A történelem legdrágább villanyáramát vette hétfőn Románia: ezer euró fölé ugrott a megawattóránkénti ár

Soha nem látott drágulási hullám söpört végig a bukaresti árampiacon, ahol a másnapi szállítású villamos energia ára a történelemben először lépte át az ezer eurós lélektani határt megawattóránként. A hétfői kereskedés során a kedd estére – konkrétan a 19:00 és 19:15 közötti negyedórás intervallumra – lekötött áram ára elérte az 5321 lejt, azaz a 1015 eurót megawattóránként. Az ár azt a rendszerszintű sebezhetőséget tükrözi, amellyel a román energetikai szektornak a nyári csúcsidőszakokban szembe kell néznie.

Az extrém árrobbanás mögött a rekkenő hőség és a belső termelési kapacitás drasztikus visszaesése áll. A keddi nap átlagára is rendkívül magasan, 293 eurón alakult, ami jelentős drágulás még a hétfői 224 eurós szinthez képest is, amely már önmagában a legmagasabb volt Európában. A helyzetet súlyosbítja, hogy az esti órákban, amikor a lakossági fogyasztás a légkondicionálók maximális használata miatt tetőzik, a fotovoltaikus kapacitások teljesen kiesnek a termelésből. Ebben a kritikus negyedórában a román piac kínálati oldala annyira beszűkült, hogy a hálózat a Bulgária felőli importkapacitást a fizikai maximumig (mintegy 1500 megawattig) kihasználta, és Magyarország felől is további forrásokat vont be. Mivel a keresletet még a szomszédos piacokról érkező, olcsóbb energia maximális importálásával is alig lehetett fedezni, a bukaresti tőzsdén az utolsó szükséges megawattokért licitálók egészen az ezer euró feletti rekordárig verték fel az árat. Érdekesség, hogy miközben a magyar piaci árak közelítenek a románhoz, a bolgár átlagár feleakkora maradt.

A Duna rendkívül alacsony vízállása és a szélcsend sem kedvez a megújuló termelésnek. A kánikula ráadásul a meglévő infrastruktúra hatékonyságát is rontja: a napelemek teljesítménye csökken, a hűtővíz felmelegedése miatt pedig a környező országok nukleáris reaktorai – mint például a magyarországi Pakson – is teljesítménycsökkentésre kényszerülnek.

A romániai erőműpark hiányosságai is hozzájárulnak a kialakult történelmi árcsúcshoz, ugyanis tervezett és váratlan leállások sorozata miatt sok erőmű nem termelőképes. Jelenleg a cernavodai atomerőmű egyik blokkja és a Petrom brazi-i gázerőművének fele is tervezett karbantartás miatt áll. Ezt tetézi a Bukaresti Nyugati Hőerőmű (CET București Vest) teljes leállása, a Bukaresti Déli Hőerőmű (CET Sud) két blokkjának kiesése, a radnóti erőmű működésképtelensége, valamint a Vaskapu 1 és a retyezáti vízerőművek részleges leállása. Bár a hazai energiatároló akkumulátorok kapacitása rohamosan nő, és a meglévő 1600 megawattóra már érezhetően besegít az esti órákban, a rendszer stabilitásához és a piaci pánik elkerüléséhez ennek a mennyiségnek a többszörösére lenne szükség.