Ráijesztett az alkotmánybíróság a kormányra, de végül mégis decemberben tárgyalják az adók emeléséről szóló törvényt

Ráijesztett az alkotmánybíróság a kormányra csütörtökön, mert először csak februárra tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását, és így az nem léphetett volna hatályba január elsején, de aztán a kormány kérésére előrehozta december 10-re a tárgyalás időpontját.

A történet még szeptember elején kezdődött, amikor a kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért, amitől azt várták, hogy segít rendbe tenni az államháztartási hiányt. Ezek a következőek:

• a bírák speciális nyugdíjairól szóló törvénytervezet
• az egészségügyi reformról szóló törvénytervezet
• az állami vállalatok (pl. Hidroelectrica és a Román Posta) vállalatirányításáról szóló törvénytervezet,
• egyes autonóm közigazgatási hatóságok – a Távközlési Szabályozó és Felügyeleti Hatóság (ANCOM), az Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) és a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) – működésének hatékonyabbá tétele érdekében elfogadott tervezet,
• valamint a Pénzügyminisztérium új adókat és fiskális intézkedéseket tartalmazó törvénytervezete.

A bírák és ügyészek speciális nyugdíjáról szóló törvénytervezet kivételével a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mindeniket megtámadta az alkotmánybíróságon. A népharagtól tartva a speciális nyugdíjakról szóló törvényt ugyan nem támadták meg, de megtette helyettük azt a legfelsőbb bíróság. Az alkotmánybíróság sorra tárgyalta ezeket a beadványokat. Emlékezetes, hogy formai okokra hivatkozva kaszálták el a bírók és ügyészek speciális nyugdíjának reformját, míg az állami vállalatok irányításáról szóló sürgősségi rendeletet módosító jogszabály-tervezetet alkotmányosnak minősítették.

Az adóügyi intézkedéseket tartalmazó törvénytervezetet is részben alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította már egyszer az alkotmánybíróság. A bírák a tervezetből a vámhatóság, az adóhatóság és a szerencsejátékokat felügyelő hivatal alkalmazottainak a poligráfos vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket tartották alaptörvénybe ütközőnek. Ezenkívül a törvény átment az alkotmányossági vizsgálaton.

Ezt követően módosították a jogszabályt, kijavították a kifogásolt részeket, ugyanakkor egy új előírással egészítették ki: adót vetnének ki a nem EU-s platformokról (Temu, Trendyol, Shein) rendelt csomagokra. November 18-én, kedden aztán ismét elfogadták a törvényhozásban a tervezetet, de azt az AUR menetrendszerűen ismét megtámadta az alkotmánybíróságon.

Ezek után kezdődött a kormány rémálma, mert először csak február 4-re tűzte ki a beadvány vitáját az alkotmánybíróság, majd ezt kérés nélkül január 21-re módosította. Az alkotmánybíróság ugyanakkor ezzel keresztülhúzta volna a kormány számításait, ugyanis azt szerették volna, ha már január elsejétől életbe léphet az adóemelést és új adókat bevezető törvénytervezet. Az alkotmánybíróság ezzel jelentősen befolyásolta volna a kormány költségvetési hiány kiegyensúlyozására irányuló stratégiáját.

A Hotnews meg is kérdezte Ioana Dogioiu kormányszóvivőt, lehetséges-e az, hogy a törvény még azelőtt életbe lépjen, hogy az alkotmánybíróság megvitatná azt. „Eljárásilag lehetetlen” – nyilatkozta a kormányszóvivő, de felvetette, hogy a határidők módosíthatók.

„Elvileg – nem arról van szó, hogy ezt kérték volna vagy hogy megtörtént volna –, az alkotmánybíróság esetében is, akárcsak a rendes bíróságokon, a határidők módosíthatók. Hogy ez meg fog-e történni vagy sem, jelenleg nem tudom” – nyilatkozta Dogioiu. És a kormány rögtön kérte is, hogy változtassák meg a tárgyalás időpontját. Az alkotmánybíróság meghallgatta a kormány kérését, és december 10-re tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását.

Mi léphet életbe január elsején?

A kormány a költségvetés egyensúlyának megteremtése szempontjából elengedhetetlennek tartja az új tervezetet, ami számos újdonságot tartalmaz. A növelések nélkül ugyanis a kormány jelentős bevételi forrást veszített volna a következő év elején, pedig már így is nagy a nyomás a költségvetési hiány kezelésére. Többek között a következő intézkedéseket tartalmazza a jogszabály:

• Jelentősen emelkednének a lakóingatlanokra és autókra kivetett adók. A Hotnews a Profit.ro becslése alapján azt írja, hogy az ingatlanadó átlagosan 80 százalékkal lenne drágább, ami egy háromszobás bukaresti lakás esetében azt jelenti, hogy 198 lejről 355 lejre emelkedne.
• Függetlenül az éves készpénzes bevételétől minden kereskedő esetében kötelezővé tennék a kártyás fizetést, tehát valamilyen elektronikus fizetési megoldást használniuk kellene. Jelenleg 50 ezer lej készpénzbevétel a küszöb.
• 16 százalékos adót vetnének ki a kriptovaluta-tranzakciókra.
• 25 lejes fix díjat vezetnének be minden 150 euró alatti, az EU-n kívülről érkező csomag után.
• A bankszámlával nem rendelkező vállalkozásokat inaktívnak nyilvánítanák. Az új cégeknek pedig legfeljebb 60 napjuk lenne arra, hogy fizetési számlát nyissanak.
• 500 lej minimális tőke lenne szükséges a korlátolt felelősségű társaságok (Kft.) alapításához. A már meglévő kft.-knek pedig a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül meg kell emelniük az alaptőkéjüket, különben feloszlatnák őket.
• Új szabályokat vezetnének be a bérleti jövedelem adóztatására: 30 százalékos átalányadót.
• Szabályoznák az adóhatóság által elkobzott áruk online értékesítését.
• Eltörölnék a minimális forgalmi adót.
• Új szabályokat vezetnének be az egészségbiztosítási járulék kifizetésére a független tevékenységekből származó jövedelmek után.
• Megemelnék a tőzsdei nyereségre kivetett adókat.