Több sebből vérzik az energiaárakat korlátozó rendelet, s ezt a kormány is elismeri

2022. szeptember 05. – 16:28

frissítve

Több sebből vérzik az energiaárakat korlátozó rendelet, s ezt a kormány is elismeri
Egy termoelektromos erőmű éjszakai látképe Bukarest külvárosában – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Uniós forrásmegvonásokat kockáztat Románia az energiaárakat korlátozó új sürgősségi rendelet miatt, ennek oka, hogy a jogszabály több előírása sérti az uniós jogot. Ezt egyébként maga a kormány is elismeri, ennek ellenére a koalíció egyes politikusai a szakhatóságot támadják, amiért felhívta erre a figyelmet.

Módosította csütörtökön a kormány az energiaárak korlátozásáról szóló, tavasszal kiadott rendeletét, és az eddigi 300 kilowattóra helyett 255 kilowattórában határozta meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes ársapkával védi a lakossági fogyasztókat a piaci áraktól. A jövő év augusztus 31-ig hatályos jogszabály Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint a háztartások 98 százalékát megvédi az energia drágulásától.

A rendelet előírásai szerint havi 100 kilowattóra fogyasztásig továbbra is a kilowattóránként 0,68 lejes árkorlátozást alkalmazzák, azokban a háztartásokban pedig, amelyek tavalyi havi fogyasztási átlaga 100 és 300 kilowattóra közé esett, ezentúl 100 és 255 kilowattóra között 0,8 lejt számlázhatnak a szolgáltatók kilowattóránként. Az élelmiszeripari cégek, a kis- és középvállalkozások (kkv), illetve a közintézmények esetében érvényben marad a kilowattóránként 1 lejes ársapka, de csak a tavalyi fogyasztásuk 85 százalékáig. Az állami és a magán tanintézetek, kórházak és a szociális intézmények fogyasztásuktól független kompenzált árú áramot fizetnek.

A rendelet indoklásában a kormány az Európai Bizottság 15 százalékos önkéntes energia-takarékossági rendeletére hivatkozott. Virgil Popescu energiaügyi miniszter elmagyarázta: az árkorlátozásra jogosultak köre valójában nem változik, a fogyasztási küszöb 15 százalékos – 300-ról 255 kilowattórára történő – csökkentésével viszont „bátorítani akarják azt az önkéntes takarékosságot”, amelyet az Európai Bizottság kezdeményezett júliusban.

Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a most már 1,25 lej körüli piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáram kilowattórájáért. A földgáz esetében a lakossági fogyasztóknak továbbra is 0,31, míg a jogi személyeknek 0,37 lejt kell fizetniük minden elhasznált kilowattóra energiáért, ha a tavalyi gázfogyasztásuk nem haladta meg az 50 ezer megawattórát.

A sürgősségi rendelettel a kormány többletforrásokat is akar biztosítani az energiaár-kompenzációhoz és – Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint – meg akarja fékezni a nyerészkedést, az energiaárak mesterséges felverését. Ennek érdekében, miként Adrian Câciu pénzügyminiszter fogalmazott: nem „szolidaritási adót”, hanem „hozzájárulást” fizettet az energiapiac szereplőivel egy „energiaátállási alapba”. Az állam 2 százalékra korlátozza a piaci szereplők nyereségét, és az ezt meghaladó profitot kell befizetniük az alapba. Ebből készül fedezni a kormány az energiaár-kompenzációt, ami a pénzügyminiszter szerint havi egymilliárd lejjel terheli meg a költségvetést.

A kormány úgy fékezné meg a földgáz és az áram árának mesterséges felverését, hogy betiltja a sorozatos tranzakciókat az energiapiacon. Az előírást megszegő vállalatok az éves forgalmuk 5 százalékának megfelelő bírságra számírhatnak. Szintén a piaci szereplőket sújtja, hogy az állam most már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg az energiaszolgáltatók számára a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet. Ez az előírás a piaci árak alakulásának függvényében akár veszteségessé is teheti ezeket a cégeket.

