Egy nap alatt 43 százalékkal drágult az áram a romániai tőzsdén

Vasárnapról hétfőre 43 százalékkal nőtt a villamos energia napi átlagára a romániai áramtőzsdén, az esti órákra pedig megawattóránként közel 3500 lejért is kötöttek üzleteket, írja az Economica. A drágulás Európa nagy részét érinti, Németországban a romániainál is nagyobb áremelkedést mértek.

Az adatokat a másnapi piacról közölte a gazdasági lap, vagyis azokból az üzletekből, amelyeket vasárnap kötöttek a hétfőn szállítandó áramra. Romániában az egész napra számított átlagár megawattóránként 238 euró lett. A legdrágább esti negyedórára, 20:45 és 21 óra közé viszont ennek közel háromszorosáért, 656 euróért, azaz 3449 lejért vásároltak áramot. Ezek nagykereskedelmi árak, a háztartások által fizetett díjakat a szolgáltatói szerződések határozzák meg, jegyzi meg az Economica.

A romániai napi átlag ezzel együtt is elmarad a németországitól, amely 73 százalékos emelkedéssel 257 euróra nőtt. Közép-Európa több országában szintén 250 euró körül alakult az átlagár, míg Bulgáriában 193, Görögországban 187 euró volt.

Az olcsóbb délkelet-európai piacokról így Közép-Európa felé tart az áram. A kereskedési adatok szerint az esti romániai árcsúcs idején Bulgáriából érkezik energia az országba, miközben Magyarország felé is szállítanak belőle. Ezt az összekapcsolt európai árampiac teszi lehetővé, az átvihető mennyiséget azonban a határkeresztező vezetékek kapacitása korlátozza.

A mostani áremelkedés pontos oka egyelőre tisztázatlan, de az Economica értesülései szerint a drágulásban Németország nagy áramimportigénye is szerepet játszhat.

A mostani áremelkedés egy eleve drága régiót érint: Románia 2025-ben az EU negyedik legdrágább nagykereskedelmi árampiaca volt, megawattóránként 108,17 eurós éves átlagárral. A kelet-európai országok magasabb árai a hálózati összeköttetések szűkösségével is magyarázható: a nyugat-európai piacokon elérhető olcsóbb áramból csak annyi juthat el a térségbe, amennyit a vezetékek kapacitása megenged.

Romániában ezenfelül az is gondot okoz, hogy estére visszaesik a napenergia-termelés, miközben a fogyasztást továbbra is fedezni kell. Június végén ezer euró fölé ugrott egy esti negyedórára lekötött áram megawattóránkénti ára. Akkor a hőség miatt megnövekedett kereslethez erőművi leállások és gyenge megújulóenergia-termelés társult. A hiányt a rendelkezésre álló energiatárolók is csak részben tudták enyhíteni.

A hazai áramtermelés bővítését szolgálja a marosnémeti gázerőmű is, amelynek augusztusban megnyílt az út a termelési próbák előtt. A mintegy 1700 megawattosra tervezett létesítményt fokozatosan helyezik üzembe, teljes kihasználásához azonban a hálózat fejlesztésére is szükség lesz. Amíg nem korszerűsítik a Marosnémeti–Temesvár távvezetéket, az erőmű csak korlátozott teljesítménnyel táplálhat áramot az országos rendszerbe.