Az MCC Erdély átalakítását kéri tízpontos kiáltványában az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom

Bár a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány megszűnése miatt augusztus 31-től az MCC Erdély is finanszírozás nélkül marad, a szervezet vezetői „úgy toboroznak a különböző programjaikra, mintha mi sem történt volna – ezzel tulajdonképpen átverve a hozzájuk jelentkező diákokat és azok szüleit”, írta pénteki állásfoglalásában az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom. Az állásfoglalás részeként kiáltványt is megfogalmaztak, amelyben hangsúlyozták, hogy az eddigi „gyarmatosított tudástér” helyett autonóm, decentralizált rendszert, az ideológiai nevelés helyett szakmaiságot, transzparenciát és a társadalmilag igazságosabb részvétel lehetőségét várják el az erdélyi fiatalok számára.

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint az MCC Erdély vezetősége azért hirdet felvételit a programokra a pénzügyi bizonytalanság ellenére, mert „ezzel a felelőtlen és zsarolásos módszerrel nyilvánvalóan kész helyzetet próbálnak teremteni, hogy az új magyar kormányt belekényszerítsék a finanszírozás fenntartásába”. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az RMDSZ is támogatásáról biztosította a jelenlegi struktúrát, amikor Mihályfalvi Katalin oktatásért felelős alelnök a Krónikának nyilatkozva hiánypótlónak nevezte az erdélyi MCC-s képzéseket.

Bár elismerik, hogy az MCC rangos román, magyar és külföldi előadókat hívott meg, és sok minőségi programot szervezett, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom tagjai hangsúlyozzák, hogy „mérhetetlen kárt” okozott az erdélyi magyar tehetséggondozásban és a közbeszédben:

• a kolozsvári tudományos és az erdélyi tudománynépszerűsítő nyilvánosság gyarmatosításával és elfoglalásával;
• az iskolákon belül működő tehetséggondozás tönkretételével, azzal, hogy a legjobb diákokat egy helyre gyűjtötték össze, kiemelték az iskolai környezetből;
• az oktatási egyenlőtlenségeket növelő rekrutációs és szelekciós rendszerükkel;
• azzal, hogy az MCC Erdély külföldi meghívottainak „mintegy fele feketeöves nemzetközi propagandista, akik a posztliberális, szuverenista és nemzeti-konzervatív, a woke- és gender-ellenes vagy a klímaváltozást tagadó nemzetközi élvonal szégyenletes tagjai”.

„A fentieket figyelembe véve, semmi nem indokolja, hogy az erdélyi MCC ebben a formában tovább működjön”

– fogalmaztak.

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom ehelyett autonóm, tehát az erre a feladatra létrehozott erdélyi szakmai stábok, a működtetők és a finanszírozók bevonásával összeállított program szerint működő, decentralizált, azaz nem egyetlen szervezetnél összpontosuló, szakmai alapú, az esélyegyenlőségen alapuló, tehát nem csak a politikai és kulturális elit, valamint a (felső) középosztály gyermekeit kiszolgáló, hanem integráló és hátrányt kompenzáló tehetséggondozást tart célravezetőnek. Az állásfoglalás azt is kiemeli, hogy olcsóbb és az új programstruktúrára zökkenőmentes átmenetet biztosító tervre lenne szükség, amely „teljesen más intézményes keretben és jelentős részben más tartalommal, valamint luxus-szolgáltatásoktól (méregdrága kirándulások, presztízs-rendezvények stb.) mentesen viszi tovább (egy évig) az iskolás és egyetemista diákokat érintő programokat”.

Az erdélyi tehetséggondozással kapcsolatos meglátásait és követeléseit az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom tízpontos kiáltványban fogalmazta meg részletesen, ez a teljes állásfoglalással együtt itt olvasható.

Az MCC vezetősége az alapítvány megszűnésének hírére úgy reagált, hogy „semmilyen váratlan vagy rendkívüli fejlemény nem történt”, felhívják majd az eredeti alapítót – a Tombor családot –, hogy nyilatkozzon a továbbműködtetési szándékáról, és amennyiben ők a folytatás mellett döntenek, az intézmény egy másik szervezeti formában, önfenntartóként működhet tovább.

Szervezeti és jogi szempontból az MCC Erdély egy különálló alapítványi struktúra, így közvetlenül a mostani megszüntető határozat jogilag nem terjed ki rá. Az elapadó központi finanszírozás miatt azonban erdélyi hálózat is támogatás nélkül marad, ennek ellenére a szervezet meghirdette a programjait. Az erdélyi szülők így is aggódnak a képzésprogram jövőjét illetően, amint azt Butka Gergő RMDSZ-es szatmári tanácsos egy Magyar Péterhez és Ruff Bálinthoz címzett nyílt levélben megfogalmazta.

Az MCC programjai először 2013-ban jelentek meg Erdélyben, a valódi, robbanásszerű hálózatépítés és a politikai térfoglalás azonban 2021-ben vett lendületet, amikor az anyaországi alapítványi vagyonosodást követően az erdélyi struktúra is masszív tőkeinjekciót kapott, és mára nyolc erdélyi városra terjesztette ki hálózatát.