Mennyit kell fizetnünk egy bevásárlásért tavalyhoz képest az egyik legnépszerűbb áruházláncban?

Amióta van Transtelex, nyár derekán (szinte*) mindig elmentünk egy képzeletbeli bevásárlásra, hogy megnézzük, mennyit változtak egy év alatt az árak az egyik legjelentősebb romániai áruházláncban, a Lidlben. A 2025-ös összeállításban különös hangsúlyt kapott az élelmiszerek áfájának az emelése, de a lényeg akkor is az volt, hogy aktuális képet kapjunk az árakról. Szóval idén is elmentünk „vásárolni”, és megnézni, mennyivel kerül többe egy bevásárlás tavalyhoz képest? Egyáltalán többe kerül?

Míg a statisztikai intézet kicentizett, matematikai pontossággal összesít, addig a mi módszerünknek mindig egyik fontos eleme volt, hogy megpróbáltunk egy valós bevásárlást lekövetni. Néhány év és néhány összeírás tapasztalatával a hátam mögött azt azért kijelenthetem, hogy mindig lesznek „anomáliák”, például nem kapható valami, ami a listán szerepel (például nincs 1 kg-os kiszerelésű 20 százalékos tejföl, csak 400 g-os), mivel azonban a valós bevásárlás lekövetése a cél, nem fogom kivenni az adott tételt, hanem az általam előre meghatározott szabályokat követve helyettesítem, és esetenként jelzem. Egyébként épp azért esett a választásunk a Lidl-re, azért nézzük éppen ennek a diszkontláncnak a termékeit, mert a kínálata meglehetősen stabil.

A következő módszertant alkalmaztunk a termékek összeírásánál:

• ahhoz, hogy kiküszöböljük az eltérő kiszerelések okozta problémákat, csak a termékek egységárával (literenkénti, kilogrammonkénti, darabonkénti) áraival számoltunk;
• az adott termékkategóriában mindig a legolcsóbb árat vettünk figyelembe, például a legolcsóbb fél kilós kiszerelésű őrölt kávé árát néztük, függetlenül a márkától;
• emellett most is csak a rendes árakat néztük, a különböző napi vagy heti árleszállításokat figyelmen kívül hagytuk.

Már említettem, hogy a listánk egyik jellemzője, hogy próbál minél életszerűbben viszonyulni egy képzeletbeli bevásárláshoz. Ezért a termékeknek nem csak az egységárát vetettük össze, hanem azt is figyelembe vettük, hogy reálisan ezekből a termékekből mennyit szokott vásárolni egy átlagos személy vagy háztartás. Például burgonyából ritkán teszünk a bevásárlókocsinkba csak egy kilogrammot, ezzel szemben vajból nagyon ritkán kell egy kilogramm egyszerre. Ezért az így meghatározott termékkosárnak az a lényeges előnye, hogy sokkal jobban leképezi, mennyivel fizet többet egy átlagos vásárló egy átlagos bevásárlás után. Fontos viszont, hogy ez a felmérés semmiképpen nem reprezentatív, legfennebb csak néhány érdekes tanulság levonására alkalmas.

A mostani bevásárlólistánk termékkategóriákra bontva így nézett ki:

• Zöldségek, gyümölcsök: burgonya (3 kg), paradicsom (1 kg), tv paprika (0,5 kg), sárgarépa (0,5 kg), paszternák (0,5 kg), vöröshagyma (0,5 kg), kígyóuborka (1 drb), alma (1 kg), banán (0,5 kg), narancs (2 kg);
• Száraz termékek, olaj, tojás: cukor (1 kg), só (1 kg), liszt (1 kg), napraforgó olaj (1 l), rizs (1 kg), durum spagetti tészta (0,5 kg), tojás (10 drb);
• Húsfélék: csirkemellfilé (1 kg), pulykamellfilé (1 kg), sertés darált hús 30%-os zsírtartalom mellett (0,5 kg), sertéskaraj (1 kg);
• Tejtermékek: natúr joghurt (0,5 kg), vaj (0,25 kg), tej 1,5%-os (1 l), tej 3,5%-os (1 l), tejföl 20%-os (1 kg), gouda sajt (0,2 kg), edam tömbsajt (0,2 kg) és telemea (0,2 kg).
• Egyéb termékek: császárzsemle (0,5 kg), 100% Arabica őrölt kávé (0,5 kg), Coca-Cola (2 l), szénsavas ásványvíz (6 l), 2 rétegű WC-papír (200 lap)

