„Azt gondolom, hogy én emberként elfogadás terén mindig elöl jártam, ennek mindig hangot is adtam. Akkor leszek jó elnök, hogyha ezt a szervezetet majd mindenki a magáénak érzi” – tette hozzá.

Azt, hogy ez a kérdés milyen szinten és hogyan kerül majd napirendre, a vezetőtanácstól is függ – mondta. Ugyanakkor szeretné, ha az erdélyi magyar fiatalokon belül minden kisebbség kapcsolódni tudna a MIÉRT-hez, és közös célokat fogalmazhatnának meg. „Nekem alapvetően minden ember, és maga az elfogadás is egy érték” – mondta.

Célja továbbá, hogy aktívan tartsa a kapcsolatot a tagszervezetekkel és a fiatalokkal országszerte; kinyitná az ajtókat, kapcsolatokat, hidakat építene, a meglévőket pedig újragondolná. Hangsúlyt fektetne arra is, hogy új tagokat vonzzon be, és új lendületet adjon a MIÉRT-nek, hogy az egy „erős, hihető hely” lehessen. Szerinte csak akkor működhet jól a szervezet, ha partnerként tudnak tekinteni rá, és van lehetőség arra is, hogy fény derüljön a problémákra.

Egy másik kiemelt programpontként említette a rendezvények és szórakozási lehetőségek létesítését, hiszen szerinte ez egy alulértékelt terület, ahol szükség volna újításokra.

„A fiatalok többsége szórakozni akar. Nem csak azt akarja hallani, hogy jött a polgármesternek az unokája, és mit koszorúztak meg. Erre már nem mindenki kíváncsi. Kikapcsolódás kell, élmények kellenek” – mondta György.

Ezt elősegítendő, egy applikáción dolgoznak, amely kapcsolati és kapcsolódási lehetőséget biztosítana a fiataloknak, lehetőséget teremtene rendezvények követésére, közös szervezésére és promoválására.

Megemlítette továbbá a tehetséggondozás fontosságát, amely számára személyesen is fontos célkitűzés, ugyanis ő maga is egy tehetségkutatónak köszönhetően indíthatta el humorista karrierjét. Ha ez nem lett volna, elmondása szerint nem biztos, hogy máig az országban maradt volna. Ha a mandátuma alatt elér annyit, hogy pár embert sikerül elindítania a hivatása útján, akkor szerinte már megérte az egész.

A humorista karrierről egyébként nem mondana le akkor sem, ha megszavaznák elnöknek – szerinte a humor „összeköt bennünket, a társadalomnak a malterje, egy szkafander, egy más világ”, ami eszközként segítségére válna abban, hogy kapcsolódni tudjon a fiatalokkal.

Végezetül megemlítettük neki, azt a problematikusnak nevezhető videót is, amelyet közösségi oldalán osztott meg korábban és amelyben emberrablási kísérletre utaló képsorok jelennek meg. Minderről annak a kontextusában érdeklődtünk, hogy Románia EU-szinten az első helyen áll, ami az emberkereskedelmi mutatókat illeti, közszereplőként pedig, még ha a cél a humoros hatáskeltés is, egy ilyen szerepléssel normalizálhatja a jelenséget. György elmondta, korábban voltak együttműködései cégekkel, ez a reklámfilm is egy ilyen együttműködés eredményeként született meg. Akkor bevállalta, hogy megvalósít egy előre leegyeztetett víziót, azonban elmondása szerint mindent, ami az ifjúságot érinti, ami társadalmi probléma, azt jövőre való tekintettel tudatosabban igyekszik majd kezelni.

Szilágyi Dóra Emese: A MIÉRT szeretne segítséget nyújtani, egy iránytű lenni

Szilágyi Dóra Emese 2023 óta a MIÉRT elnöke, és a szervezet történetében ő az első, aki nőként töltötte be ezt a szerepkört. Emellett az RMDSZ külügyi tanácsosa, ifjúságért felelős ügyvezető alelnök, valamint a Szövetségi Állandó Tanács tagja. 32 éves, jogi diplomával rendelkezik, és a Partiumból, Tasnádról származik. Saját bevallása szerint közel 10 éve részese az ifjúsági mozgalomnak, ezen belül a MIÉRT-nek is.

Szilágyi nem tartott programismertető sajtótájékoztatót, így őt telefonon kerestük meg kérdéseinkkel. Az RMDSZ és a Fidesz együttműködése kapcsán elmondta, az itteni magyar kisebbség érdeke, hogy a két párt megtalálja a közös hangot. Úgy vélte, az RMDSZ-nek együtt kell működnie a mindenkori magyar kormánnyal – ahogy ezt eddig is tette.

