Azonnal kilőhető a medve Romániában, ha belterületre lép

Ha a medve lakott területen jelenik meg Romániában, már nem kell mérlegelni a veszély mértékét, azonnal ki lehet lőni egy csütörtöki kormányrendelet szerint. A kormány az emberi élet védelmében született lépésként tálalta a módosítást. Imecs István biológus, medve-ember együttéléssel foglalkozó szakember szerint lehet, hogy így a polgármesterek könnyebben döntenek majd az éjszaka közepén, krízishelyzetben, de a rendelet továbbra sem ad megoldást arra, hogy a medve a településen kívül maradjon.

A környezetvédelmi minisztérium által elrendelt medveszámlálás becslései szerint az országban jelenleg nagyjából 10 000–13 000 medve él. Több kutató és környezetvédő vitatja ezeket az adatokat, de az biztos, hogy Romániában van Európa legnagyobb medvepopulációja. A medvék és az emberek közötti egyre szaporodó, tragikus kimenetelű találkozások miatt az éves kilövési kvóta növelése, sőt a nagyvad védettségének visszavonása is felmerült a romániai közbeszédben, miközben a környezetvédők szerint sokkal többet lehetne tenni a megelőzésért.

A csütörtökön elfogadott kormányrendelet a 2021-ben az RMDSZ kezdeményezésére bevezetett azonnali beavatkozási rendszert módosítja. Továbbra is az elűzés, az áthelyezés és az eutanázia/kilövés a településre bejáró medvék elleni három beavatkozási forma, de az új rendelet szerint az állat kiiktatása több esetben alkalmazható azonnal anélkül, hogy először a másik két módszerhez folyamodnának. Például elég, ha a medve bemegy a településre, vagy ha azon kívül emberi életet vagy tulajdont veszélyeztet, illetve ha az emberi környezethez szokott, visszajáró medvéről van szó. Ez alól kivételt csak az egyéves kor alatti bocsok jelentenek.

Az azonnali kilövést vagy eutanáziát a korábbi rendelet is lehetővé tette abban az esetben, ha emberélet vagy tulajdon került veszélybe, illetve ha a medve megsérült és agresszívvé vált.

A csütörtöki módosítás fontos eleme az is, hogy jelentős, akár 30 ezer lejes bírságot vezet be azokkal szemben, akik medvét etetnek.

A törvénytervezet szeptemberben közvitára bocsátott változatát több környezetvédelmi szervezet, így az Agent Green, a Natura 2000 Koalíció vagy a WWF Románia is kritizálta. Az alábbiakban néhány általuk problematikusnak vélt, az elfogadott rendeletben is szereplő pontot emelünk ki:

• a fokozatosság elvének kiiktatása rendszeres kilövésekhez vezethet; olyan egyedeket is elpusztíthatnak, amelyek nem élelemért járnak be a településre, hanem azért, mert az a természetes közlekedési folyosójukon található;
• az egy évnél fiatalabb bocsokra vonatkozó kivétel önkényes, és terepen nem alkalmazható, ehelyett minden négy év alatti fiatal medve számára az új élőhelyre áthelyezés kell legyen a szabály, mert az pont ebben a korban szokott a legsikeresebb lenni;
• a kilövés vagy eutanázia csak az emberi életre tényleg veszélyt jelentő, agresszív egyedeknél kellene megoldás legyen, ezt pedig csak a terepen lehet eldönteni;
• a lőfegyverek használata lakott területen veszélyes a lakosságra nézve, a biztonságos megoldás a kiiktatásra mindig a nyugtatólövedék, majd az ellenőrzött altatás;
• megelőzés nélkül a hasonló, krízishelyzetek kezelésére vonatkozó szabályok sosem fogják megoldani a medve-ember együttélés problémáit.

A Hargita megyei Tusnádfürdő az a település, amelyet az utóbbi időben példaként szoktak felhozni a medve-ember közötti konfliktusok sikeres megelőzésének területén. A témáról szóló TusnadEcoBear konferencia szervezője, Imecs István biológus úgy látja,

a rendelet célja, hogy megkönnyítse az éjszaka közepén, krízishelyzetben hozott döntéseket, de hosszú távú megoldást csak a megelőzés kötelezővé tétele hozna.

