A készenléti pótléktól az antennapótlékig – számba vettük a közalkalmazottak juttatásait

„Itt az ideje, hogy akik dolgoznak, megfelelő fizetést és bérpótlékokat kapjanak. Akik pedig évtizedek óta pasziánszot játszani járnak be a munkahelyükre, nézzenek más állás után. Több mint 50 fajta bérpótlék van. Hihetetlen, hova jutott ez a jelenség”. A nyilatkozat nem egy ellenzéki politikustól, hanem személyesen Marcel Ciolacu miniszterelnöktől származik, aki tűpontos leírását adta a romániai közszféra anomáliáinak, amikor néhány nappal ezelőtt bejelentette kabinetje tervezett takarékossági intézkedéseit.

A kormányfő azt már elmulasztotta megemlíteni, hogy az elmúlt évtizedben éppen az általa elnökölt Szociáldemokrata Párt (PSD) és koalíciós társa, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) duzzasztotta fel a közalkalmazotti állások számát a klientúrájának szánt jól fizető, pasziánszozós szinekúrákkal. És szintén a PSD és a PNL – együtt vagy külön-külön kormányozva – tette lehetővé, hogy egyebek mellett a „több mint 50 fajta bérpótlék” hatására jelenleg Romániában a hivatalos adatok szerint a közalkalmazottak fizetése közel harminc százalékkal meghaladja a vállalati szférában foglalkoztatottak fizetését.

Marcel Ciolacu szokatlan őszinteségi rohama mindenesetre azzal magyarázható, hogy a költségvetési hiány elszabadulása miatt a kormány most már tényleg kénytelen hozzányúlni a mára már közel 1,3 millió fősre duzzadt közalkalmazotti réteghez, amelynek fizetésére jelenleg az állam a bevételeinek 27 százalékát költi (szemben a 20 százalékos európai átlaggal). Az idei júniusi adatok szerint az összesen 1 284 199 közalkalmazott közül 818 327 a központi államapparátusban, 465 872 a helyi önkormányzatokban és alárendelt intézményeiben dolgozott. Valamennyiük fizetését – beleértve a választott vagy kinevezett közjogi tisztségviselőkét is – a korábban többször módosított 153/2017-es törvény, a különböző közalkalmazotti kategóriák jogállásáról szóló törvények és az ágazati kollektív munkaszerződések szabályozzák, és ezek számos bérpótlékot és egyéb juttatásokat (üdülési utalványt, étkezési támogatást, prémiumokat) írnak elő számukra. Ezekből veszünk számba néhányat.

Általános bérpótlékok és juttatások

A közalkalmazotti pótlékok közül talán a legismertebb a szerződéses munkaviszony időtartamának (az úgynevezett szolgálati időnek) az arányában fizetett „régiségpótlék”. A 2017-es törvény valamennyi közalkalmazotti kategória számára összesen hat, 0-tól 5-ig terjedő fizetési fokozatot állapít meg. A kiindulópont a 0-ik fizetési fokozat, ahová 3 évesnél kisebb szolgálati idejű közalkalmazottakat sorolják be. A 3 és 5 év közötti szolgálati időért a 0-ik fizetési fokozatnak megfelelő összeg 7,5 százaléka, 5 és 10 év között az 1-es fizetési fokozatnak megfelelő összeg 5 százaléka, 10 és 15 év között a 2-es fizetési fokozatnak megfelelő összeg 5 százaléka, 15 és 20 év között a 3-as fizetési fokozatnak megfelelő összeg 2,5 százaléka, 20 év fölött pedig a 4-es fizetési fokozatnak megfelelő összeg 2,5 százaléka a bérpótlék. Fontos, hogy a törvény szerint a régiségpótlék része a közalkalmazott alapbérének, aminek összege alapján számolják ki a további bérpótlékokat.

A közalkalmazottakat 2018-tól általánosan megillető további havi juttatás az étkezési támogatás, aminek összege a törvény szerint a mindenkori kéthavi bruttó minimálbér tizenketted része. Ez juttatás a minimálbér növekedése ellenére évek óta változatlanul havi bruttó 347 lej (nettó 190 lej), amit a bruttó alapbérhez csapnak, és megadóznak. Fontos, hogy az étkezési támogatást az előző hónapban ledolgozott munkanapok arányában fizetik ki a közalkalmazottaknak, a pihenőszabadságra vagy munkaszüneti napokra nem jár, így az összege havonta változhat. Ez a juttatás a választott vagy kinevezett közjogi tisztségviselőknek (minisztereknek, képviselőknek, szenátoroknak, polgármestereknek) nem jár, az erőszakszervezetek (hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok) alkalmazottainak esetében pedig a 347 lejt jóval meghaladja, a pontos összegét külön törvények szabályozzák.

