Nem lett sikersztori a helyreállítási terv: 29 milliárd euróból eddig csak 9,4-et sikerült lehívni

A PNRR (Planul Național de Redresare și Reziliență) Románia covid utáni helyreállítási tervét jelenti, amit az Európai Unió finanszíroz annak érdekében, hogy segítsen a tagállamoknak a pandémia okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításában. A PNRR célja, hogy reformok és beruházások révén hosszú távú szerkezeti átalakulásokat hajtson végre az országban, különösen hat kulcsfontosságú területen: digitalizáció, zöld átmenet, egészségügy, oktatás, közlekedés és szociális infrastruktúra. Nemrég írta meg a sajtó, hogy a harmadik kifizetési kérelemből 1,1 milliárd euró elúszhat több olyan nem teljesített vállalás miatt, amit most számon kér az Európai Bizottság. A nagy parlamenti és elnökválasztási hajrában a koalíciós partnerek már egymás szemére hányták, hogy miért akadozik a PNRR, csak arról feledkeztek el, hogy 2021-től, amikor benyújtották a helyreállítási tervet, bőven lett volna idő a kitűzött célokat kipipálni.

A PNRR eddigi teljesítménye: mennyit sikerült lehívni?

Az EU összesen 29 milliárd eurót biztosít Románia számára 2026-ig, ami az ország GDP-jének 9 százalékát teszi ki, írja a Panorama portál. Ebből a pénzből 13,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg közel 15 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel. A támogatás célja, hogy elősegítse a fenntartható gazdasági növekedést és a strukturális reformok végrehajtását, miközben a hitel formájában kapott összegeket hosszabb távon vissza kell fizetnie Romániának.

A PNRR indulása 2021-ben történt, amikor a tervet az Európai Bizottság elfogadta, majd a következő év januárjában megkezdődött a tényleges végrehajtás. A folyamat három fő fázisra oszlik, amelyeken belül Románia különböző reformok és beruházások teljesítésével lehívhatja a rendelkezésére álló összegeket.

Itt van egy rövid kronológiája az eddigi eseményeknek 2021-től kezdődően:

• 2021. május: Románia benyújtotta az Európai Bizottságnak a saját PNRR-tervét, amely tartalmazta a reformok és beruházások ütemtervét a következő évekre.
• 2021. szeptember: Az EB hivatalosan elfogadta a helyreállítási tervet, így lehetővé vált a források első részének lehívása.
• 2021. október: Az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta Románia PNRR-jét, hivatalossá vált a pénzeszközök folyósításának kezdete.
• 2021. december: Megkaptuk az első, 1,8 milliárd eurónyi előfinanszírozást a vissza nem térítendő támogatásokból.
• 2022. január: Az ország újabb előfinanszírozást kapott, ezúttal 1,9 milliárd eurót a hitelkeretből, amely lehetővé tette a reformok és beruházások megkezdését.
• 2022–2023: Románia folytatta a PNRR végrehajtását, de elkezdődött a késedelmek felhalmozódása is. A reformok és a célok teljesítése nem a tervezett ütemben haladt, különösen a harmadik kifizetési kérelemnél, 2023 decemberében jelentkeztek problémák.
• 2024. március: Az Európai Bizottság módosította a PNRR-hez kapcsolódó pénzügyi kifizetési ütemtervet, miután Románia kérvényezte a határidők meghosszabbítását. Ugyanakkor a 3. kifizetési kérelmet még nem hagyták jóvá, mivel több mérföldkő teljesítése elmaradt.
• 2024. augusztus: A román kormány és Marcel Ciolacu miniszterelnök újabb tárgyalásokat folytattak Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, hogy megpróbálják megoldani a fennálló problémákat, és elkerüljék a pénzeszközök elvesztését.

2024 októberéig Románia mindössze 9,4 milliárd eurót hívott le a teljes 29 milliárdból, ami azt jelenti, hogy az ország csupán a pénz egyharmadát tudta megszerezni az eddig eltelt két és fél év alatt. A fennmaradó kétharmad, azaz 20 milliárd euró lehívására már csak két év áll rendelkezésre, amihez az eddiginél gyorsabb és hatékonyabb végrehajtás szükséges.

