A komplementaritás esete a fonnyadt csihánnal – válasz Borbély Andrásnak

Borbély András Etnopolitika – mire jó az? című cikke az új szem és a Transtelex együttműködésének értelmében mindkét portálon egyszerre jelent meg. A vitaindítóra több szerző reagált: Székely Ervin írását itt, Magyari Nándor László reakcióját itt lehet elolvasni. A vitába bekapcsolódott Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője is, lévén, hogy a vitaindító Csomának egyik kampánybeszédre fókuszál, amelyben a politikus kijelentette, hogy az „etnikai politizálás” az egyetlen elfogadható módszer az erdélyi magyarok számára, és minden egyéb politikai megközelítést, amely nem etnikai alapokon nyugszik, elutasít „úri huncutságként”. A Borbély szövegében felvetett kritika szerint ez a fajta politizálás figyelmen kívül hagy más súlyos társadalmi problémákat. Az alábbiakban az RMDSZ szóvivőjének a válaszát közöljük.

Az RMDSZ etnikai politikai szervezetként alakult meg 1990-ben, amikor az „alapító értelmiségiek” igyekeztek a két világháború közötti kisebbségi társadalom modelljét felépíteni, amelyben az érdekképviseletet aktív társadalomszervezői tevékenységgel egészül ki. Ezt főleg azért volt fontos, mert a 90-es évek elején az RMDSZ-nek a parlamenti képviseleten kívül kevés lehetősége volt az érdekérvényesítésre. Az RMDSZ stratégiai irányváltása akkor következett be, amikor javult részben a magyarok megítélése a román közvéleményben, és a román politika nem a kisebbségi kérdések mentén polarizálódott. Ennek eredményeként az RMDSZ 1996-tól kormányzati pozícióba került.

Ezt a gondolatot már megfogalmaztam a Pluralizmus Erdélyben kezdeményező csoportnak írott válaszomban, megismétlem itt is. Az erdélyi magyarság sokszínűségét figyelembe véve, tisztában vagyunk azzal, hogy etnopolitikát folytató szervezetként – ez esetben az etnopolitika képezi az általános keretetet, ez viszont távolról sem jelenti azt, hogy az RMDSZ egydimenziós politikát folytatna, és csak etnopolitikai kérdésekkel foglalkozna, önkormányzati, parlamenti, kormányzati és európai parlamenti tevékenységünk számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyeknek nincsenek etnikai relevanciájuk –, amely az erdélyi magyarság érdekképviseletét látja el, sok esetben, nem tudunk olyan diszkurzív vagy tartalmi álláspontra helyezkedni, amely minden erdélyi magyar ember tetszését elnyeri. Az etnopolitika időszerűségét egy fontos intézményi példával is tudom szemléltetni. A román politikum nagy részében konszenzus van arról, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak nemzetbiztonsági okokból nem lehet magyar tagja. Ez nem mai, hanem 34 éves ügy. Amíg ez így marad, addig biztosan létezik magyarkérdés Romániában, és az etnopolitikának is van jogosultsága, általános keretként nincs rá alternatíva.

Véleményem szerint a szerző az ideológiai dogmatizmus bűvkörébe kerül, más írásai is utalnak erre, manicheisztikus és dichotomikus világszemlélete gátolja az észszerű komplementaritások felfedezésében.

Mielőtt Borbély András az etnopolitika miatti szomorúságában fonnyadt csihánnal közelítené meg az ülepét, ajánlanám figyelmébe a következőket, a teljesség igénye nélkül:

Adóterhek

• Jelenleg a betegszabadságra kivetett adó megszüntetését kezdeményezzük a parlamentben, miután a kormány által kidolgozott és meghozott jogszabályt harmadjára sem módosították úgy kormányülésen, hogy az méltányos legyen a betegekkel szemben.

Család- és gyermekvédelem

• Nagycsaládokat támogató törvénytervezet-csomagot iktattunk a képviselőházban, amely négy területen hivatott támogatni a szülőket és gyermekeket. Bevezetnénk az újszülött kelengye- és a junior értékjegyeket, a nagycsaládosokat segítenénk gépkocsi vásárlásban, több törvény által szabályzott szabadnapot adnánk a szülőnek, ha beteg a gyermeke, szorgalamzzuk a nagyszülői GYES bevezetését.
• Gyorsított és egyszerűsített eljárásban fogadhatnak örökbe Romániában gyermeket. A törvény egyik kidolgozója továbbá az RMDSZ munkája az is, hogy mindamellett, hogy egyszerűsít az örökbefogadási eljáráson, megteremti a lehetőséget arra, hogy a kisebbséghez tartozó személyek a saját anyanyelvükön végezzék el a szükséges felméréseket és tanfolyamokat az örökbefogadói bizonylat beszerzésére.
• Az RMDSZ munkája, hogy a bölcsődei gyermeknevelőket a tanügyi alkalmazottak közé sorolja.