Szintén 2018-tól a közalkalmazottak évente üdülési (vakációs) utalványokat is kapnak. Ennek összege ugyan a mindenkori bruttó minimálbér, de az étkezési támogatáshoz hasonlóan az elmúlt években a kormány nem növelte, így továbbra 1450 lej. Ezt a juttatást az előző évben ledolgozott munkanapok arányában fizetik ki a közalkalmazottaknak. A választott vagy kinevezett közjogi tisztségviselőknek nem jár üdülési utalvány, és az egészségügyi alkalmazottak csak ettől az évtől kapják.

Az általános pótlékok közé sorolható az éjszakai műszakban dolgozók 25 százalékos juttatása (éjszakai pótlék), ami a 22 óra és 6 óra között végzett munkáért jár a közalkalmazottaknak. Emellett a doktori cím birtokosait az országos bruttó minimálbér felének megfelelő összeg illeti meg havonta.

Specifikus bérpótlékok

A közalkalmazottakat a munkakörülményeik függvényében specifikus bérpótlékok is megilletik. Violeta Alexandru korábbi liberális munkaminiszter valóban több mint 50-et számolt össze belőlük egy 2021 februárjában közzétett Facebook-posztban, vannak közöttük méltányosak és nevetségesek is.

• Az egyik legelterjedtebb az egészségre veszélyes vagy ártalmas munkakörülményekért járó juttatás, aminek az összege az alapbér 15 százalékáig terjed. Jelenleg ez a bérpótlék gyakorlatilag az összes közintézmény alkalmazottját megilleti, arra hivatkozva, hogy a munkahelyükként szolgáló épületek tetején egészségkárosító antennák vannak (ezért is hívja a sajtó antennapótléknak). A juttatás összege az étkezési támogatáséhoz hasonlóan az előző hónapban ledolgozott munkanapok számától függ, a szabadság idejére nem jár.
• Ugyancsak 15 százalékos bérpótlék jár a nehéz fizikai munkát végző vagy extrém munkakörülmények között (például nagy hőségben) dolgozó közalkalmazottaknak. A juttatást az előző hónapban ledolgozott munkanapok alapján számolják ki.
• Az alapfizetés 20 százalékáig terjed az „elszigeteltségi” pótlék, amit a nehezen megközelíthető helyszíneken (pl. a Duna-deltában, kőolajkitermelő platformokon vagy meteorológiai állomásokon) dolgozó közalkalmazottak kapnak, de erre a juttatásra jogosultak az eldugott településeken oktató pedagógusok is.
• Az alapbér 15 százalékát kapják „készenléti” pótlékként azok a közalkalmazottak, akik csak a munkáltatójuk engedélyével hagyhatják el a településüket, és a munkaidejük lejártával folyamatosan bekapcsolva kell tartaniuk a szolgálati telefonjukat, hogy szükség esetén behívhassák őket a munkahelyükre.
• A szállítás, polgári repülés és a hajózás területén dolgozókat 20 százalékig terjedő közlekedésbiztonsági pótlék illeti meg.
• A minősített adatok és információk kezeléséért 15 százalékos pótlék jár, többek között a Versenytanács, a pénzmosás elleni hivatal, a feddhetetlenségi ügynökség alkalmazottai részesülnek belőle; az államtitkokat kezelő hivatalban (ORNISS) és a Számvevőszéknél dolgozók esetében a juttatás az alapbér 25 százalékáig terjed.
• Az egészségre különösen veszélyes vagy ártalmas munkakörülményeikért az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság munkatársai 35 százalékos pótlékot kapnak.
• A fertőzésveszélyes környezetben (járványkórházak, igazságügyi orvostani intézetek) dolgozók pótléka az alapbér 75 százalékáig terjed.
• A radioaktív környezetben dolgozók legtöbb 30 százalékos pótlékot kapnak.
• Az ügyészeknek, bíráknak, rendőrségi nyomozóknak 25 százalékig terjedő pótlék jár neuropszichológiai túlterhelés (stressz) miatt, de emellett egy 5 százalékos titoktartási pótlék is megilleti őket.
• A börtönök alkalmazottainak neuropszichológiai túlterhelésért járó bérpótléka 20 százalékos, a pedagógusoké 10 százalékos.
• A lovakkal vagy kutyákkal dolgozó katonák, rendőrök és börtönalkalmazottak 5 százalékos pótlékot kapnak.
• A fogyatékkal élő személyek gondozóinak bérpótléka 15 százalékos.
• Az uniós projektekkel foglalkozó közalkalmazottak bérpótléka 15-től 50 százalékig terjed a projektekre fordított munkaidő arányában.

