Villámpályázaton oszt százezer eurókat a kulturális tárca, a pénz csak látszólag független szereplőkhöz vándorol

A kulturális minisztérium a koronavírus-járvány után indította útjára a független szférának szánt de minimis (csekély összegű) támogatási programját, amely a kulturális és kreatív ágazat úgynevezett prioritárius projektjeit hivatott felkarolni. A felhívásban a színháztól, zenétől és filmművészettől kezdve a könyvkiadáson és dizájnon át a vizuális művészetekig terjed az elméletileg támogatható területek köre. Projektenként 10 ezer és 100 ezer euró közötti vissza nem térítendő összeg hívható le, a 2029-ig futó többéves keretben pedig egyetlen szervezet három év alatt legfeljebb 300 ezer eurót kaphat. A Cultura la Dubă portál szúrta ki, hogy a minisztérium most a program második fordulóját is meghirdette, amelyben mintegy 1,8 millió lejt (közel 340 ezer eurót) osztanak szét, a megvalósításra szabott határidő pedig rendkívül szoros: a nyerteseknek december 5-ig le kell zárniuk a projekteket.

Mi több, a projektek benyújtására is csak három napot hagytak volna, és a részletes szakmai terv mellé 34 különféle adminisztratív dokumentumot kellett volna feltölteni a fonduri-cultura.ro felületre. A pénzosztás ráadásul az érkezési sorrend elvén fut, a beérkező anyagok tartalmi értékelésére pedig 72 órát szántak, anélkül, hogy a minisztérium megnevezte volna a bírálóbizottság tagjait. A feltételek bejelentését elég hangos felháborodás követte, így a minisztérium végül visszakozott: a szeptember 29-i indulást elnapolta október 2. 12:00-ra, a zárást kitolta október 7. délig, és engedélyezte, hogy a legnehezebben beszerezhető igazolások (például adóigazolások, bírósági kivonatok) helyett első körben csak az igénylés leadását bizonyító bizonylatot csatolják a jelentkezők. A tényleges dokumentumokat a szerződéskötésig kell pótolni.

Nem ez az első eset, hogy a minisztérium gyorsított eljárásban osztja a prioritárius forrásokat. A júliusi, első fordulóban meghirdetett egymillió eurós (6,2 millió lejes) keretnél papíron szeptemberi határidőt jelöltek meg, ám a felhívást nyolc nap után leállították arra hivatkozva, hogy az első 17 beérkezett projekt igénye már meghaladta a rendelkezésre álló keretet. A tárca úgy zárta le a rendszert, hogy a beérkezett dossziékat addig sem formai, sem tartalmi szempontból nem vizsgálta meg.

A júliusi kör 13 nyertesének névsora és a megítélt támogatások eloszlását is megvizsgálta a Cultura la Dubă. A legmagasabb pontszámmal (91 pont) és 91 300 eurós támogatással díjazott projekt például a tokiói román nagykövetségen szervezett egynapos esemény, amely Brâncuși-szemináriumot, a Miorița balladát és hagyományos húsvéti tojásírást visz Japánba. A támogatást elnyerő egyesület korábban is rendszeresen részesült minisztériumi forrásokból, miközben a tokiói eseményt a közösségi felületeken minimális eléréssel, mesterséges intelligenciával generált képekkel és román nyelvű szövegekkel hirdetik.

A nyertesek listáján a független szférának szánt keretből olyan intézményesült formációk is forráshoz jutottak, mint a kolozsvári Dumitru Fărcaș Fesztivál, a Posada Rock vagy a bukaresti Kurultai. Utóbbit a Tatár Demokrata Unió szervezi, és a rendezvényen díjat adott át és vett át maga az ügyvivő kulturális miniszter, Demeter András is. De a BukFeszt, a romániai magyar színházak bukaresti seregszemléje is kapott az első kiíráson 210 ezer lejt, azaz durván negyvenezer eurót. A fesztivált ugyan papíron a MASZÍN (Magyar Színházi Szövetség) jegyzi egyesületként, maga a rendezvény valójában a közpénzből működő állami és önkormányzati kőszínházak bemutatkozása a fővárosban, így nehezen tekinthető klasszikus független kezdeményezésnek. Ezek a projektek tankönyvi példája annak, hogyan csatornázzák át a civil/független projekteknek szánt forrásokat közintézményeknek vagy állami finanszírozású szereplőknek egy egyesületi paraván mögött.

A sok álcivil szereplő között elvétve azonban találni konkrét civil szereplőket is, akik számára a minisztérium által előírt lebonyolítási tempó fennakadásokat okozott. A ferentari közösségi kezdeményezéseiről ismert Ferentari Egyesület képviselője, Nona Șerbănescu a közösségi oldalán arról számolt be, hogy az elkapkodott pályázat miatt adminisztratív elutasításba futottak, és egy hónapos fellebbezési procedúra után tudták csak aláírni a szerződést. Mivel a sietve benyújtott terveken utólag nem módosíthattak, a megvalósítás során nehezen tartható keretek közé kényszerültek.

A tárca álláspontja szerint a mostani eljárás a korábbi gyakorlathoz képest így is óriási előrelépés. A minisztérium közleménye ugyanis azzal védekezik saját maga ellenében, hogy az elmúlt évtizedben ugyanez a tárca összesen közel 148 millió lejnyi vissza nem térítendő támogatást osztott ki kiemelt projektek címszava alatt közvetlen megbízással, mindenféle nyilvános verseny és átláthatóság nélkül. Demeter András ügyvivő miniszter azt is jelezte, hogy a második forduló érkezése augusztus közepe óta ismert volt a kulturális szektor szereplői előtt.