A tavalyi „bevásárlásunkra” teljesen rányomta a bélyegét az áfakulcs megemelése az első deficitcsökkentő intézkedéscsomag részeként. Ezen a szemüvegen keresztül hasonlítottuk össze az árakat, most viszont visszatérünk a korábbi években megszokotthoz. 2026 az üzemanyag árának a drágulásától volt hangos, és a klasszikus axióma szerint, ha az üzemanyagár megy felfelé, akkor minden ár emelkedni fog. Ebből kiindulva elsősorban kisebb-nagyobb drágulásra számítottam a termékek többsége esetén, de csalódnom kellett.

Hogyan változtak az egységárak?

Először kategóriákra bontva mutatom a fajlagos árakat, majd később azt is levezetem, hogy mi történik akkor, ha levásároljuk az előre meghatározott termékkosarat.

Zöldségek és gyümölcsök: Ebben a kategóriában számít leginkább, hogy mindig a nyár derekán, jellemzően augusztus elején nézzük meg az árakat, hogy ezzel kizárjuk a szezonális jellegükből adódó különbségeket, mert azok igen jelentősek lehetnek. Ennek ellenére látványosak az eltérések, főleg almát és paszternákot lehet sokkal olcsóbban kapni, mint tavaly, de annyira, hogyha nem én néztem volna tavaly is az árakat, akkor nem hinném el, amit látok. Ha az alma esetében a 2 lejes akciót is figyelembe venném, akkor az ára fele lenne a tavalyinak, de a paszternák is jóval olcsóbb, pedig ugyanazt a fél kilós kiszerelésű terméket néztem, mint egy éve. A Lidl hivatalos napi terméklistája (mindig csak az adott napi elérhető) szerint még olcsóbb, kilóra kaphatót is forgalmaznak. Olyat viszont a kolozsvári, Mărăști tér környéki egységükben nem láttam.

Ha figyelmesen megnézzük, akkor más termékek esetében is árcsökkenés figyelhető meg, burgonyát ilyen olcsón még egyik tesztelés alkalmával sem tudtunk volna venni, a paradicsom kilójáért is kevesebbet kell fizetni, mint egy éve, a vöröshagymáért, meg az uborkáért is. Csak a sárgarépa lett valamivel drágább, meg a tv paprika.

Száraz termékek, olaj, tojás: A mezőgazdaság magasabb termelési költségei ezen a kategórián is éreztethetnék a hatásukat, a gabona és az olajos magvak árának az emelkedése visszaköszönhetne, de úgy tűnik, az üzemanyagárak emelkedése itt még nem érezhető. Az olaj és a tojás lett valamivel drágább, de korántsem olyan látványos az árak emelkedése, mint a zöldségek esetében tapasztalt csökkenés. Amúgy minden másnak stagnál az ára, szinte banira annyi, mint egy évvel ezelőtt.

Húsfélék: A takarmányköltségek emelkedése a húsfélék árában is meglátszódhatna, de egyelőre ebben a kategóriában is a stagnálás a jellemző. Sőt, a sertéskaraj valamivel olcsóbb, mint egy éve, és ha beleszámítom azt is, hogy egyben (nem szeletelve) még olcsóbban, 27,9 lejes egységáron kapható, akkor még látványosabb a csökkenés. Mivel az elmúlt években a szeletelt árut néztünk, most is maradtam annál.