A kormány ugyanakkor ezzel a rendelettel gyakorlatilag betiltja az áramexportot azáltal, hogy elveszi a kereskedőktől a külföldi eladási tranzakciót megelőző napon érvényes tőzsdei spot ár és a romániai vételár közötti különbséget. Ugyanakkor elveszi az áramtermelőktől a tényleges eladási ár és a kilowattóránkénti 450 lejes felső határ közötti teljes különbséget, levonva belőle a megújuló energiaforrások esetében nagyon fontos potenciális eszközbeszerzésekkel, a széndioxid-kibocsátási bizonylatokkal és a hálózati hozzáféréssel kapcsolatos költségeiket.

Az ANRE szerint a rendelet sérti az uniós irányelveket

A sürgősségi rendelet tervezetét elfogadása előtt a törvénynek megfelelően véleményeztette a kormány az Országos Energiaszabályzó Hatósággal (ANRE) is. A G4media.ro által megszerzett jegyzékében az ANRE arra figyelmeztet, hogy az uniós energiakereskedelem korlátozásával a jogszabály durván megsérti az EU-s előírásokat. Ugyanakkor a szakhatóság szerint a sürgősségi rendelettel kötelezettségszegési eljárást kockáztat Románia a termelőkre vonatkozó árkorlátozás miatt is. Az ANRE legsúlyosabb kifogása azonban az, hogy rendelettel bevezetett mechanizmusok miatt egyes szolgáltatók kivonulhatnak a piacról. Ezért arra kéri a kormányt, hogy a pótlásukra hozzon létre állami energiakereskedelmi és -szolgáltó vállalatokat.

Az ANRE alelnöke, Nagy-Bege Zoltán a Transtelexnek elmondta, a rendelet előírásai nehéz helyzetbe hozzák az összes energiapiaci szereplőt, a termelőket, a kereskedőket és a szolgáltatókat egyaránt. Azzal például, hogy elveszi az áramtermelőktől a tényleges eladási ár és a kilowattóránkénti 450 lejes felső határ közötti teljes különbséget, elsősorban a megújuló energiát termelő vállalatokat sújtja a kormány.

Nagy-Bege Zoltán – Fotó: REPOM Facebook-oldala
Nagy-Bege Zoltán – Fotó: REPOM Facebook-oldala

„Egy napelemparkot működtető cég például egyik pillanatról a másikra, egy gombnyomással le tudja állítani a termelést, ha látja, hogy számára veszteséges ez a tevékenység, hiszen nincs több száz alkalmazottja. Ugyanez a helyzet a szélerőművek esetében is. Nem állítom azt, hogy minden egyes megújuló energiát termelő vállalatot negatívan érint az új adóztatási rendszer, de sokan ezek közül leállhatnak. És ebben a pillanatban nemcsak Romániában, de Európa szintjén is minden egyes megawatt villamosenergiára szükség van az felhalmozódott energiadeficit csökkentésére” – magyarázta a szakember.

Nagy-Bege Zoltán szerint a profitjuk 2 százalékban történő maximálásával az energiapiaci nagykereskedők egy részének a tevékenysége ellehetetlenülhet. „Amilyen banki kamatok vannak most, a 2 százalék az nagyon alacsony hozam. Ezért a traderek úgy dönthetnek, hogy inkább valami másba, egy ennél nyereségesebb tevékenységbe fektetik a pénzüket” – vélekedett. De szenvedni fognak a rendelet miatt az ellátási lánc utolsó láncszemét képező, végső fogyasztókkal rendelkező szolgáltatók is, akiknek korlátozott áron kell értékesíteniük a piacról beszerzett energiát, de az állam megawattóránként legtöbb 1300 lejjel téríti meg a veszteségeiket. „Valószínűleg, hogy vannak olyan szolgáltatók, amelyek beleférnek az 1300 lejes keretbe. De biztos vagyok benne, hogy többen vannak azok, amelyek ennél drágábban szerzik be az energiát, olyan körülmények között, hogy megawattóránkénti 2000-3000 lejes árakat látunk most a piacon” – jegyezte meg az ANRE alelnöke.

Nagy-Bege Zoltán szerint éppen a szolgáltatók korlátozott kárpótlására vonatkozó előírás az, amelyik ütközik a 2019/944-es uniós irányelvvel. Ez a direktíva ugyanis kimondja: amikor az állam beavatkozik az energiapiacba, valamennyi érintett piaci szereplő teljes költségét meg kell térítenie. Arra a kérdésünkre, hogy milyen következményekkel járhat az uniós irányelv megszegése, a szakember kijelentette: a kötelezettségszegési eljárás beindítása a legenyhébb szankció, amelyre Románia számíthat az Európai Bizottság részéről, mert ez egy hosszú, bürokratikus folyamat.

