Mire lesznek elegendőek Románia földgáztartalékai a télen?

Románia a földgáztároló kapacitásainak már több mint 51%-át feltöltötte, köszönhetően az elmúlt hetekben importált jelentős mennyiségeknek és a hazai termelés növekedésének. A tárolt földgázmennyiségeket monitorozó Gas Infrastructure Europe nevű oldal július 17-én közzétett adatai szerint Románia nagy földalatti tárolóegységeiben összesen 17 terrawattóra földgáz található – ez a teljes tárolókapacitás 51,2%-a.

Ez a szám ugyan elmarad a 64%-os európai átlagtól, de az összehasonlításnak nem is igazán van értelme, hiszen Románia számos más Európai Uniós tagállamhoz képest kedvezőbb helyzetben van amiatt, hogy a téli fogyasztásának számottevő részét képes hazai forrásokból biztosítani. A tagállamok tárolóinak telítettségét emellett azért sem érdemes hasonlítgatni, mert a különböző országok tárolókapacitása is eltér egymástól.

Az 51,2%-os arány azt is jelenti, hogy Románia eddig jól áll annak az Európai Unió szintjén született megállapodásnak a teljesítésében, ami szerint a téli fűtésszezon kezdete előtt minden tagállamnak el kell érnie a földgáztárolóinak 80%-os telítettségét. Részcélok is vannak, amelyek szerint augusztus 1-ig a tárolókapacitások 46%-os, szeptember 1-ig 57%-os, október 1-ig 66%-os, míg november 1-ig 80%-os telítettségét kell elérni. Ha továbbra is ilyen ütemben haladunk, és délről is sikerül fenntartani a mostani importmennyiséget, akkor jó eséllyel nem jelent gondot elérni a meghatározott célokat.

Mennyit termel és mennyi importál Románia?

Románia hazai földgáztermelése, amelynek jelentős részéért a Romgaz, az OMV Petrom, és újabban a Midia földgázmezőt kitermelő Black Sea Oil and Gas nevű cég felelős, a kedden reggel 8 órakor közzétett hivatalos statisztikák szerint napi 23,9 millió köbméter körül alakul. Az itthon kitermelt földgázmennyiséghez persze hozzátevődik a nyári időszakban mostanában példátlanul magasnak számító földgázbehozatal is: a nettó földgázimport mennyisége az adatok szerint eléri a napi 11 millió köbmétert.

Nagy a jelentősége annak, hogy hol jön be az importált földgáz az országba. A rövid válasz az, hogy délen. Hosszabban: a földgázimport legnagyobb része, napi 10,3 millió köbméter a Negru Voda 1 – Kardam nevű csatlakozási ponton jön be Romániába, emellett naponta 0,9 millió köbméter érkezik az országba Giurgiu környékén is.

Fontos viszont, hogy amint azt a Transgaz által közzétett alábbi informatív ábra is mutatja, a mostani adatok szerint Romániából napi 4,1 millió köbméter földgáz távozik Arad és Csanádpalota környékén Magyarország irányába. Ennek a mennyiségnek gyakorlatilag csak a szállítása történik Románia területén, a Magyarországra távozó földgázmennyiség a magyar kormány által az orosz féllel kötött földgázvásárlási megállapodás eredménye, amelynek értelmében az oroszok délről, a Turk Streamnek nevezett földgázvezetéken, Románia területén is áthaladva szállítanak földgázt a magyar félnek.

A Transgaz adataiból kiderül, de akár könnyedén ki is számolható, hogy Romániában a kedden tárolásra kerülő földgázmennyiség eléri a 17,7 millió köbmétert, ami a romániai termelés 64%-át teszi ki. Ez a korábbi adatokat böngészve igencsak magas szám, de messze van még az ebben a betárolási évben múlt héten elért 21 millió köbméteres rekordtól.

A nagy kérdés most az, hogy mire lesz elég ez a télen?

Arra kell felkészülni, hogy a leghidegebb téli napokon Románia földgázfogyasztása 70-75 millió köbméter körül van – mondta el megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. A szakértő szerint ennek a 75 millió köbméteres számnak az elérése akkor történik meg, amikor a lakossági fogyasztók mellett az ipari felhasználók is teljes kapacitáson dolgoznak.

„Most ugyan melegebbek a telek, egyre kevesebb nagyon hideg nap van a téli időszakban, ennek ellenére a tartalékokat és a rendszert mindig arra kell felkészíteni, hogy legalább tíz ilyen rendkívül hideg nap is előfordulhat egy téli időszakban” – mondta Nagy-Bege Zoltán.

A szakember rámutatott, hogy a napi 22-23 millió köbméteres hazai földgáztermelési kapacitás már tartalmazza azt a körülbelül 3 millió köbméter földgázt is, aminek a kitermelését a Black Sea Oil & Gas nemrég kezdte meg a Fekete-tenger Midia nevű földgázmezőjéből, így cáfolta azokat a meglehetősen optimista véleményeket, amelyek szerint a téli időszak a fekete-tengeri kitermelés beindulásának köszönhetően akár importgáz nélkül is átvészelhető lenne.

„Ha a tárolók tele vannak, és ezek a hideg téli napok valamikor januárban jönnek, akkor a körülbelül 22-23 millió köbméteres napi termelést még 25-30 millió köbméterrel tudjuk kiegészíteni a hazai földgáztárolókból, hiszen ezeknek a kitárolási kapacitása körülbelül 30 millió köbméter körül van. Ha ezeket a számokat összeadjuk, akkor még mindig csak 52-53 millió köbméternél tartunk, a maradék 15-20 millió köbmétert pedig importból kell pótolni” – magyarázta Nagy-Bege.

