Helyreigazítást kért a MASZÍN: a nyertesek között szerepelt a BukFeszt, mégsem kaptak pénzt a kulturális tárcától

Helyreigazítási kérelemmel reagált a romániai magyar színházakat tömörítő MASZÍN Magyar Színházi Szövetség vezetősége a kulturális tárca villámpályázatáról szóló cikkünkre. Írásunkban a tárca hivatalos, nyilvános eredményhirdetési táblázata alapján számoltunk be arról, hogy a júliusi de minimis kiíráson a BukFesztre, vagyis a magyar színházak bukaresti fesztiváljára 210 ezer lejes támogatást hagytak jóvá. A szövetség tizenegy színházigazgató és vezető által aláírt levele szerint azonban a rendezvényt valójában a jóváhagyott minisztériumi pályázati forrás nélkül kénytelenek megszervezni, mert a jóváhagyott összeget végül soha nem kapták meg.

A MASZÍN tájékoztatása szerint a támogatásból azért estek el, mert a minisztériumi pályázathoz szükséges társfinanszírozási láb utólag kiesett az összköltségvetésből. Miután egy másik remélt pályázati forrást nem nyertek el, az önrész hiánya miatt a szaktárcával sem tudtak szerződést kötni. A minisztérium merev szabályrendszere pedig lehetetlenné tette a sietve benyújtott tervek és költségvetések bármiféle utólagos módosítását, így a papíron megítélt 210 ezer lejes forrás végül nem realizálódott. A szövetség ezért nehezményezi, hogy írásunk kész tényként kezelte a támogatás lehívását.

A színházi szövetség emellett kikéri magának azokat a minősítéseket is, amelyek a szervezetet az álcivil szereplők közé sorolták, rámutatva, hogy a MASZÍN 2017-ben alulról szerveződő szakmai kezdeményezésként jött létre, és az állami vagy önkormányzati fenntartású kőszínházak mellett egy alapítványi fenntartású intézmény, az Aradi Kamaraszínház is a tagjai közé tartozik. A szervezet azt is hangsúlyozta, hogy az általuk megpályázott kiírás szerintük egyfajta sürgősségi alapként szolgált a kiemelt programok számára, nem pedig a klasszikus független alkotói szférát megcélzó pályázat volt.

Bár a szerkesztőségünk készséggel pontosítja a tényt, miszerint a BukFeszt végül elesett a tárca által hivatalosan jóváhagyott összegtől, a MASZÍN magyarázata akaratlanul is a minisztériumi finanszírozási rendszer legfájóbb pontjára tapintott rá. Azzal ugyanis, hogy részletesen leírták, miként bukták el a támogatást a merev adminisztratív megkötések és a módosíthatatlan feltételek miatt, maguk a színházi vezetők bizonyították be pontosan ugyanazt, amit a cikkünkben bemutatott bukaresti civil egyesület is megfogalmazott: a szaktárca villámtempójú és bürokratikus eljárásrendje még a legprofibb pályázókat is lehetetlen helyzetbe hozza.

Ami pedig a függetlenség kérdését illeti, a dilemma továbbra is valós szakmai vita tárgya lehet a romániai kulturális életben. Jogi értelemben vitathatatlan, hogy a MASZÍN önálló civil szervezetként, egyesületi formában működik. A tagság döntő többsége – Kolozsvártól Temesváron és Sepsiszentgyörgyön át Marosvásárhelyig – azonban közvetlenül állami vagy önkormányzati költségvetésből fenntartott kőszínház. A BukFeszt műsorát döntő részben ezek a közpénzből gazdálkodó társulatok adják, a minisztériumi támogatásból pedig a tagszínházak utaztatását és terembérlését szerették volna fedezni. Teljesen legitim újságírói és szakmai kérdésfeltevés marad tehát, hogy amikor a kulturális tárca csekély összegű támogatásokat hirdet meg úgynevezett kiemelt projektekre, a kőszínházak egyesületi formában történő indulása milyen mértékben szívja el a forrásokat és a levegőt a fenntartói háttér nélküli, ténylegesen a piacból vagy alulról szerveződve működő alkotók elől.

Az október 6-ig zajló BukFeszt végül az Etnikumközi Kapcsolatok Kormányhivatala (DRI), valamint egyéb támogatók és szponzorok segítségével valósulhatott meg. A minisztériumi kiírás körül kialakult helyzet viszont világosan megmutatta, hogy a kulturális tárca kapkodó pénzosztási modelljével nemcsak az a baj, hogy a táblázatokban papíron kiosztott százezrek sorsa a nyilvánosság számára követhetetlenné válik, hanem az is, hogy a rendszer még azokat is akadályozza, akiket elméletileg támogatni szándékozott.