RSS
Az orosz védelmi minisztérium hiába adott ki videót a Kindzsal állítólagos használatáról, az megerősítés helyett inkább csak növelte a kételyeket a fegyver ügyében. A videón az oroszok szerint egy nyugat-ukrajnai fegyverraktárat iktatnak ki a hitech fegyverrel, a valóságban viszont egy kelet-ukrajnai farm robban fel.
Menekültek humanitárius folyosó nélkül, harckocsik páncéljuk nélkül, emberek víz, élelem és otthon nélkül.
Megkezdődtek az azonosítások a mikolajivi laktanyát ért orosz rakétatámadás után. 30 óra után egy túlélőt is kimentettek a romok alól. A városban szombaton is működtek a légvédelmi rakéták, a környező falvakból ismét újabb menekültek érkeztek. Többségük orosz nyelvű, akik nem kérnek Putyin segítségéből.
Az Ukrajnában szombaton készült fotókon huszonéves önkéntes katonák is vannak, akik korábban online marketinggel foglalkoztak, most viszont fegyvert ragadtak.
Péntek hajnalban egy mikolajivi laktanyát ért orosz rakétatámadás Ukrajnában. A katonák szerint minél jobban helytállnak az orosz erők ellen szárazföldön, annál több rakétatámadás jöhet a civilek ellen is, ezért lenne szükség a NATO által biztosítandó légtérzárra. Ott voltunk a romok eltakarításánál Mikolajivban.
Az invázió ugyan megakadni látszik, de a városokat továbbra is folyamatosan lövik az oroszok. Még csak 130 embert sikerült kimenteni a mariupoli színház alatt rekedt 1300-ból, de egy mikolajivi laktanya is találatot kapott.
Olvasópróba és művészetterápia egyben – mondja a színész-rendező Oleg, aki a Beregszászra menekült kijevi színészekkel készült egy darabbal, amit egy közeli árvaházban adtak elő. Ott, ahol olyan, Kijevből menekült gyerekek élnek néhány napja, akiknek otthonát azóta szétlőtték az oroszok.
A háború huszonkettedik napja képekben.
Hogyan élik meg a háborút Lvivben, amelynek közelében az oroszok lebombáztak egy kiképzőbázist? Pánikolnak-e az emberek a 35 halálos áldozattal járó támadás után, egyáltalán mennyire veszik komolyan a légvédelmi riadókat? Helyszíni riport a nyugat-ukrajnai városból, ahová több mint 200 ezren menekültek a háború kitörése óta.
Bár a tárgyalások látszólag jó irányba haladnak, a háború nem állt meg. Odesszában szerda éjjel már lövéseket hallottak, Ungváron pedig elkezdték előkészíteni a légópincéket.
Odesszában szerda este lövéseket lehetett hallani, de egyelőre elkerülte a közvetlen támadás, viszont a fekete-tengeri ukrán kikötőváros civiljei is készülnek arra, hogy utcai harcok lehetnek. Így férfiak és nők sokasága kezdett katonai gyorstalpalókba, amelyek után akár fegyverrel is készek küzdeni. „Az hiszem, a támadás harmadik hetében kimondhatom, hogy ebben a háborúban Oroszország az egész világ ellen, Ukrajna meg az egész világért küzd” – mondja egyikük. Helyszíni riport.
Az oroszok elfoglaltak egy kórházat, és lakóházakat lőttek szét, de három európai vezető így is Kijevbe látogatott.
Ukrajna számos pontjáról érkezőkkel beszéltünk Ungváron. Kárpátalja megyeszékhelye megtelt menekültekkel, mondta a polgármestere, mi pedig megnéztük a várost és azt, hogyan kezelik a menekülteket a vasútállomástól a tömegszálláson át egészen egy városszéli hotelig. A 120 ezres városban 30-50 ezer menekült lehet most. Egyikük a Kalasnyikovját úton a vasútállomás felé adta le, mielőtt elindult bombázott városából kislányával Ungvárra. Helyszíni riport.
Már az oroszok is elismerték, nem halad minden a terveik szerint – de nem álltak le a támadásokkal. Kijevtől Harkivon át Donyeckig szálltak a rakéták a háború mindkét frontján. Az ENSZ adatai szerint már 2,8 millióan menekültek el Ukrajnából, és egyes becslések szerint már ezernél is több civil halhatott meg a harcokban. Hétfői képek az orosz–ukrán háborúról.
Hogyan élik meg a háborút a tábori lelkészek, akik személyesen ismerték a 2014 óta tartó harcokban elesett katonákat? Mit üzennek a hívőknek, akik a szeretteikért és a fronton harcoló katonákért aggódnak? Hogyan tudnak segíteni a katonáknak, hogy le tudják győzni a halálfélelmüket? A lvivi Szent Péter és Pál apostolok templomban jártunk, ahol tíz katonát búcsúztattak el az elmúlt napokban.