Brüsszelnek most egy ennél sokkal hatékonyabb eszköz áll a rendelkezésére, az országos helyreállítási tervben vállalt kötelezettségek megszegéséért járó forrásmegvonás. „Romániának az energetikai szektorra is kiterjedő, nagyon komoly vállalásai vannak az országos helyreállítási tervben. Ha pedig egy uniós tagállam a helyreállítási terv valamelyik mérföldkövét nem teljesíti, egyik napról a másikra lehet állítani a finanszírozást” – jelentette ki a szakember.

Nagy-Bege Zoltán közlése szerint az új sürgősségi rendelet értelmében mintegy 9 millió romániai háztartás közel fele (4,2 millió háztartás) fizet ezen a télen – akárcsak eddig – kilowattóránként 0,68 lejt az áramért, mert a tavalyi átlagos fogyasztásuk nem haladta meg a havi 100 kilowattórát. Változás a korábbi rendelethez képest, hogy a 100 és 300 közötti fogyasztású háztartások 0,80 lejt fizetnek a 255 kilowattórás határig. „Vagyis a 256-ik kilowattóráért már a piaci árat fizetik” – magyarázta az új előírásokat. Emlékeztetett arra, hogy a földgáz esetében alkalmazott ársapka nincs fogyasztáshoz kötve. A szakember szerint további változás, hogy a nem kkv-knak minősülő vállalatok áramfogyasztását nem támogatja az állam. Ez az oka egyébként annak, hogy a múlt héten a nagyobb távközlési cégek egy közös közleményükben a rendelet visszavonására kérték a kormányt.


A politikusok a szakhatóságot támadják

A G4media szerint a rendelet indoklásában maga a kormány is elismeri, hogy egyes előírásai ütközhetnek a hazai áram- és a földgázpiacot szabályozó 2012/123-as törvénnyel, a villamos energia uniós piacát szabályozó 2019/944-es EU-direktívával, illetve a 2019/943-as EU-rendelettel. Ennek ellenére a múlt hét végén Virgil Popescu energiaügyi miniszter spekulációknak nevezte, hogy a csütörtökön elfogadott jogszabály sértheti az uniós jogot. „A rendeletről szóló összes egyeztetésen részt vettek az ANRE képviselői is. A szakhatóság összes javaslatát belefoglaltuk a jogszabályba. Az ANRE is jóváhagyta elfogadása előtt a rendeletet, a többi spekuláció. Nem hiszem, hogy bármilyen európai irányelvet sértene” – jelentette ki a liberális párti (PNL) tárcavezető.

Nagy-Bege Zoltán nem kívánta kommentálni Virgil Popescu kijelentéseit, de sokatmondónak tartja, hogy a rendelet indoklásában maga a kormány is elismerte: jogosak az ANRE kifogásai. Kérdésünkre megerősítette, hogy elfogadása előtt a jogszabályt a szakhatóság elnöke, Dumitru Chiriță is aláírta, de szerinte a felettese éppen azért járt el így, mert a kormány belefoglalta az indoklásába az energiapiaci szakembereik hivatalos véleményét. „A kormány ugyanakkor vállalta azt, hogy szembemegy ezzel a véleménnyel” – jegyezte meg.

Egyébként Virgil Popescu párttársa, Rareș Bogdan frontálisan támadta az ANRE-t, amiért negatívan véleményezte a sürgősségi rendelet tervezetét. A PNL alelnöke egyenesen a román állam aláásásával vádolta meg „a tűzzel játszó” Dumitru Chirițát, és a szakhatóság teljes vezetőségének leváltását követelte. „A türelmem véget ért” – írta a Facebook-oldalán. Nagy-Bege Zoltán erre úgy reagált: „politikai nyilatkozatokat” nem kíván kommentálni. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a törvény szerint a parlament hatásköre az ANRE vezetőségének a leváltása. „Ez nem egy politikus döntése, még akkor sem, ha az illető történetesen a PNL alelnöke. És még csak nem is a koalíció döntése, hanem a parlamenté” – jelentette ki.