Szigorítják a betegszabadságokat, országos ellenőrzés és a törvénymódosítás jön

Újabb megszorításokat jelentett be a román egészségügyi minisztérium, amelyek a betegszabadságok rendszerét érintik. Alexandru Rogobete arról beszélt: a jelenlegi szabályozás túl sok visszaélésre ad lehetőséget, ezért változásokra van szükség.

„Tavaly több mint egymillió olyan betegszabadságot jelentettek be a munkaadók és háziorvosok, amelyeket az ellenőrzések alapján jogszerűtlennek vagy legalábbis erősen kétségesnek találtunk. Ez egyszerűen túl sok” – mondta Rogobete. Azt is hozzátette: már elrendelte a teljes rendszer országos átvizsgálását, és miután elkészülnek a jelentések, egy szakértői csoport fogja kidolgozni a szükséges törvénymódosításokat. „Nem fogunk tudni minden trükköt kiszűrni, de ha már csökkenteni tudjuk a visszaélések számát, az is nyereség” – tette hozzá.

A miniszter már korábban, a saját Facebook-oldalán is bejelentette, hogy az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) ellenőrei terepre vonultak, hogy feltárják a visszaélésgyanús eseteket.

A reformcsomag azonban nem áll meg itt. Újabb, mindenkit érintő megszorító intézkedést vezettek be: ezentúl a betegszabadság idejére is egészségbiztosítási járulékot (CASS) kell fizetni – még a rákbetegeknek és a kismamáknak is.

Ez komoly változás, hiszen eddig mentesültek a járulékfizetés alól például a tartósan betegek, a szülési szabadságon lévők vagy a kisgyermekes szülők. Most ez a kedvezmény megszűnik. A hivatalos indoklás szerint így próbálják visszaszorítani a visszaéléseket, és növelni az egészségbiztosítási kassza bevételeit.

A minisztérium szerint jelenleg 6,3 millió ember fizet járulékot, miközben 16,6 millióan vesznek igénybe ellátást – ez az arány az egyik legrosszabb az EU-ban. A cél, hogy legalább 20 százalékkal növeljék azok számát, akik aktívan hozzájárulnak a rendszer fenntartásához.

A megszorítások között szerepel az is, hogy:

• 4000 lej fölötti nyugdíjak után is CASS-t kell fizetni,
• csökken a hosszú kórházi kezelésekre fenntartott ágyak száma,
• az orvosokat teljesítmény alapján fizetik majd,
• a kórházmenedzserek nevezik ki az osztályvezető orvosokat,
• a magánkórházaknak legalább 80%-ban főállású munkavállalókat kell foglalkoztatniuk, ha szerződésben akarnak maradni a biztosítóval.

A reform célja a hivatalos kommunikáció szerint a rendszer hatékonyabbá tétele és a pénzügyi fenntarthatóság biztosítása. A kritikák viszont már most erősek, mert a legnagyobb terhet a legsérülékenyebb csoportokra – betegekre, kismamákra, nyugdíjasokra – rakja.