Az Európai Bizottság által meghatározott mérföldkövek és célok rendszerében Románia 518 célt vállalt, amelyek közül 294 beruházás és 224 reform. Eddig azonban csupán 72 mérföldkövet sikerült teljesíteni, ami csak a 14 százaléka az összes vállalásnak. Ez nagyon kevés.

A harmadik kifizetési kérelem körüli problémák: mikrovállalkozások, metró, állami vállalatok

A PNRR végrehajtásának egyik legnagyobb akadálya a 3. kifizetési kérelem, ami 2023 decembere óta nem oldódott meg, és ami 2,1 milliárd euró értékű támogatásról szól. Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a kérelmet, mivel több fontos mérföldkő még nem teljesült. A Hotnews összesítése szerint 300 millió a mikroválallatok adóreformja, további 300 a kolozsvári metró miatt, és félmilliárd euró az állami vállalatok reformjának elmaradása miatt úszik. Ami azt jelenti, hogy 1,1 milliárddal kap kevesebbet az ország, az amúgy is egyéves késéssel történő kifizetéskor.

Az egyik legnagyobb probléma a mikro- és kisvállalkozások adózási rendszeréhez kapcsolódik. Románia 2021-ben vállalta, hogy csökkenti a mikro- és kisvállalkozások kedvezményes adózási küszöbét: a hatóságok a határt 2023-ban egymillió euróról 500 ezer euróra vitték le, és azt hitték, hogy ezzel megelégszik az EB, azonban nem így történt. A bizottság a Világbank ajánlásaira hivatkozva a mikrovállalkozások kedvezményes adózási rendszerének felső határát 88 500 euróban állapítaná meg a jelenlegi 500 ezer euró helyett, ugyanis szerinte a jelenlegi határérték még mindig túl magas, és lehetővé teszi, hogy nagyobb cégek is kihasználják a kedvezményes adózási rendszert, ami azt jelenti, hogy ezek csupán 1%-os adót fizetnek az árbevételük után.

A Bizottság 2024 végéig tehát azt várja Romániától, hogy csökkentse ezt a határt, és szigorítsa a mikrovállalkozások adózási feltételeit. Ezáltal a cégek nem élvezhetnék olyan könnyen a kedvezményes adózás előnyeit, és közelebb kerülnének az általános társasági adó (16%) megfizetéséhez. Ez a reform központi eleme a 3. kifizetési kérelemnek, és amíg nem sikerül megállapodni, a pénz nem érkezhet meg.

Ezen kívül más problémák is akadályozzák a kifizetést. Az állami vállalatok vezetésének kiválasztására vonatkozó reformokat sem hajtották végre megfelelően. A Transtelexen is írtunk róla, hogy az egyik legfontosabb elmulasztott mérföldkő a vállalatirányítási törvény alkalmazása, amely segítségével végre szabályozni lehetne, hogy kik üljenek be az állami tulajdonú vállalatok vezetőtanácsaiba.

Az adatok riasztóak: az összesen 142 országos jelentőségű állami vállalatból, amelyekre a vállalatirányításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, csak 25-nél fejeződött be a kiválasztási eljárás, a fennmaradó 110 állami vállalatnál pedig ideiglenes ügyintézőkből álló igazgatótanács működik. Már az AMEPIP (az Állami Vállalatok Teljesítményét Felügyelő Ügynökség) vezetésének kiválasztási folyamata is problémás volt, ami szintén késlekedést okozott.

Az Európai Bizottság kritikája szerint ezeknél a vállalatoknál nem átlátható módon nevezték ki a vezetőket, és több személy is inkompatibilis pozíciókba került. Például olyan személyek kerültek az igazgatótanácsba, akik részt vettek a kinevezési és javadalmazási bizottságokban, vagy éppen államtitkárok, akik nem lennének jogosultak ezekre a pozíciókra.

