Az új Verespatakként emlegetett erdélyi bányaprojektet is támogatja az Európai Bizottság

Stratégiai beruházássá nyilvánított és 615 millió euróval támogat az Európai Bizottság (EB) három romániai bányaprojektet, amelyek közül azonban az egyiknek nemrég jogerősen semmissé nyilvánította a bíróság a környezetvédelmi engedélyét. Az EB döntése ellen közösen tiltakoznak román, német, spanyol és portugál civil szervezetek.

Az EB 615 millió euróval támogatja a romániai grafit-, magnézium- és rézkitermelést – jelentette be kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök és Bogdan Ivan gazdasági miniszter az Agerpres szerint. A Gorj, Hunyad és Bihar megyében tervezett beruházások nyomán az energiaiparban, a légi közlekedésben és a védelmi iparban hasznosítható nyersanyagokat termelnek majd ki, mondta a kormányfő, és kiemelte, hogy ezek új munkahelyeket is jelentenek majd. Ciolacu arról nem beszélt, hogy a Hunyad megyei bányaprojekt nemrég per tárgya volt.

Az Európai Bizottság első körben 13 uniós tagállamban támogat összesen 22,5 milliárd euró értékben 47 olyan projektet, amelyek a tervek szerint növelik az országok termelését a stratégiai fontosságú nyersanyagok területén és ezzel gazdagítják az európai ellátási láncot, derült ki a testület keddi közleményéből. Románia mellett Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Észtországban, Csehországban, Görögországban, Svédországban, Finnországban és Portugáliában támogat kitermelési, feldolgozási, újrahasznosítási vagy a nyersanyagok helyettesítését célzó projekteket az EB, a legtöbb projekt lítiummal, nikkellel, kobalttal, mangánnal és grafittal kapcsolatos.

A döntés fontos lépése a 2024-ben elfogadott, nyersanyagokról szóló európai jogszabály (CRMA) gyakorlatba ültetésének. A jogszabály célja, hogy 2030-ra 25 százalékban uniós kitermeléssel, feldolgozással és újrahasznosítással fedezzék a tagállamok szükségletét a stratégiai fontosságú nyersanyagokból.

Az EB támogatása azt is jelenti, hogy a pénzhez és az engedélyekhez gyorsított eljárásban, legtöbb 27 hónap alatt férhetnek hozzá a kitermelési projektek.

Az EU-ban kritikus fontosságúnak nyilvánított 34 nyersanyagból Romániában nem csak grafit, réz és magnézium található, hanem kvarchomok, bór-ásványok, foszforit, bizmut, gallium, germánium, tellúr, stíbium, titán, volfrám és ritkaföldfémek, közölte a Hotnews kérdésére a gazdasági minisztérium.

A legnagyobb romániai projekt: az új Verespatak

A három romániai projekt közül a legnagyobbat a Hunyad megyei Rovinánál fejlesztené a kanadai Euro Sun Mining, amelynek 2018 óta van kitermelési engedélye erre, csakhogy 2024 tavaszán a kolozsvári fellebbviteli bíróság jogerősen semmissé nyilvánította a projekt környezetvédelmi engedélyét.

A Brad városától 5, Dévától pedig 25 kilométerre fekvő Rovinánál három arany-réz lelőhelyet azonosítottak összesen 2 768 hektáron. A projekt kezdeményezője az Euro Sun Mining romániai alvállalata, a Samax. A megvalósíthatósági tanulmány szerint 16 és fél év alatt termelnék ki az itt található fémeket, az első tíz év alatt évente 3 tonna aranyat és 8,6 tonna rezet, foglalta össze korábban a MiningWatch hálózat. Bogdan Ivan gazdasági miniszter hétfőn már évi 20 ezer tonna réz kitermeléséről beszélt, szerint ez a mennyiség nem csak lefedi, hanem meg is haladja a romániai szükségletet.

Ha megvalósulna, a bánya nem csak a lombhullató, helyenként tűlevelű fákból álló erdőt és a Rovina-patak völgyét változtatná meg végérvényesen, hanem Rovina falut is, amelynek 11 telkén húzódnának a hulladékkezelő létesítmények és utak a terv szerint.