A törvény szerint a felsorolt adóköteles bérpótlékok halmozhatók, de arányuk nem haladhatják meg az alapbér 30 százalékát. Ez a korlátozás egyfelől nem terjed ki több közalkalmazotti kategóriára, például az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban, a szociális ellátórendszerben vagy az erőszakszervezetekben foglalkoztatottakra, másfelől pedig amúgy is csak papíron létezik. A newseek.ro portál a napokban megírta, hogy a szállításügyi minisztérium alárendeltségében működő repülésbiztonsági hatóság (AIAS) igazgatója idén a 10 ezer lejes alapbére 50 százalékának megfelelő plusz juttatásban részesül: a 15 százalékos „készenléti” és a 20 százalékos közlekedésbiztonsági pótlék mellett 15 százalékos pótlékot is kap az egészségre ártalmas munkakörülményekért. Mindezek mellett jár neki természetesen a havi étkezési támogatás és az üdülési utalvány is.

Mi várható ezután?

A 2017-ben elfogadott bértörvénynek éppen az lett volna a célja, hogy átláthatóvá tegye és a méltánytalanságokat kiküszöbölve egységesen szabályozza a közalkalmazottak fizetését. A jogszabályt azonban nem eleve egységesen alkalmazták, bizonyos közalkalmazotti kategóriák (például az egészségügyben dolgozók) korábban megkaphatták az eredetileg 2022-re előirányzott bérüket, ráadásul a korábbi tanügyi törvényhez hasonlóan folyamatosan módosították, és sorra kerültek bele kiskapuk, kivételek és privilégiumok. Ahogy a már hivatkozott Facebook-bejegyzésében Violeta Alexandru a több mint 50 bérpótlék kapcsán fogalmazott: „Néhány kivételtől eltekintve a közszférában a bérpótlékok a speciális nyugdíjak mintáját követték. Akinek sikerült elkapnia egy jó pillanatot, és közel állt a döntéshozóhoz, az bérpótlékot kapott”.

A kormány ezekben a hetekben már az új, január elsején hatályba lépő bértörvényen dolgozik, amelynek elfogadásától az uniós helyreállítási alapok lehívása is függ. A jogszabályjavaslatról egyelőre keveset tudni, csupán az ismert, amit a döntéshozók annak idején a sztrájkoló pedagógusoknak ígértek. Illetve az, amit Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter mondott nemrégiben a tervezetről. A tárcavezető közlése szerint a jelenlegi bértörvényhez hasonlóan a jogszabály hierarchiát állít fel a közalkalmazotti kategóriák között, illetve ezeken belül is. Alapelve lesz, hogy egyetlen közalkalmazott bére sem haladhatja meg az államfő fizetését, a bérpótlékokat az alapfizetés legtöbb 20 százalékára korlátozzák, illetve bevezetnek egy teljesítménybónuszt is. A miniszter közölte, hogy a törvénytervezet bértáblafüggelékeinek három változata is elkészült, ezekről konzultálnak „legalább heti két találkozón” a különböző közalkalmazotti kategóriák képviselőivel. Hozzátette, hogy az egyeztetések lezárása után a Világbank hatástanulmányokat készít a jogszabályról, ezeket elemezni fogják a koalícióban, majd véglegesítik a tervezetet, és az őszi ülésszakban a parlamentbe kerül.

Januárig azonban a kormány alig nyúl hozzá a közalkalmazotti bérekhez. A tervezett megtakarítási intézkedéseket ismertető augusztus eleji sajtótájékoztatóján Marcel Boloș pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a bérpótlékok többé halmozottan nem haladhatják majd meg az alapbért. Ezzel elismerte, hogy a közszférában a bérpótlékok összesített aránya gyakran meghaladja a 100 százalékot. A tárcavezető bejelentette azt is, hogy csak a bruttó 10 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak részesülnek majd az 1450 lejes üdülési utalványban és a havi 347 lejes étkezési támogatásban.