Hogyan fér a legtöbb üzemanyag az autó tankjába, és miért nem érdemes trükközni?

Néhány egyszerű módszerrel a hivatalos kapacitásnál akár tíz literrel több üzemanyagot is betölthetünk egy átlagos autó üzemanyagtartálya, de kockázatos a trükközés, állítja több megkérdezett szakértő.

A Transtelex mai cikkében megírta, hogy a határ menti településeken élők egyre nagyobb számban járnak Romániába tankolni, mert ott literenként, átlagosan akár száz forintot megtakaríthatnak a magyarországi üzemanyagárakhoz képest. Az üzemanyagturistaként megspórolt összeg nem csupán attól függ, hogy mekkora távolságot kénytelen megtenni az autós a lakóhelye és a kinti kút közt, vagy, hogy az autó tartálya csupán átlagos, 40-50 literes, esetleg nagyobb, de attól is, hogy sikerül-e túltölteni.

A környező országok közül több helyen elterjedt szokás, hogy a kútoszlopnál álló autókat megemelik a betöltőnyílás közelében lévő kereküknél és csak ezután kezdik a tankolást. A nagyjából téglatest alakú, fekvő helyzetben beépített üzemanyagtankokból bizonyos szögben gyorsabban áramlik ki a gőz, miközben helyet cserél a gázolajjal vagy benzinnel. Mivel így később szökik fel az üzemanyag a töltőnyílásig, később kattan a töltőpisztoly, hiszen a rendszer később érzékeli a visszaáramló fölösleget.

Az üzemanyagok alacsony hőmérsékleten kevésbé, magasabb hőmérsékleten viszont intenzíven párolognak és térfogatuk is változik a hőtágulás miatt, ezért nem érdemes csurig tankolni az autót.

Orosz Krisztián, a Volkswagen-csoport márkáira szakosodott Doni Motors szerviz vezetője szerint a gyártó korábbi típusainak betöltőnyílásánál lévő szelepet megnyomva ki lehetett engedni a tartályban lévő légfelesleget. Pontosan ezt segíti az is, ha az autó sarkának megemelésekor az amúgy nem a tartály tetejénél csatlakozó töltőcsonkon keresztül a légrés helyére is üzemanyagot tölthetünk, ám mindkét módszer hátránya ugyanaz: menet közben túlcsordulhat a rendszer.

Ez rövid távon és télen nem feltétlenül okoz műszaki problémát, és akkor sem gond, ha azonnal továbbindulunk az autópályán és gyorsan elfogy néhány liter. Nyáron és a tűző napon parkolva viszont konkrétan a betöltő csövön folyhat ki a fölösleg az autóból, mert nincs hová tágulnia a melegben, ha előzőleg a légrés helyét is megtöltöttük.

A dízelmotoros típusok visszafolyó-rendszere miatt a gázolaj járó motornál melegszik, ezért ezt külön hűtik, hogy ne táguljon még jobban. A benzineseknél az úgynevezett szénszűrős gőzlecsapató-tartályban összegyűlő üzemanyagot is felhasználja a motor, de Orosz Krisztián, illetve a Toyota típusaival foglalkozó Toyoteam Garage munkatársa, Jakab Tamás is azt mondja, hogy azért is érdemes kerülni a rendszeres túltankolást, mert a motor működési hibát produkálhat, ha az aktív szénszűrős tartályba üzemanyag kerül. A Toyota bizonyos konstrukcióiban elöl (pl. régi Corolla E12), a motortér közelében, az újabbakban, például 2008 körüli Yarisban pedig hátul, közvetlenül a benzintartály mellett található a lecsapató tartály, de egyik esetben sem érdemes kockáztatni.

Az autók gyári üzemanyagtank-kapacitásának feszegetése nem teljesen új jelenség, hiszen éppen a mindig meglévő jelentős árkülönbségek miatt részben ebből élnek a Románia és Ukrajna, illetve Magyarország közt ingázó üzemanyagcsempészek is. A Pénzcentrum 2005-ös riportjában megszólaló szakértő szerint akkoriban visszatérő módszer volt, hogy az autók hőre lágyuló műanyagból készült tartályát, üres állapotban, magas nyomású forró levegővel megfújták és tágították ki. Így minimum 10 literrel több fért bele, mint eredetileg, de az eltérés akár ennél lényegesen nagyobb is lehetett, bár olyankor lebukni is könnyebb volt.