„A Rovina-projekt az Erdélyi-szigethegység jelentős részében okozna környezeti károkat”

– figyelmeztetett Roxana Pencea-Brădățan, a bányaprojekt ellen pert nyerő Declic Egyesület munkatársa. „Az, hogy az Európai Bizottság stratégiai projektté nyilvánította, legitimálja kezdeményezést, amelyet a román bíróságok már jogellenesnek nyilvánítottak. Ez nem fejlesztés, hanem pusztítás, és mi határozottan ellenezni fogjuk. Az idő és az elszántság nekünk kedvez, ellentétben a befektetőkkel vagy a kormányokkal” – jelentette ki a MiningWatch hétfői közleménye szerint.

A közlemény azt is kiemeli, hogy a környezetvédők és az érintett közösségek már a stratégiai nyersanyagokról szóló európai jogszabály megfogalmazásakor jelezték, hogy az inkompatibilis más, az élőhelyekre, a vízre és a madarakra vonatkozó EU-s direktívákkal.

A réz fontos elektronikai és elektrotechnikai alapanyag, a világ fő beszállítója jelenleg Chile, amely a globális szükséglet 28 százalékát látja el. Az EU 48 százalékban importból fedezi a rézszükségletét. Romániában egyébként jelenleg is bányásznak rezet, a Fehér megyei Roșia Poieni-nél az állami tulajdonban lévő Cuprumin Rt-nek van engedélye, a Krassó-Szörény megyei Újmoldova városban pedig a török többségi tulajdonba került Cupru Mold Rt-nek.

Gorj megye látná el grafittal Európát

Az Országos Sótársaság (Salrom) eddig két grafittal kapcsolatos projektre kért uniós támogatást, ezek közül az egyiket, a grafitos pala kitermelésére vonatkozót nyilvánították most stratégiai fontosságúnak. Az EB 200 millió euróval támogatja a Gorj megyei Baia de Fier településen lévő két grafitbánya újranyitását.

A bányákat korábban azért zárták be, mert nem voltak gazdaságosak, és a támogatás révén modern technológiára állnának át. A bezárásuk előtt a két bányából évi 40 ezer tonna grafitot termeltek ki, ebből a mennyiségből 20 ezer tonna grafént lehetne kinyerni, ami az Europa Libera 2021-es ezelőtti számításai szerint legalább egymilliárd eurót érne. A gazdasági miniszter most csak évi 15 ezer tonna grafit kitermeléséről beszélt, de hozzátette, hogy ez a nyersanyag Románián kívül csak egy másik uniós országban található meg. A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló 2023-as EU-s jelentés szerint a világ grafitszükségletének 67 százalékát Kína látja el, és az EU is 40 százalékban innen importál.

A grafit az akkumulátorgyártás reménysége, a belőle kinyert grafént ugyanis úgy tartják számon, mint lehetőséget a nagy környezeti lábnyommal rendelkező Lítium-alapú akkumulátorok kiváltására, írtuk korábbi cikkünkben, amelyben Nemes-Incze Péter erdélyi származású fizikus, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének munkatársa mesélt az európai grafénkutatásról és az új nyersanyagban rejlő lehetőségekről.

Bihar megyében indul újra az európai magnéziumbányászat

115 millió eurós támogatást kap az amerikai Amerocap romániai alvállalata, a Verde Magnesium, hogy újranyissa a Bihar megyei Bondoraszón 2014-ben bezárt bányát, döntött az EB.

A Financial Times még 2024 áprilisában írt arról, hogy a román állam koncesszióba bocsátotta a bondoraszói bányát, ahol a Verde Magnesium az Amerocap támogatásával egymilliárd dolláros befektetésre készül.

Akkor azt írták, hogy a vállalat 2027 végéig szeretné megkezdeni a kitermelést és elérni az évi 90 000 tonnát, ami az uniós igények 50%-át vagy a globális termelés 9%-át jelenti.

Az Európai Unióban jelenleg nem működik magnéziumbánya és a járművekben és csomagolásokban használt könnyű alumíniumötvözetek gyártásához nélkülözhetetlen és a védelmi iparban is fontos nyersanyag 97 százalékát Kínából importálják.