Imecs István arra hívta fel a figyelmet a kormányrendelettel kapcsolatban, hogy a medvék és a települések kapcsolatát nem lehet országosan egy kalap alá venni. Sok például az erdőközeli település, ahol a medve már belterületen van, „ahogy kiteszi a lábát az erdőből”. Tusnádfürdő például ilyen település, és a megelőző intézkedéseknek, az intervenciós csapat hatékony munkájának köszönhetően idén már csak hét alkalommal riasztották medve jelenléte miatt a lakosságot, miközben pár éve még 250 riasztással számoltak. „Továbbra sem gondolom azt, hogy emberéletre veszélyes a medve jelenléte, csak azért, mert megjelent belterületen. Ha megfelelő intézkedéseket gyakorlatba ültetnek a településvezetők, intervenciós csapatok, akkor tudatosan nem fog bemenni a medve a településre, csak véletlenszerűen” – mondta.

Minden egyes bejáró medve kilövése egyébként felesleges erőfeszítés lenne, mert nem egyszerű összegyűjteni az intervenciós csapatot, vagy megtalálni azt az embert, aki vállalja, hogy lakott területen éles golyóval vagy akár altatólövedékkel lövöldözni kezd, jegyezte meg Imecs István.

A szakember úgy látja, a kormányrendelet valójában nem hoz nagyon nagy változást, hiszen abban az esetben, ha a medve valóban veszélyt jelentett a közösségre, eddig is volt lehetőség arra, hogy az intervenciós csapat a kilövést válassza. „Inkább olyan esetekre ad megoldási lehetőséget, amikor ország-világ szeme előtt egy nagyobb település belterületére bekerül egy medve, rákap egy hulladéktárolóra, ami számára táplálékforrást jelent, és oda visszajár. Valószínűleg arról szól, hogy a polgármesterek vállalják fel bátrabban ezeknek a medvéknek a kilövését, ne legyen az kérdés számukra, hogy ha az iskolaudvaron reggel 8 órakor van egy medve, akkor az kilőhető-e vagy nem. Más kérdés etikailag, szakmailag, hogy ha elaltatják és elviszik az iskola udvarán lévő medvét, visszajött volna-e, de a rendelet most lehetőséget ad ezeknek a polgármestereknek, az intervenciós csapatok vezetőinek, hogy lőjék ki, és más problémával ne nézzenek szembe” – mondta Imecs István.

„Meg vagyok győződve róla, hogy nagyon sok polgármestert meghurcoltak amiatt, hogy medvét lőtt ki vagy olyan intervenciók voltak, amelyek az ország-világ szeme előtt történtek, és emiatt is az intervenciós csapatok beavatkozásainak a hatásfoka néhol csökken. Elég sok településsel van kapcsolatunk, és látjuk azt, hogy sok esetben azért fordítanak hátat a beavatkozó csapatok, mert félnek attól a meghurcolástól, ami ezzel jár. Valószínű, hogy inkább ezt tervezi segíteni ez a kiegészítés” – részletezte.

A szakember szerint a rendelet kétélű, mert ha ezentúl belterületen történik olyan medve-ember konfliktus, ami embersérüléssel végződik, akkor a polgármesternek és az intervenciós csapatnak végképp nem lesz mentsége, mert ott volt az azonnali kilövés lehetősége.

Az etetésért járó jelentős bírságot sem látja célravezető megoldásnak Imecs István. „Hogyan értelmezzük az etetést? Ha én egy hulladéktárolóba beteszek két kiló húst, mert az számomra hulladék, vagy ülök a legálisan parkoló autómban, és onnan nézem, hogy a medve rámegy a hulladéktárolókra, ez illegális vagy nem? Annyi mindennek ad lehetőséget egy ilyen megfogalmazás, hogy valószínűleg senki nem fog ezzel foglalkozni, mert mindenki meg tudja védeni magát, és be tudja bizonyítani, hogy számára az nem etetést jelentett, hanem egyszerűen csak eldobta a hulladékot a megfelelő hulladéktárolóba.”

Ha előírnák a medvebiztos hulladéktárolók beszerzését, akkor például már lehetne azt mondani, hogy a mellé helyezett hulladék már etetésnek számít, jegyezte meg. „Tusnádfürdőn ezen dolgozunk, hogy lehetőleg medvebiztos hulladéktárolókra cseréljünk le mindent, de ezt nyilván nem lehet országos szinten kezelni” – mondta.