Az sem mindegy, hogy a hideg napok mikor következnek be, hiszen a földgázfogyasztás folyamatosan növekszik év végén, például tavaly októberben 32-33 millió köbméter, novemberben 40-44 millió köbméter, míg decemberben nagyjából 50 millió köbméter volt a napi átlagfogyasztás. „Ha az elmúlt évek tapasztalataiból indulunk ki, akkor a leghidegebb napok januárra és februárra esnek, amikor a földgáztárolói kapacitásokkal már gondjaink lehetnek. Nem biztos, hogy február végén számíthatunk napi 30 millió köbméteres mennyiségre a tárolókból. Minél inkább kitolódik a hideg időszak, esetleg több hullámban érkezik, annál inkább kockázatos ezekre a tartalékokra számítani” – mutatott rá.

Az ANRE alelnöke ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az Északi Áramlat-1 földgázvezeték leállása után Románia abban a szerencsés helyzetben találta magát, hogy a déli földgázvezetékeken megnőttek a szállított mennyiségek. Ezt a fejleményt Nagy-Bege szerint Románia látványosan ki is használta azzal, hogy az elmúlt 10 napban jelentősen növelte a földgáz betárolási mennyiségét. „Míg májusban és júniusban körülbelül naponta 10-11 millió köbméter földgázat sikerült a tárolókba juttatni, addig az elmúlt napokban ez a mennyiség 16-17 millióra emelkedett” – mondta, majd rámutatott, hogy ez a fejlemény mindenképpen jót tett, hiszen Románia korábban le volt maradva ebben a tekintetben.

Arra is kitért, hogy ugyan az Európai Bizottság döntése értelmében a tagállamoknak 80%-ig kell feltölteniük a földgáztárolóikat, szerinte hiba lenne, ha Románia beérné ennyivel. „A 80% elérése azt jelentené, hogy 2,6 milliárd köbméter földgáz lenne a tárolóinkban, Románia tárolói kapacitása azonban eléri a 3,2 milliárd köbmétert. Ez a 2,6 milliárd köbméter egy átlagos télen bőven elég lenne, viszont most úgy kell készülnünk a közelgő télre, hogy a legpesszimistább forgatókönyv legyen mindig az asztalon” – mondta Nagy-Bege Zoltán.

Már EU-s válságforgatókönyv is készül

Az persze jó kérdés, hogy az Európai Unió többi tagállama milyen helyzetben lesz a télen. A Bloomberg értesülése szerint a tagállamok mellett most már az Európai Unió szintjén is készül egy stratégia, amely a gázpiaci válsághoz való alkalmazkodásról szól. A kiszivárgott dokumentum szerint jelenleg Oroszország felől a 2016-2021-es időszak átlagához képest 70%-kal kevesebb földgáz érkezik, ez a fejlemény pedig a 27 tagállam közül 12-t erősen érint. Ugyan a dokumentum arra nem tér ki, hogy mely országokat tartják számon az utóbbi kategóriában, de Románia szinte biztos, hogy nincs a 12 legrosszabb helyzetben lévő tagállam között.

Már csak azért sem, mert a mostani alacsonyabb mennyiségű földgázszállításnak a legfontosabb oka széles körben ismert: előre bejelentett karbantartást végeznek az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 földgázvezetéken, emiatt a korábbi évekhez hasonlóan le is állította az orosz Gazprom a földgázszállítást. Ugyan erre a fejleményre már jó ideje számítani lehetett, most mégis mindenki amiatt nyugtalankodik, hogy az orosz fél nem is akarja újraindítani a szállítást, mert így a közelgő tél miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal zsarolhatja a nyugati országokat, hogy ne küldjenek több anyagi és katonai támogatást Ukrajnának. Sok elemzés szerint az orosz elnök részéről amennyire kézenfekvő megoldásnak tűnik a gázszállítás leállítása, annyira nem lenne logikus lépés, hiszen az orosz földgáznak már csak az infrastrukturális okok miatt sem tudnak rövid idő alatt más felvevő piacot találni – Ukrajna orosz megszállása óta azonban nem mindig a logika diktál, minden téren rendkívül magas a bizonytalanság.

Ezért dolgoz ki az Európai Unió is válságstratégiát, amely ugyanakkor egyelőre csak olyan általános intézkedéseket tartalmaz a Bloomberg szerint, minthogy:

• ahol lehetséges, váltsanak földgázról más tüzelőanyagra az iparban és az energiatermelésben,
• vezessenek be olyan piaci intézkedéseket, amelyek a gázfogyasztás csökkentésére ösztönzik a nagy ipari szereplőket,
• dolgozzanak ki tájékoztató kampányokat a nyári hűtés, valamint a téli fűtés visszafogására,
• valamint vezessenek be kötelező előírásokat a távhőrendszerek és a nagy bérlakás-üzemeltető vállalatok számára (utóbbi nyilván nyugati országokat érinthet).

Hogy végül még milyen intézkedésekről szóló javaslat kerülhet bele az EU válságstratégiájába, az várhatóan szerdán fog kiderülni, amikor Brüsszelben be fogják mutatni az „átfogónak” ígért intézkedéscsomagot. Egyelőre az látszik, hogy az EU több fronton is dolgozik a helyzet kezelésén. Hétfőn este például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Bakuban jelentette be, hogy Azerbajdzsánnal kötnek gázalkut, és a tavalyi év 8,1 milliárd köbméter, illetve az idén várhatóan 12 milliárd köbméter után 2027-re fokozatosan érik el, hogy évente legalább 20 milliárd köbméterre növeljék az ázsiai ország által az Európai Uniónak szállított földgáz mennyiségét. Ez a megállapodás rövid távon viszont nem számít nagy segítségnek a gázhelyzet kezelése szempontjából.