A kárpátaljai Beregszász polgármestere néhány órával a légiriadó után a Telexnek arról beszélt, nagyon szeretné megtartani a közösség hidegvérét, és szervezetten készülnek arra az esetre, ha az élelmiszerellátással gondok lennének. Maradó helyiek pedig azt mondják, nagyon sokan lesznek olyanok, akik sosem költöznek már vissza. Helyszíni riport.
Ezek voltak a háború szombati napjának fontos történései fontos képekkel összefoglalva.
Az ukrán fővárosban leporolták a második világháborúból megmaradt tankcsapdákat, míg az EU-s vezetők Versailles-ban tárgyaltak a további szankciókról.
Az orosz leválást szinte tényként kezelő híradások túlzóak és félreértésektől sem mentesek, de az tény, hogy Oroszország már évek óta készül arra, hogy meg tudja lépni egy zárt orosz internet beindítását, ha szükségesnek ítéli. És az is igaz, hogy még ha nem is lenne most ilyen szándékuk, a rájuk zúduló kibertámadások, szankciók és bojkottok külső nyomása akkor is a digitális elszigetelődés irányába tessékeli az országot. Ukrajna hivatalosan kérte is Oroszország levágását a globális internetről, de ezt az illetékes szervezetek elutasították. Oroszország szerint a függetlenedés a nemzetbiztonságról, mások szerint a totális cenzúráról szól, de egy kicsit a globális internet széttöredezéséről is.
A béketárgyalások újabb köre sem hozott eredményt, válaszolt a Kreml a nyugati szankciókra, és sok orosznak fogalma sincs, mennyire véres háború dúl Ukrajnában.
Ha egyáltalán nyer majd rajta bárki – az sem egyértelmű ugyanis, hogy tényleg komolyabb befolyása lesz majd a konfliktusra, hiába adományoztak már 50 millió dollárnyi kriptovalutát Ukrajnának. Az viszont biztos, hogy több szempontból is egészen formabontó dolgok történtek az elmúlt napokban a kriptovilágban.
Ukrajna óriási mennyiségű fegyvert kap Nyugatról, hogy így állítsák meg az orosz inváziót. Elsősorban a vállról indítható tankelhárító és légvédelmi rakétáktól, a Javelintől és a Stingertől várják a sikert. Eközben az oroszok a rakéták mellett rakéta-sorozatvetőkkel, és egyes gyanúk szerint tiltott fegyverekkel próbálják áttörni az ukrán védelmet.
Mindenki arra számított, hogy az orosz katonai hekkerek durván nekiesnek Ukrajnának. A támadások folyamatosak, de az igazán komoly akciók egyelőre elmaradtak. Bemutatjuk a lehetséges okokat, illetve hogy mi történik ehelyett a kibertérben, és miért kockázatos, ha lelkes önkéntesek kezdenek kiberháborúzni.
Ukrajna a drónforradalom slágertermékét, a Bayraktar TB2-es pilóta nélküli repülőt is bevetette az orosz hadoszlopok ellen. A típus az utóbbi évek összes háborújában kulcsszerepet játszott, de Ukrajnában sem válik csodafegyverré.
Valóban történt kis mértékű háborús légszennyezés, de nem lesz kiterjedt és hosszú távú következménye, és maga a reaktor vagy a védőszarkofág nem sérült meg.
A kormányzati weboldalak megbénítása mellett adattörlő kártevőket is azonosítottak számos kormányügynökség és magánvállalat hálózatain. Az ukrán hatóságok szerint másfél hete folyamatos kibertámadás alatt áll az ország.
Két, egymástól független, gépi tanulást használó kutatócsapat is arra jutott, hogy az QAnon első hangos támogatója, illetve az összeesküvés-elméletnek otthont adó 8chan adminisztrátora rejtőzhetnek a Q álnév mögött.
A hekker/-ek szerint végtelenül károsak a demokráciára a keresztény közösségi finanszírozós oldalon támogatott szélsőjobboldali megmozdulások.
A Starlink 49 műholdat lőtt fel múlt pénteken, de ezekből 40 megsemmisült, és várhatóan visszazuhan a Földre.
A katonák a határnál, a hekkerek a kibertérben gyülekeznek. A konfliktus fokozódásával az orosz dezinformációs kampányok is egyre intenzívebbek, és megtörténtek már az első kibertámadások is. A módszerek ismerősek, de azt még csak találgatni lehet, hogy jönnek-e durvább akciók. Biztonsági szakértők figyelmeztetnek: a kibertámadások nem csak Ukrajnát érinthetik, mert a hekkerek nem állnak meg a határon.