„Az, hogy egy medvét az iskola udvarán ki kell lőni, az nem megelőzés, hanem azt bizonyítja, hogy a megelőzésbe nem fektettünk eleget, nem ismerjük a módszereket, vagy nem ültettük őket gyakorlatba, és a rendelet kényelme mellett azt választjuk, hogy ha majd megjelenik egy medve, akkor azt kilőjük.

A kérdés az, hogy amíg eljutunk addig, hogy kilőjük, az a medve mit fog tenni, ez akár a lelkén is száradhat annak, aki nem tett megelőző lépéseket. Nagyon sok kármegelőzési lépést is rendeletbe kellene foglalni, kötelezővé kellene tenni”

– magyarázta Imecs István.

Az RMDSZ korábbi környezetvédelmi minisztere, Tánczos Barna jelenlegi miniszterelnök-helyettes sikerként mutatta be a csütörtöki kormányrendelet elfogadását mint újabb lépést az emberélet védelmében. „A tapasztalatok alapján most még hatékonyabbá tesszük a rendszert. Csökkentjük a bürokráciát, és világosan rögzítettük: ha egy településen medve jár, belterületen a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövésről – nem kell a fokozatosság elvét alkalmazni, vagyis előbb elűzni vagy áthelyezni a medvét” – idézte Tánczost az RMDSZ közleménye.

Tánczos kiemelte, hogy a most elfogadott jogszabály szerint a beavatkozó csapatokba a csendőrség mellett a helyi rendőröket is bevonják, decentralizálják és felgyorsítják a vadásztársulatokkal és az állatorvossal kötött beavatkozási és készenléti szerződések kifizetését, emellett az önkormányzatok közvetlenül az erdőőrségektől kapják meg a szolgáltatások ellenértékét.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter azt mondta, a rendelet azoktól a medvéktől védi meg a közösségeket, amelyek már hozzászoktak az emberi jelenléthez, a kukákból szereznek élelmet, nem félnek belépni a településekre. A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) politikusa szerint világosabbá szerették volna tenni a törvényt, mert az intervenciós csapatok eddig nem mindig kezelték megfelelően a kockázatos helyzeteket.

A környezetvédelmi miniszter azt is kiemelte, hogy a kormányrendelet értelmében először határozzák meg külön kihágásként a medvék etetését, a bírság pedig elég jelentős lesz ahhoz, hogy a törvény betartására késztesse az embereket. Buzoianu arról is beszélt a kormányülés után, hogy év végéig lesz pénz az egyik rég ígért megelőző intézkedésre, a medvék elleni elektromos kerítésekre, illetve azt mondta, a hulladékkezelés az önkormányzatok feladata, ebben a minisztérium legfeljebb know-how-val segíthet.

A fokozatos beavatkozás elvének eltörlését a településekre behatoló medvék esetében még az előző környezetvédelmi miniszter, a nemzeti liberális Mircea Fechet jelentette be áprilisban. Nem sokkal korábban medve sebesítette meg a Brassó megyei hegyimentő szolgálat vezetőjét, az eset kapcsán pedig ismét fellángolt a medveállomány kezelésével kapcsolatos vita, felmerült a medvékre vonatkozó kilövési kvóta emelése, sőt még az is, hogy Romániában leveszik a medvét a szigorúan védett fajok listájáról. Újabb politikai nyilatkozatok következtek, amikor júliusban a Transzfogarasi úton meghalt egy turista, miután elragadta a medve. Mint utóbb kiderült, etetni és fényképezni próbálta az állatot.

A medvekérdésről szóló Transtelex Dialógon az évi 426 egyed kilövését engedélyező törvény kezdeményezője, Tánczos Barna és Balázs István vadgazda mérnök, a Hargitai Erdész-Vadász Klub igazgatója a kvóta megemelése mellett érvelt, míg Domokos Csaba biológus, ökológus elmondta, a felmérés, amely alapján a kvótát meghatározták, nem megalapozott. Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere akkor arról beszélt, hogy „mindenki abból indul ki, hogy a medve hibás, mert bemegy a településre. Amíg nem tanulunk meg úgy gazdálkodni a környezetünkkel, hulladékunkkal, hogy ne hívjuk be ezzel a medvét a településre, addig ez a jelenség megmarad.”