Szociális intézkedések

• Az RMDSZ munkájának eredményeként tisztáztuk, hogy a sürgősségi esetekben biztosítandó gyorssegélyre vonatkozó szabályozásokat az önkormányzatok esetében: ez megteremti a polgármesteri hivatalok számára a lehetőséget arra, hogy tűz, járványügyi, természeti csapások esetén a rászorulókat, valamint a társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett állampolgárokat a helyi költségvetésből is támogathassanak gyorssegéllyel, a helyi tanács által elfogadott módszertan és odaítélési feltételek alapján. Erre a módosításra azért volt szükség, hogy a számvevőszék ne szabjon majd ki büntetéseket egy esetleges ellenőrzés esetén a törvény értelmezhetősége miatt.
• RMDSZ által kezdeményezett törvény az is, amely előírja, hogy az idős személyek gondozásának finanszírozása legalább 30 százalékban állami költségvetésből történjen majd.
• Könnyítettük az utazási költségek elszámolását 2023-tól a fogyatékkal élő személyek számára, és támogattuk a terápiás rehabilitáció költségeit – állami támogatást kapnak az előrehaladott és súlyos fogyatékossággal élő személyek terápiás rehabilitációjára, valamint megkönnyíti az utazási költségek elszámolását.

Munkavállalás

• Munkarégiségnek, indokolt esetben szakmai régiségnek minősül ezentúl az engedélyezett természetes személyként, PFA-ként végzett tevékenység: 2021-ben több mint négyszázezer személy dolgozott engedélyezett természetes személyként (PFA) Romániában.

Civil szervezetek

• Kiszámíthatóbb támogatási rendszert biztosítottunk a civil szervezeteknek: a törvény értelmében megteremtettük a lehetőséget a magánszemélyekhez hasonlóan, cégek számára is, hogy a végleges szponzoralap ismeretében 6 hónap alatt szabadon átirányíthassák az elmúlt éves összegeket egy vagy több civil szervezet számára.

Nők

• Női Jogvédő Ügyelettel segítjük a nőket: A Női Jogvédő Ügyelet elnevezésű projekttel az erdélyi magyar nőknek kívánunk segíteni anyanyelvükön, ha bántalmazás, jogsérelem, diszkrimináció éri őket, vagy jogi ügyekben vannak kérdéseik.
• 2018-ban megteremtettük a jogi keretet ahhoz, hogy a szigorú büntetések mellett, a családon belüli erőszakot elkövetőt indokolt esetben azonnali hatállyal távolítsák el, akár a saját lakásából, míg az áldozatnak nagymértékű és folyamatos védelmet biztosítanak a hatóságok. Ennek értelmében a hatóságoknak rögtön, a helyszínen indokolt esetben azonnal kibocsáthatnak egy ideiglenes, 5 napos sürgősségi távoltartási rendeletet az erőszakot elkövető ellen. Addig ugyanis, amennyiben egy bántalmazott a hatóságokhoz fordult védelemért, a törvények további 72 órára is az erőszakot elkövető mellett szóltak, míg kibocsátották a távoltartási rendeletet. Ez az idő az áldozatot számára kritikus, hiszen többször újra bántalmazták.
• Kötelezővé tettük, hogy minden olyan televízió- és rádióműsor keretében, amely családon belüli erőszakkal kapcsolatos témát érint szerepeljen az áldozatok megsegítéséért működtetett ingyen hívható zöld szám.

Romák

• Az RMDSZ 16. kongresszusán elfogadtunk egy állásfoglalást a magyar romák egyenlő társadalmi részvételéről, ebből idézek: „az RMDSZ 16. Kongresszusa kinyilvánítja a magyar romákkal való teljes szolidaritását és azt, hogy őket a magyar közösség egyenrangú tagjainak tekinti. Szülőföldünkön való megmaradásunk csak együtt, romák és nem romák összefogásán keresztül lehetséges. Az RMDSZ elkötelezett a magyar romák egyenjogúsítása mellett, és minden kezében lévő eszközt felhasznál ahhoz, hogy ezt a célt elősegítse.”

Pelikán elvtárs, aki nem ismerte a bolsevik zsargont, azt gondolta, hogy a duma bojkottja azt jeleneti, hogy mindenki fogja be a száját, én úgy vélem, hogy a dogmatizmus az a ráció bojkottja.