Fontos nővédelmi és egészségügyi csomagot jelentett be Magyar Péter

Átfogó, a nők elleni erőszak visszaszorítását és az egészségügyi önrendelkezés megerősítését célzó intézkedéscsomagot mutatott csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök. Magyarország kormányfője szerint az elmúlt években az állam tétlenül nézte a nők csendes szenvedését, mintha másodrendű állampolgárok lennének, ezen a gyakorlaton pedig most gyökeresen változtatnak.

A jogi szigorítások részeként szűkítik a bántalmazók mozgásterét a távoltartás szabályainak szigorításával, miközben a kapcsolati erőszak áldozatainak különleges bánásmódot biztosítanak a büntetőeljárások során, írja a Telex. Önálló bűncselekményként kerül be a törvénykönyvbe az intim felvételekkel való visszaélés, emellett egyértelművé teszik a beleegyezésen alapuló szexuális önrendelkezés védelmét is. A csomagot az Igazságügyi Minisztérium még október végén olyan civil nőjogi szervezetekkel egyeztette, mint a NANE és a PATENT Egyesület, vagy a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség.

Az egészségügyi és szociális területen is látványos fordulat jön: módosítják a sokat vitatott szívhangrendeletet, így a megfelelő orvosi tájékoztatás után minden nő maga dönthet arról, él-e a lehetőséggel. Ezzel párhuzamosan összehangolják és elérhetőbbé teszik a várandósoknak járó támogatásokat, programot indítanak a menstruációs szegénység felszámolására, és a romániai gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is megszüntetik az esemény utáni sürgősségi fogamzásgátló tabletta vénykötelességét.

A bejelentés egyik legnagyobb súlyú eleme, hogy a Tisza-frakció kezdeményezi az Országgyűlésnél az Isztambuli Egyezmény ratifikálását. A nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló európai egyezményt a korábbi Fidesz-kormány még 2014-ben aláírta ugyan, ám 2020 májusában a parlament – KDNP-s kezdeményezésre, „romboló genderszemléletre” és illegális migrációra hivatkozva – elutasította a becikkelyezését. A mostani tervek szerint a megállapodás ratifikálásával Magyarország végre behozza a több mint egy évtizedes lemaradást.

A téma kapcsán korábban részletesen is megvizsgáltuk, milyen gyakorlati hatásai voltak a csatlakozásnak Romániában, és miben tér el a két ország helyzete, amelyben arra is kitértünk, hogy a jogszabályi előrelépések ellenére a romániai magyar nők védelme és az anyanyelvű segítségnyújtás terén még mindig komoly hiányosságok vannak.