Káosz és pazarlás az állami vállalatoknál: 142-ből csak 25 alkalmazza a vállalatirányítási törvényt

A kormány a csütörtöki ülésen ismét tudomásul vette, hogy Románia három mérföldkövet nem teljesített a PNRR-ből, holott ettől függ a harmadik részlet kifizetése, amit az Európai Bizottság korábban már elhalasztott. Az egyik legfontosabb elmulasztott mérföldkő a vállalatirányítási törvény alkalmazása, amely segítségével végre szabályozni lehetne, hogy kik üljenek be az állami tulajdonú vállalatok vezetőtanácsaiba.

Az adatok riasztóak: az összesen 142 országos jelentőségű állami vállalatból, amelyekre a vállalatirányításra vonatkozó jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, csak 25-nél fejeződött be a kiválasztási eljárás, a fennmaradó 110 állami vállalatnál pedig ideiglenes ügyintézőkből álló igazgatótanács működik.

A klientelizmus ezekben a vállalatokban elképesztő méreteket öltött. Ezeknek a stratégiai jelentőségű állami cégeknek az igazgatótanácsát még mindig olyan ideiglenes vezetőségi tagok népesítik be, akiknek semmiféle szakmai kapcsolatuk nincs az adott területtel: a minisztériumi hivatalnokoktól a kozmetikusig, állatorvosig, klubtulajdonosig, irodalmárig mindenféle végzettségű és foglalkozású egyénekkel lehet találkozni ezekben a vezetőtanácsokban, akiknek az ideiglenes kinevezését beláthatatlan időre is meghosszabíthatják a néhány havonta megújított szerződésekkel.

A Curs de guvernare portál szerint ezért a fiaskóért az AMEPIP-et (Állami Vállalatok Teljesítményének Monitorozásáért és Értékeléséért Felelős Ügynökség), a kormány főtitkárságát és az illetékes minisztériumokat terheli a felelősség. Az állapotot már 2023 utolsó negyedévéig kellett volna rendezni.

Az Európai Bizottság követelései és késlekedő pénzek

Az Európai Bizottság ismételten követelte, hogy Románia alkalmazza a vállalatirányítási törvény szabályait az állami vállalatoknál, és ezek a követelmények belekerültek a PNRR célkitűzéseibe is. A célok elmaradása miatt a Bizottság késlelteti a harmadik részlet folyósítását, amelyet 2023 decemberében nyújtottak be, de 2024 márciusáig nem hagyták jóvá.

Az alábbi három mérföldkövet teljesítését kérték számon a román állami vállalatok kormányzási reformja érdekében, amelyek teljesítése nélkül a helyreállítási terv (PNRR) harmadik részlete nem kerül folyósításra:

1. Az ideiglenes kinevezések csökkentése 50%-kal a központi szintű állami vállalatok igazgatótanácsaiban. Határidő: 2023 negyedik negyedév
2. Az ideiglenes kinevezések csökkentése 10%-kal szintén 2023 negyedik negyedévének a végére.
3. Igazgatótanácsi tagok kiválasztása és kinevezése a következő állami vállalatok igazgatótanácsába: Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR) reformja, illetve a Közúti Beruházások Országos Társaságának (CNIR), Román Nemzeti Vasúttársaság (SNCFR), Bukaresti Metró Társaság (Metrorex), Román Nemzeti Vasúttársaság utasszállító ágazata (CFR Călători).

Ezeknek a mérföldköveknek a teljesítése kulcsfontosságú a PNRR célkitűzéseinek elérése és az Európai Unió által biztosított pénzügyi támogatás folyósítása szempontjából. mielőtt ugyanis rábólintana a harmadik kifizetési részlet folyósítására, az Európai bizottság meg szeretne győződni arról, hogy az állami vállalatok hatékonyan működnek.

Ha szakmai alapon és a vállalatirányítási törvénynek megfelelően volnának kinevezve a tagok, akkor az EB valamennyire biztosítva látná azt, hogy

• a vállalatok stratégiáit és működését szakmailag kompetens vezetők irányítsák,
• növelné az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, csökkentve a korrupció és a nepotizmus lehetőségét,
• egy kompetens vezetőség azokat az óriási adósságokat is csökkenthetné, amit egyik-másik vállalat az évek során felhalmozott,
• garancia lenne arra is, hogy az újabb források, amik a helyreállítási terv (PNRR) keretében érkeznek, célszerűen legyenek felhasználva.

A Világbank 2024 májusában végzett elemzése szerint a román állami vállalatok teljesítménye általában gyengébb, mint a magánszektorban működő vállalatoké. Az állami vállalatok kevésbé nyereségesek, és kevesebb bevételt termelnek alkalmazottanként. Az állami alkalmazottak magasabb fizetései tovább rontják a pénzügyi eredményeket.

Romániában több mint 1400 állami tulajdonú vállalat működik, amelyek közül mintegy 80% helyi vagy önkormányzati, míg a fennmaradó rész központi kormányzati tulajdonban van. Ezek jelentős mértékben részesültek kormányzati támogatásokban és átutalásokban, amelyek összértéke eléri a GDP 0,7%-át. Azonban sok állami vállalat jelentős adósságot halmozott fel. 2023 októberében az állami vállalatok közül nyolc a legnagyobb adósok közé tartozott, összesen 2,4 milliárd euró (12 milliárd lej) adóssággal, ami az összes fennálló adótartozás 14,2%-át teszi ki.

A legnagyobb adósok listáján a következő nyolc állami vállalat szerepel:

Országos Széntársaság (Compania Națională a Huilei – CNH): A vállalat több éve az adósok listájának élén áll, 2023 októberében közel 1,04 milliárd euró (5,2 milliárd lej) adóssággal rendelkezett.

A román vasúti áruszállítási vállalat (CFR Marfă): Ez a vállalat 340 millió euró (1,7 milliárd lej) adósságot halmozott fel 2023 októberében.

A Hunyad megyei Energetikai Komplexum (CEH): 2023 októberében 1,44 milliárd lej (288 millió euró) adóssága volt.

Unifarm: A vállalat 1,4 milliárd lej (280 millió euró) adósságot halmozott fel.

SNCFR: Az állami vasúttársaság 1,2 milliárd lej (240 millió euró) adóssággal rendelkezik.

Bányabezárási Kereskedelmi Társaság (Societatea Comercială pentru Închiderea Minelor): Ez a vállalat 1 milliárd lej (200 millió euró) adóssággal bír.