Egyetlen meccs alatt 48 ezer autó éves kibocsátását hozza össze a foci-vb

Minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az idei foci-világbajnokság: becslések szerint 9 millió tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátással járhat. Ez közel kétszerese az előző vb-k és majdnem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpia kibocsátásának – olvasható a Másfélfok cikkében.

Ennek döntő része, 85 százaléka a repülésre épülő logisztikából származik. Rontja a helyzetet, hogy a korábbi 32 helyett már 48 válogatott vesz részt az idei vb-n, az összesen 104 mérkőzést pedig három hatalmas területű országban, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában, 16 különböző helyszínen rendezik meg. Egyes városok között több ezer kilométer a távolság, a csapatok és a szurkolók pedig ezt reálisan csak repülővel tudják megtenni, egyik meccsről a másikra. Bosznia-Hercegovina válogatottja például több mint ötezer kilométert utazott Toronto, Los Angeles és Seattle között – ez több, mint a Lisszabon és Moszkva közötti távolság.

„A probléma gyökere a földrajzilag szétszórt rendezési modell, ahol a csapatok és szurkolók milliói kényszerülnek folyamatos repülésre a mérkőzések között” – írja Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője a Másfélfokon megjelent cikkében. A BBC becslése szerint egy angol szurkoló, aki a döntőig követi csapatát, önmagában körülbelül 3,5 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe.

Egyetlen mérkőzés teljes karbonlábnyoma az utazásokkal együtt akár 72 ezer tonnára is emelkedhet – ez körülbelül 48 ezer autó átlagos éves kibocsátásának felel meg.

Mindeközben a klímaváltozás hatásai is erőteljesen érzékelhetők az idei világbajnokságon. Elég csak az extrém időjárási viszonyokra gondolni: az Anglia–Mexikó-mérkőzés például egyórás késéssel kezdődött Mexikóvárosban, Franciaország Irak elleni csoportmeccsét pedig közel két órára megszakították a Philadelphiára szakadt óriási vihar miatt. A hőkupola miatti extrém hőség is brutális terhelést jelent a szervezetre – a focisták és a szurkolók esetében egyaránt. Az előrejelzések szerint a vb 16 helyszíne közül 14-ben a WBGT-érték meghaladja a 28 Celsius-fokos határértéket. Ez a mérőszám, az úgynevezett gömbhőmérsékleti index a hőmérséklet, a páratartalom, a napsugárzás és a szélhatás alapján mutatja meg az emberi szervezet hőterhelését – a 28 fok fölötti érték pedig már egészségi kockázatot jelenthet a sportolóknak.

Szász Anna Dorottya szerint a földrajzilag szétszórt rendezési modell, a szurkolói utazások, az extrém hőség mind megkérdőjelezik a FIFA klímavédelmi vállalásainak hitelességét. Erre jön rá még az is, hogy a szervezet többéves partnerséget kötött a szaúd-arábiai Aramco olajvállalattal, a világ egyik legnagyobb vállalati szén-dioxid-kibocsátójával, amely 1965 óta a globális kibocsátások több mint 4 százalékáért felel.

Ráadásul egyelőre nem úgy néz ki, hogy a következő tornákon sokat javulna a helyzet: a 2030-as foci-vb három kontinensen zajlik majd, 2034-ben pedig Szaúd-Arábia rendezi a világbajnokságot. Előbbinél a nagy távolságok és a világ legnagyobb futballstadionjának építése, utóbbinál a tervezett 11 új stadion és azok energiafelhasználása, köztük a nézőtéri hűtés jelenthet óriási környezeti terhelést. A szakértő szerint a foci közösségteremtő erejét lehetőségként is fel lehetne fogni, ehhez azonban nem elég beszélni a klímavédelemről – a rendezési modelleket, a közlekedést, a stadionfejlesztéseket és a szponzorációkat is összhangba kellene hozni a vállalásokkal.