Az érintett cégek között 12-14 állami energetikai vállalat van, amelyeknél újra kellene indítani a vezetők kiválasztási eljárását. A Bizottság szerint a jelenlegi eljárások nem voltak eléggé átláthatóak, és politikai befolyás is volt a kinevezések során. A kormány mindeddig nem javította a vállalatirányítási törvényeket, amelyek a vállalatok vezetőinek átláthatóbb kiválasztását biztosítanák. A 109/2011-es sürgősségi kormányrendelet, amelyet a 111/2016-os törvény hagyott jóvá, változatlan maradt.

Ennek a reformnak az elmaradása miatt Románia várhatóan 500 millió eurót veszít a PNRR harmadik részletéből. Bár a problémás kinevezések megszüntetése jelentős pénzügyi kompenzációval járna, ez még mindig sokkal kisebb lenne, mint az elmaradó uniós támogatás összege. A politikai háttértámogatás miatt azonban a kormány eddig nem vállalta a felelősséget a szerződések megszüntetéséért és a szükséges reformok végrehajtásáért.

Egy másik jelentős probléma a kolozsvári metró projekt, amely szintén a 3. kifizetési kérelem része. Az Európai Bizottság kifogásolta a projekt átláthatóságát és a közbeszerzési eljárásokat. A legnagyobb akadály az volt, hogy a projekt kivitelezési szerződésének értékét – amelyet eredetileg 1,8 milliárd euróra becsültek, majd 2,3 milliárd euróra emeltek – nem tették közzé megfelelően az Európai Unió hivatalos közlönyében. Az önkormányzat a meglévő közbeszerzési eljárást próbálta módosítani ahelyett, hogy új licitet írtak volna ki, de ez nem felelt meg az uniós szabályoknak.

A 300 millió eurós uniós támogatás lehívása végül elmarad, és a kormány tárgyalásokat folytat az összeg átcsoportosításáról más projektekre, például az A7-es autópályára. Az infrastrukturális beruházás továbbra is megvalósulhat, de a finanszírozást a román állam „zöld kötvények” kibocsátásával, valamint közlekedési programokból próbálják fedezni.

A metróprojekt eredetileg 21,3 kilométer hosszú lenne 19 megállóval, de a tervezési és kivitelezési folyamatok késlekedése miatt a projekt komoly kritikák tárgyává vált. Az első mérföldkövet a projekt elhibázta, mivel 2022-ben felfüggesztették a közbeszerzést, és bár 2023-ban aláírták a kivitelezési szerződést, az építési engedélyt csak 2024 májusában kapta meg.

Mit hoz a jövő? A 4. kifizetési kérelem és a további kilátások

Miközben a 3. kifizetési kérelem még mindig függőben van, Románia már készíti elő a 4. kifizetési kérelmet, amely további 1 milliárd euró támogatást és 1,7 milliárd eurónyi hitelt tartalmazna. A kérelem benyújtása várhatóan 2024 végén történik meg, de a kifizetéshez 45 további mérföldkő teljesítése szükséges, amelyek közül az egyik legfontosabb a vészhelyzeti árvízvédelem javítása. A legutóbbi Galac megyei árvíz alkalmával ugyanis világossá vált, hogy a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel és technikai kapacitásokkal a helyzet kezelésére. Ez a cél egyértelműen prioritást élvez, de ha nem sikerül időben teljesíteni, további késések várhatók.

A 2024-es parlamenti és elnökválasztások közeledtével egyre nagyobb a politikai feszültség, és a legnagyobb kockázat az, hogy a játszmázásban Románia tényleg elveszítheti az uniós forrásokat, ha nem teljesíti időben vállalásait. A PNRR célja, hogy hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést biztosítson, de ha a jelenlegi, illetve a soron következő kormány nem képes felgyorsítani a reformokat, tényleg elúsznak azok az eurómilliárdok, amik most, amikor egyre nagyobb költségvetési hiánnyal szembesül az ország, egyáltalán nem elhanyagolható forrást jelentenek a különböző beruházások megvalósításában.