Újra egészségügyi adót kell fizetni a betegszabadság után, még a rákbetegeknek és a kismamáknak is

Újabb megszorító intézkedéseket jelentett be a román egészségügyi minisztérium: hamarosan minden betegszabadság után fizetni kell majd egészségbiztosítási hozzájárulást (CASS-t), függetlenül attól, hogy ki milyen okból kényszerül otthon maradni. Eddig mentesültek a járulékfizetés alól például a krónikus betegek, a kisgyermekes szülők és a szülési szabadságon lévők, de a tervek szerint ez a kedvezmény megszűnik. A döntés célja – legalábbis a hivatalos magyarázat szerint – az, hogy csökkentsék a rendszerrel való visszaéléseket, és növeljék az egészségbiztosítási pénztár bevételeit.

A tárca szerint jelenleg 6,3 millió romániai állampolgár fizet egészségügyi járulékot, miközben 16,6 millióan részesülnek ellátásban. A különbség az egyik legnagyobb az EU-ban. A tervezett reformokkal 20 százalékkal szeretnék növelni azok számát, akik aktívan hozzájárulnak a rendszer fenntartásához. A kivételek körének szűkítése mellett bevezetnék azt is, hogy a nagyobb nyugdíjak után is CASS-t kelljen fizetni: 4000 lej fölötti havi jövedelem esetén már levonással kell számolniuk az érintetteknek.

Az egészségügyi rendszer átalakítása azonban nem áll meg a járulékoknál. A kórházak működésében is jelentős változások jönnek. A hosszú távú kórházi kezelésekre fenntartott ágyak számát 2030-ig több mint 20 százalékkal csökkentenék, az orvosokat pedig teljesítményük alapján díjaznák, külön bónuszrendszerrel. A nehéz anyagi helyzetben lévő kórházakban megvágnák a különféle pótlékokat, és a jövőben már nem az egyetemek nevezik ki az osztályvezető orvosokat, hanem a kórházmenedzserek, világos célkitűzéseket tartalmazó szerződések alapján.

A hatékonyabb működés érdekében ösztönözni fogják azt is, hogy a kórházak közösen szerezzenek be olcsóbb orvosi eszközöket vagy gyógyszereket. Előtérbe kerülnek a generikus, vagyis olcsóbb, de hatékony készítmények, és várhatóan több városi állandó ügyeleti központot is bezárnak. Emellett a magánkórházak csak akkor maradhatnak szerződésben a biztosítóval, ha legalább 80 százalékban teljes állású munkavállalókat foglalkoztatnak. A magánklinikákon dolgozó rezidens orvosok bérét pedig részben a kórházaknak is állniuk kell, nemcsak az államnak.

A reformcsomag célja – a hivatalos közlés szerint – az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tétele és a pénzügyi fenntarthatóság biztosítása. Ugyanakkor máris sok kritika éri az intézkedéseket, főként azért, mert azok leginkább a kiszolgáltatott helyzetben lévő betegek és nyugdíjasok terheit növelik.