Kollai a vajdasági sajtónak: A Tisza-kormány egyetlen határon túli magyar pártnak sem adna kivételezett szerepet

A vasárnapi szerbiai választások után a Vajdasági Magyar Szövetség is nehéz helyzetbe került: a párt a korábbi hat helyett a legfrissebb becslések szerint mindössze két képviselőt küldhet a szerb parlamentbe, korábbi szövetségese, Aleksandar Vučić pedig elveszítette a hatalmát. A választások eredménye és a VMSZ magyar kormányhoz fűződő kapcsolata is szóba került abban az interjúban, amelyet Kollai István, a határon túli magyarságért felelős helyettes államtitkár adott a Szabad Magyar Szónak és a Családi Körnek. Kollai arról beszélt, hogy a Tisza-kormány új alapokra helyezné a határon túli szervezetekkel való együttműködést, és átalakítaná a külhoni támogatások rendszerét is.

A helyettes államtitkárt arról is kérdezték, milyen szerepet szánnak a VMSZ-nek, amely az RMDSZ-hez hasonlóan nyíltan kampányolt a Fidesz mellett az áprilisi magyarországi választásokon. Kollai szerint a magyar kormány a jövőben egyetlen politikai pártnak sem szeretne kivételezett partneri szerepet biztosítani. Mint fogalmazott, „a stratégiai partnereink a határon túli helyi közösségek”. A vajdasági – és a más határon túli – magyarsággal ezért több szervezeten keresztül is szeretnének kapcsolatot tartani, és az eddiginél nagyobb szerepet szánnak a civil és szakmai szereplőknek.

Kollai elmondta, hogy már az október 23-i megemlékezésekre meghívták a Magyar Nemzeti Tanács választásain listát állító szervezetek képviselőit, és a jövőben is valamennyi, a testületbe bejutó politikai formációval szeretnének együttműködni. Azt viszont még nem tudják pontosan, hogyan vonják be az együttműködésbe azokat a magyar képviselőket, akik más pártok listáján jutnak mandátumhoz. Ez a mostani szerbiai választások után is aktuális kérdés, hiszen a győztes Egyetemista Lista jelöltjei közül három magyar is bekerülhet a parlamentbe: Beszédes Nagy Andrea matematikatanár, Krizmanics Imre, a Belgrádi Egyetem professzora és Lázár Tibor képzőművész, pedagógus.

A helyettes államtitkár szerint az oktatási intézményeknek, köztük az egyetemeknek is nagyobb szerepet kellene kapniuk a magyar kormánnyal folytatott egyeztetésekben. Erdélyben már elkezdték szélesíteni a kapcsolatrendszert: Nagyváradon, Kolozsváron és Hargita megyében civil szervezetekkel, művészeti szereplőkkel és értelmiségiekkel találkoztak, hogy közvetlenül tőlük tájékozódjanak a helyi közösségek igényeiről. A helyettes államtitkár szerint ezek a beszélgetések olyan problémákra is ráirányították a figyelmet, amelyekkel a korábbi támogatási rendszer nem foglalkozott megfelelően.

Ahogy már korábban is hangoztatták, a külhoni támogatások elosztásán is változtatna a magyar kormány. Kollai szerint a Bethlen Gábor Alaphoz több mint száz kisebb-nagyobb szervezet kapcsolódik, amelyek közül sokan rendszeresen, évről évre kaptak támogatást. Ez a gyakorlat több esetben már inkább az intézmények folyamatos működtetését szolgálta, és kevésbé működött nyitott pályázati rendszerként. A kormány most azt szeretné elérni, hogy a forrásokhoz világosabb feltételekkel, közvetlenebbül férjenek hozzá a helyi közösségek, és a támogatások oda kerüljenek, ahol valóban szükség van rájuk.

A korábban bejelentett, tíz évre visszamenőleges átvilágítás már zajlik, és Kollai az év végére szeretne elkészíteni egy jelentést az addigi eredményekről.