Felvetettük továbbá, hogy közéleti tevékenysége alatt átfogó kapcsolati hálót épített ki mind RMDSZ-es, mind fideszes politikusokkal; egy látszólag egyetértésen alapuló szakmai kapcsolat rajzolódik ki több irányba is – például közös panelbeszélgetések hangulata alapján. Ennek kapcsán arról érdeklődtünk, hogy egy esetleges magyarországi kormányváltás esetén a Tisza Párt politikusaival is el tudna-e képzelni hasonló szakmai együttműködést.

Szilágyi válasza szerint a MIÉRT kapcsolatot és partnerséget kíván kialakítani minden olyan ifjúsági szervezettel vagy szakmai tömörüléssel, amely segíthet az erdélyi magyar fiatalok helyzetének javításában. Hozzátette, mivel ez jövőbeli kérdés, bármit is mondana most, az csak spekuláció lenne – hiszen nem tudni, mi történik 2026-ban.

Ugyanakkor megerősítette: természetesen a MIÉRT továbbra is nyitott minden olyan ifjúsági és szakmai szervezettel való közös munkára, amely az erdélyi magyar fiatalok helyzetét próbálja elősegíteni.

A MIÉRT programját mindig a fiatalokkal való konzultáció alapján állítják össze, a tagszervezetekkel egyeztetve. Ezért járja az országot, és tartja a kapcsolatot az összes tagszervezettel – legyen az szórvány, Partium vagy Közép-Erdély. Általában ilyenkor a szokásos, állandó jellegű problémák merülnek fel, mint az elvándorlás, a pályaorientáció, az ifjúsági projektek támogatása, illetve a támogatási források. Ezek mellett egy-egy kampánykörút során igyekszik felmérni az igényeket is: kideríteni, hogy a fiatalok milyen szakmai programokban vennének részt, milyen előadásokat hallgatnának szívesen, és népszerűsíti a csapatépítő és összerázó programokat, így adva lehetőséget az újaknak is a csatlakozásra.

Elmondása szerint, amikor a szexuális kisebbségek képviseletének kérdése felmerül, akkor majd foglalkoznak azzal is – eddig azonban nem látott erre igényt.

Kiemelte, hogy igyekeznek minél több olyan programot szervezni, amely szélesebb közönséget szólít meg. Ilyen például a tavaly elindított középiskolai karaván, amelynek célja az állampolgári ismeretek bővítése volt a fiatalok körében. „Mivel a tavalyi év szuperválasztási év volt, úgy éreztük, fel kell eleveníteni a fiatalokban az ismereteket arról, hogy mi az állami struktúra, a hatalmi ágak, melyik intézménynek milyen hatásköre van – hogy minél tudatosabban tudjanak dönteni ezekben a kérdésekben” – tette hozzá.

Szerinte ez kiemelten fontos szerepköre a MIÉRT-nek, ugyanis jelenleg sok olyan tényező van, amely megnehezíti a döntéshozatalt a fiatalok számára. „Keresik a perspektívát, keresik az utat, és ebben a kérdésben a MIÉRT szeretne segítséget nyújtani, egy iránytű lenni” – mondta Szilágyi. Ilyen eset például az AI kérdése is, ugyanis fontosnak tartja, hogy a fiatalok versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon. Ennek elősegítésére a mesterséges intelligencia használatát segítő képzéseket is szerveznek.

Elnöki programjának része az is, hogy elindítson egy ösztöndíj- és csereprogram-figyelő rendszert is, amellyel – a jelenleg az oktatást célzó megszorító intézkedések által érintett – fiatalokat segítené új, alternatív lehetőségekkel.

A digitális előrelépések kapcsán felvetettük, hogy a szervezet és a választási kampány átláthatóságát is eléggé megnehezíti, hogy nem működik jelenleg a MIÉRT weboldala. (Szerk. megj.: A beszélgetést követő napra már újra elérhetővé vált az oldal, jelenleg ismét működik.)

A weboldal épp átalakítás alatt áll – tudtuk meg. Ellátták több új funkcióval is, épp azért, hogy átláthatóbb legyen a szervezet működése, ezért volt ideiglenesen nem elérhető. Szilágyi azt is elmondta, hogy a felújított felület interaktív térképet, eseménynaptárt, híreket és felhívásokat is tartalmaz majd.

Végül arra is rákérdeztünk, mi a véleménye arról, hogy ellenjelöltje kritikaként azt fogalmazta meg: az utóbbi években a szervezet inkább lett személy-, mint közösségközpontú. „Ezt a kritikát sehogy sem tudom értelmezni, ugyanis az ellenfelem az elmúlt 10 évben nem vett részt a MIÉRT életében semmilyen formában” – mondta Szilágyi, majd hozzátette: így, kívülről nézve szerinte nehéz valós képet látni a szervezet működéséről.