Januártól nőhet az ingatlan- és számos más adó, alkotmányos az erről szóló törvény

Január elsejétől emelkedhet az ingatlanadó, a járművek után fizetett adó, de még a Temuról és Trendyolról rendelt csomagok után is többet kell fizetni, miután az Alkotmánybíróság szerdai ülésén elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványát – írja a G4Media az alkotmánybíróság sajtóirodájának közlése alapján.

Mi léphet életbe január elsején?

A kormány a költségvetés egyensúlyának megteremtése szempontjából elengedhetetlennek tartja az új tervezetet, ami számos újdonságot tartalmaz. A növelések nélkül ugyanis a kormány jelentős bevételi forrást veszített volna a következő év elején, pedig már így is nagy a nyomás a költségvetési hiány kezelésére. Többek között a következő intézkedéseket tartalmazza a jogszabály:

• Jelentősen emelkednének a lakóingatlanokra és autókra kivetett adók. A Hotnews a Profit.ro becslése alapján azt írja, hogy az ingatlanadó átlagosan 80 százalékkal lenne drágább, ami egy háromszobás bukaresti lakás esetében azt jelenti, hogy 198 lejről 355 lejre emelkedne.
• Függetlenül az éves készpénzes bevételétől minden kereskedő esetében kötelezővé tennék a kártyás fizetést, tehát valamilyen elektronikus fizetési megoldást használniuk kellene. Jelenleg 50 ezer lej készpénzbevétel a küszöb.
• 16 százalékos adót vetnének ki a kriptovaluta-tranzakciókra.
• 25 lejes fix díjat vezetnének be minden 150 euró alatti, az EU-n kívülről érkező csomag után.
• A bankszámlával nem rendelkező vállalkozásokat inaktívnak nyilvánítanák. Az új cégeknek pedig legfeljebb 60 napjuk lenne arra, hogy fizetési számlát nyissanak.
• 500 lej minimális tőke lenne szükséges a korlátolt felelősségű társaságok (Kft.) alapításához. A már meglévő kft.-knek pedig a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül meg kell emelniük az alaptőkéjüket, különben feloszlatnák őket.
• Új szabályokat vezetnének be a bérleti jövedelem adóztatására: 30 százalékos átalányadót.
• Szabályoznák az adóhatóság által elkobzott áruk online értékesítését.
• Eltörölnék a minimális forgalmi adót.
• Új szabályokat vezetnének be az egészségbiztosítási járulék kifizetésére a független tevékenységekből származó jövedelmek után.
• Megemelnék a tőzsdei nyereségre kivetett adókat.

Hosszú huzavona után léphet érvénybe a törvény

A kormánynak nagyon fontos volt, hogy alkotmányos legyen a második deficitcsökkentő csomag részeként benyújtott jogszabály. A történet még szeptember elején kezdődött, amikor a kormány felelősséget vállalt a csomag részeként öt törvénytervezetéért, amitől azt várták, hogy segít rendbe tenni az államháztartási hiányt. Ezek a következőek:

• a bírák speciális nyugdíjairól szóló törvénytervezet
• az egészségügyi reformról szóló törvénytervezet
• az állami vállalatok (pl. Hidroelectrica és a Román Posta) vállalatirányításáról szóló törvénytervezet,
• egyes autonóm közigazgatási hatóságok – a Távközlési Szabályozó és Felügyeleti Hatóság (ANCOM), az Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) és a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) – működésének hatékonyabbá tétele érdekében elfogadott tervezet,
• valamint a Pénzügyminisztérium új adókat és fiskális intézkedéseket tartalmazó törvénytervezete.

A bírák és ügyészek speciális nyugdíjáról szóló törvénytervezet kivételével a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mindeniket megtámadta az alkotmánybíróságon. A népharagtól tartva a speciális nyugdíjakról szóló törvényt ugyan nem támadták meg, de megtette helyettük azt a legfelsőbb bíróság. Az alkotmánybíróság sorra tárgyalta ezeket a beadványokat. Emlékezetes, hogy formai okokra hivatkozva kaszálták el a bírók és ügyészek speciális nyugdíjának reformját, míg az állami vállalatok irányításáról szóló sürgősségi rendeletet módosító jogszabály-tervezetet alkotmányosnak minősítették.

Az adóügyi intézkedéseket tartalmazó törvénytervezetet is részben alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította már egyszer az alkotmánybíróság. A bírák a tervezetből a vámhatóság, az adóhatóság és a szerencsejátékokat felügyelő hivatal alkalmazottainak a poligráfos vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket tartották alaptörvénybe ütközőnek. Ezenkívül a törvény átment az alkotmányossági vizsgálaton.

Ezt követően módosították a jogszabályt, kijavították a kifogásolt részeket, ugyanakkor egy új előírással egészítették ki: adót vetnének ki a nem EU-s platformokról (Temu, Trendyol, Shein) rendelt csomagokra. November 18-én, kedden aztán ismét elfogadták a törvényhozásban a tervezetet, de azt az AUR menetrendszerűen ismét megtámadta az alkotmánybíróságon.

A frászt hozta a kormányra az alkotmánybíróság, amikor először csak jövőre tűzte ki az AUR beadványának a megvitatását, mert ezzel keresztülhúzták volna a számításaikat, hogy már január elsejétől adóemelést és új adókat vezethessenek be. Az alkotmánybíróság ezzel jelentősen befolyásolta volna a kormány költségvetési hiány kiegyensúlyozására irányuló stratégiáját. Végül a kormány azzal a kéréssel fordult a testülethez, hogy még idén döntsenek a kérdésben, és az alkotmánybíróság ezt meghallgatta.