A sporttámogatások, a médiafinanszírozás és a nagyobb összegekkel támogatott, politikához közel álló szervezetek vizsgálata valamivel előrébb tart. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a változtatásokat fokozatosan vezetnék be, mert vannak olyan intézmények, amelyek működéséhez elengedhetetlen a kiszámítható finanszírozás. Azt is szeretnék elérni, hogy az azonos területen dolgozó szervezetek közösen tárgyaljanak a magyar kormány képviselőivel, és nagyobb beleszólásuk legyen a támogatási programok kialakításába.

Az interjúban arra is kitértek, hogy mi lesz a határon túli magyaroknak járó támogatásokkal és az egyszerűsített honosítással szerzett magyar állampolgársággal. Kollai egyértelművé tette, hogy a magyar kormány nem kívánja visszavonni a már megszerzett állampolgárságot, de a támogatások összegéről egyelőre nem tudott konkrétumokat mondani, mert az a jövő évi költségvetéstől is függ. A kormány célja, hogy minél több forrás álljon rendelkezésre, és azok elosztásánál a szakmai szempontok kapjanak nagyobb szerepet.

A beszélgetésben a vajdasági gazdaságfejlesztési támogatások is előkerültek: a Szabad Magyar Szó szerint a Prosperitati Alapítványon keresztül az elmúlt években mintegy 550 millió eurót osztottak szét Szerbiában. Kollai úgy látja, hogy a korábbi külhoni gazdaságfejlesztési programok egy része a politikai kapcsolatrendszerek kiépítését is szolgálta, a támogatások pedig olykor olyan beruházásokat ösztönöztek, amelyek hosszabb távon nem bizonyultak életképesnek. Elmondása szerint a Prosperitati által támogatott vállalkozások között olyanokat is találtak, amelyek időközben csődbe mentek. A program jövőjéről még egyeztetnek a gazdasági tárcával, így egyelőre nem tudni, milyen formában folytatódhat a támogatás.

A külhoni támogatások átalakítása politikailag is kényes kérdés, hiszen a Fidesz az elmúlt években szoros kapcsolatot épített ki a határon túli magyar pártok vezetőivel. Ez az áprilisi magyarországi választási kampányban is látványosan megmutatkozott: Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke Orbán Viktor székesfehérvári rendezvényén mondott beszédet, Kelemen Hunor, az „erdélyiek főnöke” pedig Debrecenben állt ki a Fidesz mellett, de az RMDSZ más vezetői és helyi szervezetei is aktívan részt vettek a kampányban.

A magyarországi kormányváltás után Magyar Péter mindkét szervezet vezetőjével egyeztetett. A Pásztor Bálinttal tartott áprilisi találkozóján világossá tette, hogy változásokat vár a magyarországi támogatások felhasználásában, és kifogásolta a VMSZ befolyása alatt működő vajdasági magyar média Fidesz melletti elfogultságát. Kelemen Hunortól ígéretet kapott arra, hogy az RMDSZ a jövőben távol marad a magyarországi pártpolitikai küzdelmektől.

A két határon túli szervezet kapcsolata ettől függetlenül megmarad: Kelemen Hunor a vasárnapi szerbiai választások után megerősítette, hogy az RMDSZ folytatja az együttműködést a Vajdasági Magyar Szövetséggel, és szolidáris a vajdasági magyar közösséggel. A szövetségi elnök egyúttal gratulált a választásokat megnyerő Egyetemista Listának, és arra kérte az új szerbiai vezetést, hogy vállaljon felelősséget a magyar kisebbség jogainak védelméért.

Kollai szerint a szerbiai választások eredménye sok szempontból a magyarországihoz hasonló folyamatokat tükröz: mindkét országban meghatározó szerepet kaptak a fiatalok, és erős társadalmi igény mutatkozott a politikai változásra.

A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a magyar kormány szándékosan várta meg a szerbiai választásokat a vajdasági kapcsolatépítés megkezdésével.

„Ahogy ígértük is, megvártuk a választásokat, és mivel ez megtörtént, október 27-én vajdasági látogatásra indulok, de nem találkozom aktív vagy kampányoló politikussal, hanem a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatottjaival folytatok megbeszéléseket. Azért is választottuk ezt a dátumot, hogy ezzel bizonyítsuk, vártuk már ezt a napot”, adta a választ Kollai István az interjú utolsó kérdésére.