Tejtermékek: Azokat, akik rendszeresen szoktak a Lidl-ben vásárolni, valószínűleg nem lepi meg, hogy csökkent a vaj ára, mert azért érezhető volt, de ábrázolva még látványosabb az egész. Pontosan 17,5 lejjel lett olcsóbb a 65 százalékos vaj egységára egy év alatt az áruházláncban. Kíváncsiságból a 82 százalékos, saját márkás (Pilos) vaj árát is leírtam, és az is olcsóbb lenne (29,8 lej), mint a tavalyi egységár (44,95). Minden más ára lényegében változatlan.

Egyéb: Igazán látványos változás csak a kávé árában történt, igaz, ha követtük az Országos Statisztikai Intézet és a világpiac alakulását, akkor ezen nagyon nem lepődünk meg, ahogy azon sem, hogy a világ egyik legnépszerűbb üdítőitaláért, a Coca-Coláért is többet kell fizetni, mint tavaly. A történethez hozzátartozik, hogy a készlet erejéig 4,3 lejes egységárban is volt Coca-Cola, de az szerintünk akciós terméknek számít, ezért maradtam a 2 literes kiszerelésű termék literenkénti áránál.

Mi történik, ha levásároljuk a teljes termékkosarat?

Már az egységárak összevetése is sokatmondó, az igazán lényeges kérdés viszont sokkal inkább az, hogy mennyit kell fizetni akkor, amikor egy vásárló az előre meghatározott termékkosár alapján, a megadott mennyiségeket követve megveszi a termékeket. Vajon tényleg olcsóbban jön ki a kosár, úgy, ahogy az egységárak összevetéséből arra számítani lehet? Az, hogy a vaj ára lényegesen csökkent, vajon ellensúlyozni tudja a kávé tetemes drágulását? Nem húzom tovább, a válasz egyértelműen az, hogy igen. A fent megadott termékkosarat „levásárolva” 2022-ben 271,29 lejt, 2023-ben 314,07 lejt, 2025-ben 330,43 lejt, míg idén 326,20 lejt kellett volna a kasszánál hagyni.

Tavalyhoz képest jelentősebb (1 lejnél nagyobb) csökkenést a burgonya (2,7 lej), a paradicsom (1,2 lej), a paszternák (3,1 lej), az alma (2,7 lej), a narancs (2,2 lej), a sertéskaraj (1,5 lej), a vaj (3,5 lej) árában tapasztaltunk, míg jelentősebb növekedés a Coca-Cola (1,3 lej), a kávé (6 lej), a pulykamell filé (1 lej), a csirkemell filé (1 lej), illetve a tojás (2,5 lej) árában volt. Összességében 1,2 százalékos a csökkenés, de ha azt vesszük, hogy inkább drágulásra számítottam, ez is meglepő.

Ha összevetem a számokat az Országos Statisztikai Intézet legutóbbi közlésével, akkor hasonló nagykép rajzolódik ki. Az élelmiszerek közül a legnagyobb árcsökkenést a krumpli esetében jelezték, összességében 14 százalékkal kellett idén nyár elején kevesebbet fizetni, mint tavaly a hasonló időszakban, de általában is a zöldségek és gyümölcsök árának csökkenését jelezték, a friss gyümölcsök esetében például közel 10 százalékosat. A tejtermékek közül a statisztikusok szerint is csak a vaj ára csökkent az egy évvel korábbihoz képest, igaz, ők kevesebb, mint 1 százalékosat jeleztek. A legnagyobb drágulást a kávé esetében jelezték, egy év alatt 19,9 százalékosat, de a tojás esetében is azt rögzítették, hogy szinte 14 százalékkal kellett érte magasabb árat fizetni. És valóban!

*Kivéve 2024-et, amikor olimpiát néztünk, nem árakat.