Energiaügyi államtitkár: Nagyon magas villamosenergia-árakra kell készülni télen és 2027 tavaszán

Nagyon magas villamosenergia-árakra kell készülni Romániában a télen és 2027 tavaszán, figyelmeztetett Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára. A Profit.ro szerint Bușoi elsősorban a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorával, valamint az európai gázárak magas szintjével magyarázta a kockázatokat.

Bușoi szerint most az a legfontosabb kérdés, hogyan tudja Románia átvészelni a következő időszakot, és miként lehet legalább a nagy ipari, energiaigényes fogyasztók, valamint a nagy szolgáltatók számára kiszámíthatóbb árakat biztosítani. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a romániai energiarendszer az elmúlt időszakban ellenállóbbnak bizonyult annál, mint amire sokan számítottak. A következő hónapokban azonban egyszerre több kedvezőtlen tényező – a csernavodai reaktorok kiesése, a magas európai gázárak és a gyengébb vízenergia-termelés – nehezítheti a helyzetet. Bușoi szerint ezért európai szinten is azzal számolnak, hogy a tél és 2027 tavasza magas villamosenergia-árakat hozhat.

A csernavodai atomerőmű 1-es és 2-es blokkja továbbra sem működik, és egyelőre azt sem lehet tudni, mikor indulhatnak újra. Bușoi szerint már minden újabb nap, amelyet az ország a két reaktor nélkül tölt, növeli annak kockázatát, hogy a következő hónapokban tovább emelkedjen a villamos energia ára.

A két blokkot az elhúzódó aszály és a Duna alacsony vízállása miatt kellett leállítani. Szeptember elején már nem az újraindítás volt az elsődleges kérdés Csernavodánál, hanem annak biztosítása, hogy elegendő víz jusson a leállított reaktorok hűtésére. A hatóságok bárkákkal, mobil gátakkal és szivattyúkkal próbálták a szükséges vízmennyiséget a hűtőrendszerhez terelni.

A helyzet azóta sem rendeződött: a kormány október 31-ig meghosszabbította azt a rendkívüli intézkedést, amely energiapiaci válság esetén lehetővé teszi a Transelectricának, hogy korlátozza az ország villamosenergia-exportját, illetve végső esetben egyes nagy ipari fogyasztók áramfelhasználását is. Hasonló intézkedésekről már augusztusban is beszámoltunk, amikor az aszály és a csernavodai kiesés miatt a kormány külön válságforgatókönyvet készített az energiarendszer működésének fenntartására.

A kormány indoklása szerint az esti fogyasztási csúcsok idején októberben akár 8000 megawattra is emelkedhet az ország áramigénye. Eközben az alacsony vízállás a vízerőművek termelését is visszafogja, a rövidebb nappalok és a várhatóan felhősebb idő pedig a naperőművek termelését csökkentheti.

Az árampiacon már az elmúlt hónapokban is komoly kilengéseket lehetett látni. Szeptember közepén egyetlen nap alatt 43 százalékkal nőtt a villamos energia napi átlagára a romániai másnapi piacon, és az esti csúcsidőszakban megawattóránként 3449 lejes áron is kötöttek üzleteket. Ezek nagykereskedelmi árak, tehát nem azonosak a háztartások villanyszámláin szereplő tarifákkal, de tartósan magas piaci árak mellett a szolgáltatói ajánlatokra is nyomás nehezedhet.

Románia ráadásul már eleve Európa drágább villamosenergia-piacai közé tartozik: 2025-ben a negyedik legmagasabb nagykereskedelmi átlagárat mérték az országban az Európai Unión belül. Ebben az is szerepet játszik, hogy a közép- és kelet-európai országok közötti, illetve a Nyugat-Európával fennálló hálózati összeköttetések kapacitása korlátozott, ezért az olcsóbb áram nem mindig tud elegendő mennyiségben eljutni a drágább régiókba.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elmúlt években több százmillió eurót fordítottak az energiarendszer fejlesztésére. A helyreállítási alapból több mint 800 millió euró jutott energetikai beruházásokra: ebből megújulóenergia-termelő kapacitásokat és akkumulátoros tárolókat támogattak, valamint két kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművet Aradon és Konstancán, illetve négy hidrogéntermelő projektet. Bușoi szerint a 2020 és 2030 közötti Modernizációs Alap Romániának jutó mintegy 12 milliárd eurójából körülbelül 10 milliárdot már különböző projektekre lekötöttek.

Bușoi szerint az energiaberuházásoknak a következő uniós költségvetési ciklusban is kiemelt szerepet kell kapniuk. Románia 2028 és 2034 között várhatóan 60–65 milliárd eurónyi uniós forrással számolhat, ennek egy részét szerinte az energiaszektor fejlesztésére kellene fordítani. A következő időszak fontos területei között az energiarendszer digitalizációját, a kiberbiztonsági megoldásokat, valamint a megújulóenergia-beruházásokat támogató rendszer folytatását említette.